Ha a képző-, ipar- vagy fotóművész (illetve ezen személyek csoportja, szervezete) kizárólag saját, vagy tagjai művét/műveit teszi lehívásra hozzáférhetővé, jogdíjat nem kell fizetnie. Célszerű ezen felhasználást a HUNGART-nak bejelenti, és a változásokról is tájékoztatni.
E törvény 13., illetve 23. §-a e törvény kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba, és az ebben foglalt rendelkezéseket csak e törvény hatálybalépését követően közölt munkáltatói intézkedések tekintetében lehet alkalmazni. E törvény 14. §-ában foglalt rendelkezéseket csak e törvény hatálybalépését követően keletkezett munkáltatói igények tekintetében lehet alkalmazni. E törvény... Lábjegyzet [1] Hatályon kívül helyezte a 2012. évi LXXVI. törvény 5. § 1. pontja. Hatálytalan 2012. 27. Hivatkozó joganyagok 2003. évi XX. törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról 11/2001. (IV. 12. ) AB határozat a Munka Törvénykönyvéről szóló - többször módosított - 1992. törvény, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló - többször módosított - 1992. Tövesy M. Konrád: 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról, I. fejezet. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában 2001. évi XVI. törvény 983/B/1999. AB határozat a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. törvény 89. § (6) bekezdése, valamint az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. törvény 28.
chevron_right 1999. évi LVI. törvény a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati v print Nyomtatás chrome_reader_mode Letöltés PDF formátumban Kiválasztott időállapot: Kibocsátó(k): Országgyűlés Jogterület(ek): Honvédelmi jog, Igazságügy, Munkajog Tipus: törvény Érvényesség kezdete: 2012. 06. 27 Érvényesség vége: Jogszabály indoklása: A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. Szerzői jogi szabályozás – Wikiforrás. törvény, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati v MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY? E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő hatvanadik napon lép hatályba.
(1a) Ha az előadás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, a művek előadhatók nemzeti ünnepeken tartott ünnepségeken. (2) Jövedelemfokozás célját szolgálja a felhasználás, ha alkalmas arra, hogy a felhasználó (pl. üzlet, szórakozóhely) vevőkörét vagy látogatottságát növelje, vagy pedig, ha az üzlethelyiséget látogató vendégek vagy más fogyasztók szórakoztatását szolgálja. Jövedelemszerzésnek minősül különösen a belépődíj szedése, akkor is, ha egyéb elnevezés alatt történik. Díjazásnak minősül a fellépéssel kapcsolatban ténylegesen felmerült és indokolt költségeket meghaladó térítés is. SZTNH közlemény a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény szerint nyilvántartásba vett közös jogkezelő egyesületekről (RSZ) - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye. (3) (4) Zártkörű a gazdálkodó szervezetek, továbbá a gazdálkodó szervezetnek nem minősülő jogi személyek által kizárólag tagjaik, tisztségviselőik, munkavállalóik részére rendezett összejövetel is.
Ha e kötelezettségének nem tesz eleget, vagy nem tud eleget tenni, a felhasználó a változtatásokat hozzájárulása nélkül is végrehajthatja. 51. § (1) A szerző felmondhatja a kizárólagos felhasználási engedélyt tartalmazó szerződést, ha a) a felhasználó nem kezdi meg a mű felhasználását a szerződésben meghatározott vagy – ennek hiányában – az adott helyzetben általában elvárható időn belül; vagy b) a felhasználó a szerződéssel megszerzett jogait nyilvánvalóan a szerződés céljának megvalósítására alkalmatlan módon vagy nem rendeltetésszerűen gyakorolja. (2) Ha a felhasználási szerződést határozatlan vagy öt évnél hosszabb időtartamra kötötték, a szerző az (1) bekezdésben szabályozott felmondási jogát csak a szerződés megkötésétől számított két év eltelte után gyakorolhatja. (3) A felmondás jogát a szerző csak azt követően gyakorolhatja, hogy a teljesítésre a felhasználónak megfelelő határidőt szabott és az eredménytelenül telt el. (4) Az (1) bekezdésben szabályozott felmondási jogáról a szerző előzetesen nem mondhat le; gyakorlását szerződéssel csak a szerződéskötést vagy – ha ez a későbbi – a mű átadását követő legfeljebb ötéves időtartamra lehet kizárni.
(2) A szerződés megkötésekor ismeretlen felhasználási módra vonatkozó felhasználási engedély érvényesen nem adható. A felhasználásnak a szerződés megkötését követően kialakuló módszere nem tekinthető a szerződés megkötésekor még ismeretlen felhasználási módnak pusztán azért, mert a korábban is ismert felhasználási mód megvalósítását hatékonyabban, kedvezőbb feltételekkel vagy jobb minőségben teszi lehetővé. 45. § (1) A felhasználási szerződést – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – írásba kell foglalni. (2) Nem kötelező a szerződés írásba foglalása napilapban vagy folyóiratban történő közzétételre kötött szerződés esetén. 46. § (1) A felhasználó az engedélyt harmadik személyre csak akkor ruházhatja át, illetve csak akkor adhat harmadik személynek további engedélyt a mű felhasználására, ha azt a szerző kifejezetten megengedte. (2) A felhasználási engedély a felhasználó gazdálkodó szervezet megszűnése vagy szervezeti egységének kiválása esetén a szerző beleegyezése nélkül átszáll a jogutódra.
A filmalkotások nyilvános előadásához engedélyt kell kérni a mű jogtulajdonosától. A vonatkozó szerzői jogi előírások az alábbi linkeken érhetőek el: A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény További, szerzői joggal kapcsolatos jogforrások A szállodai szobák nyilvánosságával kapcsolatos C-306/05 számú Európai Bírósági döntés Az alábbiakban a szerzői jogról szóló 1999. törvény nyilvános előadásra vonatkozó legfontosabb rendelkezéseit emeljük ki. Nyilvános előadás "24§ (1) A szerző kizárólagos joga, hogy művét nyilvánosan előadja, és hogy erre másnak engedélyt adjon. Előadás a mű érzékelhetővé tétele jelenlévők számára. (2) Előadás különösen (... ) b) a mű érzékelhetővé tétele bármilyen műszaki eszközzel vagy módszerrel, így például a filmalkotás vetítése, a közönséghez közvetített vagy (műpéldányon) terjesztett mű hangszóróval való megszólaltatása, illetve képernyőn való megjelenítése. " A megfilmesítési szerződés "66§ (1) A filmalkotás létrehozására kötött szerződés (a továbbiakban: megfilmesítési szerződés) alapján a szerző - kivéve a szöveges vagy szöveg nélküli zenemű szerzőjét - ellenkező kikötés hiányában átruházza az előállítóra a filmalkotás felhasználására és a felhasználás engedélyezésére való jogot.
Isten mind a tizenkét csillagjegynek más és más ajándékot adott... | Asztrológia Görög Istenek és Istennők | Az Olympus Tizenkét Istene A tizenkét olümposzi 09. A Kronidészek - mitologiasite az ég, az időjárás, a mennydörgés és a villámok Poszeidón testvérei közül ki a főisten? Ki Zeusz felesége és nővére, akinek a páva a jelképe? Mivel foglalkozik Héphaisztosz, Héra fia? ő az istenek szárnyas hírvivője ő az istenek sánta kovácsa Ki Héphaisztosz felesége, a szépség és a szerelem istennője? Kivel csalta férjét Aphrodité? Hermésszel, az istenek hírnökével Árésszel, a háború istenével Apollónnal, a jóslás, orvoslás és költészet istenével Hogy hívják Árész féltestvérét, a bölcsesség és a mesterségek istennőjét? Mi a neve a vadászat istennőjének? Kiknek a vezetője Phoibosz Apollón, Artemisz ikerfivére, a jóslás, orvoslás és költészet istene? Kiknek az istene Hermész, az istenek szárnyas hírvivője? a boré, a mámoré és a színjátszásé a tolvajoké és a kereskedőké Ki a földművelés istennője, Héra, Hesztia, Poszeidón, Hádész és Zeusz nővére?
Új!! : Tizenkét olümposzi isten és Démétér · Többet látni » Dionüszosz Dionüszosz'' szobra a Louvreban'' Piero di Cosimo: Bacchus felfedezi a mézet C. Albacini, 18. század). Dionüszosz görög isten (görögül: Διόνυσος vagy Βάκχος) a római mitológiában Bacchus vagy Liber, (etruszkoknál Fufluns), a bor és mámor megtestesítője, aki értett a mezőgazdasághoz és termékenységet is hozhatott. Új!! : Tizenkét olümposzi isten és Dionüszosz · Többet látni » Görög mitológia Zeusz mellszobra, (Sala Rotonda, Museo Pio-Clementino, Vatikán) Paióniosz Niké szobra. A fennmaradt felirat szerint a messzénéiek és a naupaktosziak ajánlották Zeusznak i. 425-ben, a péloponnészoszi háborúban a spártaiak feletti győzelmük hadizsákmányának a tizedéből A görög mitológia az ókori hellének vallásából származó mítoszok gyűjteménye. Új!! : Tizenkét olümposzi isten és Görög mitológia · Többet látni » Görög nyelv A görög nyelv az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozik, közvetlen rokona nincsen. Új!! : Tizenkét olümposzi isten és Görög nyelv · Többet látni » Hadész Hadész'' Kerberosszal az oldalán'' Hadész (legkorábbi ismert alakban Aidész, görögül ᾍδης vagy Ἅιδης, "láthatatlan") az alvilág istene, a holtak ura a görög mitológiában.
Hadész, akit mindig a legfőbb görög istenek között tiszteltek, igen ritkán tartózkodott az Olümposzon – állandó lakhelye az alvilág volt. Néhány történet arról ad számot, hogy Apollón Héliosz trónját foglalta el a tizenkettek sorában, sőt egyes mondák Hébét, az istenek pohárnokát is az olümposzi istenek közé sorolják, aki miután Héraklész hitvese lett, lemondott tisztségéről. Héraklész halála után szintén helyet kapott az olümposzi istenek karában. Az Olümposzon trónoló istenek kiemelt szerepüket a titánok elleni háborúban aratott győzelmükkel szerezték meg; Zeusz, Héra, Poszeidon, Démétér, Hesztia és Hadész testvérek voltak, míg a többi olümposzi isten Zeusz különböző anyáktól született gyermekei közül került ki. Kivétel Athéné, aki anya nélkül Zeusz fejéből pattant ki, és Héphaisztosz, akit a mondavilág szerint Héra egyedül, apa nélkül nemzett, az előbbi Athéné-Zeusz történet mintájára.