Stephen King korunk egyik legnagyobb rajongótáborral rendelkező írója. A kortárs horror irodalom koronázatlan királyának könyveit sok millió példányban veszik meg. Minden gyengébben sikerült korszaka ellenére óriási hitellel rendelkezik az olvasóinál, akik kitartóan falják a könyveit. A következő lista öt olyan címet tartalmaz, amit szerintem mindenképpen érdemes elolvasni a Mestertől. Mivel az ehhez hasonló listák vezetnek a késhegyre menő, szicíliai hangulatú vitákhoz, nyomatékosítani szeretném, mint minden lista, ez is szubjektív. Kommentben áruljátok el, szerintetek mi maradt ki és közöljétek a saját listátokat - kíváncsian várjuk! Kategória:Stephen King művei – Wikipédia. Az Az egy két kötetes, indokolatlanul hosszú és rettenetesen túlírt történet. Ennek ellenére az egyik legnagyszerűbb és legvérfagyasztóbb King-regény, amit valaha is olvastam. Jó érzés elmerülni ebben a világban és rászánni az időt a lassan kibomló, a végére szinte karikaturisztikusan monumentális történetre. A történet színhelye Derry, a fiktív amerikai kisváros, ahová soha nem szeretnél elköltözni.
Íme az eddig megjelent Stephen King könyvek, avagy az összes regénye, megjelenési sorrendben. Rengeteg írása jelent meg eddig a Mesternek, ember legyen a talpán, aki fejben tudja tartani az összes eddigi címet. A lista szerkesztése közben a Molyt hívtam segítségül, hogy egy átlátható és követhető bejegyzést tudjak létrehozni, amiben megjelenési sorrendben szerepelnek Stephen King regényei. Stephen King könyvek – az összes regénye, megjelenési sorrendben No de miért is olyan fontos a megjelenési sorrend? Sokáig én is küzdöttem azzal, hogy vajon milyen sorrendben érdemes olvasni az életművét, hogy ne fussak bele spilerekbe. Továbbá nagyon sok regényében olyan visszautalások is vannak más műveire, amik nem kifejezetten spoileresek, azonban egy nagy pluszt adnak, ha olvastad a másik könyvet is. Stephen king - Regények - árak, akciók, vásárlás olcsón - TeszVesz.hu. Erre pedig tökéletes megoldás, ha az eredeti megjelenés sorrendjében kezded el olvasni a köteteit. Logikusan, így biztosan nem futsz bele olyan utalásba, melyet akkor még meg sem írt. Nem utolsó sorban pedig sok rajongó azt mondja, hogy a régebbi könyvei ütősebbek, erősebbek a tudatmódosító szerek hatása alatti írástól.
Szintén létezik egy minisorozat változat is, melyet érdemes megnézni akkor is, ha néha tagadhatatlanul megbicsaklik. Klasszikus kötet, valószínűleg azok is ismerik, akik egyébként nem követik Stephen King munkásságát. Ebben a kötetben minden adott ahhoz, hogy jó horror történet legyen: a helyszín a Panoráma Hotel, kísértet járta hely, melyet télen a hó elvág a külvilágtól. A legjobb Stephen King-sztorik, melyekből sosem készült film - Ectopolis Magazin. Adott tehát egy nagy kiterjedésű, mégis izolált helyszín, ahol csupán néhány ember él egymás mellett, hiszen a történet a téli hónapokban játszódik, amikor Jack Torrance író - a szálló gondnokaként - ide költözik a családjával. A tél, a hó, az emberek hiánya, a kihalt hotel mind rendkívül hatásos atmoszférikus elemek, mindezek mellé íródik Dan Torrance (Jack fia) különös, misztikus képessége, a ragyogás. A kötet folytatása a Doctor Sleep 2013 őszén jelent meg, Álomdoktor címen 2014-ben Magyarországon is megjelent ( a kötetről itt írtunk tíz mondatos kritikát). A felnőtt Dan Torrance a kötet főszereplője és bár érdekes látni, mivé vált a kisfiú, akit A ragyogásban megismertünk, sajnos a második kötet nem ér fel az elsőhöz.
A nyolc kötetes Setét Torony sorozatot leszámítva ez a könyv King eddigi legterjedelmesebb munkája (ezt követi a már említett Az). Szintén a jó és a gonosz csap össze ebben a történetben, a tét pedig nem kisebb, mint a Föld lakosainak, az emberiség túlélőinek vagyis az emberi fajnak a sorsa. A posztapokaliptikus regény kezdetén egy manipulált influenza vírus szabadul el egy amerikai katonai támaszpontról, amely rendkívül virulens és halálos. Rövid időn belül elpusztítja a Föld lakosságának szinte egészét. Marad néhány túlélő, akik immunisak a vírusra. A túlélők két csoportra oszlanak, egyik felüket egy sötét erő vonzza magához Las Vegasba. A sötét erő Randal Flaggnek nevezi magát, ami a King világában jártas olvasók számára sok helyről ismerős lehet. A túlélők másik csoportja egy száznyolc éves nebraskai fekete nénit, Abigail anyát szeretné követni. A sakktáblán felsorakoztak a sötét és világos figurák, King pedig bámulatos ötletességgel mozgatja őket ebben a hosszú, de soha nem unalmas játszmában.
Munkát kap, ismerkedik, még randizni is kezd, amikor persze felbukkan a férj, hogy a maga nem túl finomkodó módján elmagyarázza, mi is egy feleség dolga. Rose azonban akkor már nincs egyedül. Ott vele a másik Rose, aki egy vörös ruhás nőt egy dombtetőn ábrázoló festményen át lép kapcsolatba vele. Az itt felsorolt megfilmesítetlen regények közül talán ez a leginkább jellegtelen, legszürkébb darab, nem is igazán sokat emlegetett darabja a King-életműnek. Működne filmen? Működne, de minek? A két Rose King egyik azon története, mely túlságosan sok újdonságot nem tartogat, könyvben is inkább kellemes, mint maradandó élmény, amihez egyedül a főszereplő női karakter ad némi többletet. Sem a horrorműfajnak, sem a King adaptációknak nincs igazán szüksége egy filmváltozatra, és erre vélhetően Hollywoodban is rájöttek, ezért is maradt ki a kötet a szórásból a megjelenése óta számított 23 évben. A két Rose Forrás: Kapcsolódó cikkek Kiemelt téma Legutóbbi cikkek
A fekete lyukak igen érdekes képződmények, még azok fantáziáját is megmozgatják, akik amúgy nem sokat törődnek a fizikával, csillagászattal. Megpróbálom összegyűjteni ebbe a cikkbe mindazt, amit a fekete lyukakról eddig feltárt a tudomány. Nem könnyű feladat. A fekete lyuk ugyanis nem hajlandó magáról elárulni semmi mást, mint a forgását, a tömegét és az elektromos töltését. Szerencsére vannak megfigyeléseink, igaz nagyon szerény eredményekkel, és azután ott vannak a matematikai egyenletek. Legfőképpen ezekre támaszkodhatunk, főleg Einstein relativitás elmélete. Ennek a nagy titoknak, amely a fekete lyukakat körüllengi az az oka, hogy képtelenek vagyunk bepillantani az eseményhorizont mögé. A Csillagok között c. filmben a megoldást éppen az hozza el, hogy a főhősöknek sikerül átjutni a horizonton, és onnan adatokat kijuttatni a szingularitás természetéről. Ám mielőtt nagy szavakkal dobálóznék, az első, hogy tisztázzuk, hogyan keletkeznek a fekete lyukak. A Gargantua nevű fekete lyuk a Csillagok között c. filmben Fekete lyuk elvileg bármiből lehet, csak megfelelő arányban kell lennie a tömegének és a sugarának, hogy a gravitációja olyan erős legyen a felszínén, hogy a szökési sebesség elérje a fénysebességet.
A szupernagy tömegű fekete lyukak viszont legalább több milliószor nagyobbak, mint a Nap, eredetük pedig ismeretlen. A kutatók azonban úgy vélték, hogy a Tejútrendszerre jellemző csillagok gázaikat kiárasztják a csillagszéllel, emiatt nem alakulhatnak ki akkora fekete lyukak, mint az LB–1. A csillagászoknak most magyarázatot kell találniuk a jelenségre – mondta Liu Csi-feng. A csillagászok egyelőre még csak kezdik felmérni a fekete lyukak óriási mennyiségét és formálódásuk mechanizmusát – mondta David Reitze, Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) munkatársa. Az LB–1 fekete lyukat egy nemzetközi kutatócsoport fedezte fel a kínai LAMOST teleszkóp segítségével azáltal, hogy hosszú időn át figyelték több nagyobb csillag mozgását. Az eredményeket megerősítette a világ legnagyobb optikai teleszkópjai közül kettő is. Ezt a módszert évtizedeken át kevés sikerrel alkalmazták az eszközök korlátozottsága miatt, a 2001 és 2008 között épült LAMOST azonban lehetővé teszi a kutatók számára, hogy egyszerre akár négyezer csillagot is megfigyeljenek.
A mikrolencsézéssel képesek vagyunk ezeket a magányos, kompakt objektumokat megvizsgálni és mérlegelni. Azt hiszem, új ablakot nyitottunk ezekre a sötét objektumokra, amelyeket más módon nem lehet látni" — Jessica Lu a ScienceAlert cikkében. A Hubble Űrteleszkóp adatait figyelembe véve a Kailash Sahu által vezetett csillagászcsoport egy mikrolencséző fekete lyuk létezését támasztotta alá, amely a Nap tömegének 7, 1-szeresét teszi ki, és 5153 fényév távolságra van. Ezzel szemben Jessica Lu és Casey Lam számításai mást mutatnak. Szerintük a Nap tömegének 1, 6 és 4, 4-szerese között van a jelenség mérete. Mindez azt jelentené, hogy egy neutroncsillag lehet az objektum, amely szintén egy csillag összeomlott magja, olyané, amely a Nap tömegének 8 és 30-szorosa között indult. Amennyiben Lam és kollégái munkája helyes, akkor egy alsó tömegrésen túli objektum észlelésével állhatunk szemben, amely egyedülálló lehet a területen. "Bármi is legyen, ez az objektum az első sötét csillagmaradvány, amelyet a galaxisban más csillag kísérete nélkül vándorolva fedeztek fel" — mondta Lam a kérdéses objektumról.
A mikro fekete lyukak, melyek elemi részecske méretűek, és tömegük néhány tonnáról indul felfelé. (ezeknek létét még nem igazolták, részecskegyorsítókban keresik őket. ) Aztán ott vannak a csillagok pusztulásakor keletkezettek, ezek 3 Naptömegről indulnak. Végül a galaxisok középpontjaiban a néhány százezertől néhány milliárd Naptömegű fekete lyukakig. A fekete lyukak gyakran össze is olvadnak. Ilyenkor spirális pályán, gyorsulva közelednek egymáshoz, majd eseményhorizontjaik mentén összeolvadnak. Hatalmas energia szabadul fel ilyenkor gravitációs hullámok formájában, melyeknek létét nemrég igazolták. Összeolvadó fekete lyukak: Garzó László Forrás:
Hailey szerint a Sagittarius A*-t körbevevő gáz- és porhalmaz megfelelő környezetet teremt a nagy tömegű csillagok születésének, melyek elpusztulva fekete lyukakká alakulhatnak. Ausztrál csillagászok bejelentették, hogy az univerzum leggyorsabban növekvő fekete lyukára bukkantak. A 12 milliárd fényévnyi távolságra található szupermasszív, vagyis nagyon nagy tömegű fekete lyuk kétnaponta a Napéval egyenlő tömeget fogyaszt el. Mára a becslések szerint a Nap húszmilliárdszorosára nőtt, és egymillió évenként további 1%-kal gyarapszik a mérete. Christian Wolf, az Ausztrál Nemzeti Egyetem csillagásza és asztrofizikusa elmondta, hogy a gáz, amit a fekete lyuk naponta beszív, hatalmas súrlodást és hőt eredményez, emiatt pedig az egy teljes galaxisnál ezerszer fényesebben világít. Ha a Tejútrendszer közepében helyezkedne el, a teliholdnál is tízszer fényesebbnek tűnne, és az összes többi csillagot elhomályosítaná. A felfedezést az Európai Űrügynökség (ESA) Gaia nevű űrszondájának köszönhetjük, alátámasztást az Ausztrál Nemzeti Egyetem Siding Spring csillagvizsgálója 2, 3 méteres teleszkópjának segítségével nyertek a kutatók.
A témában Tóth Eszter Zsófia történész, társadalomkutató tartott előadást a Budapest Pontban április 15-én. Playmobil játékok Gnocchi tészta recent version Bikini mielőtt elmegyek Kreditindex számítás szte