Legyetek jók, ha tudtok! – adta intelmét ma már lassan 30 éve a Néri Szent Fülöpről szóló film, amely sokunk gyerekkorába épült be. A 2010-es új verzió sokmindenben hasonlít elődjére, de alapvetően más a célja. Néri Szent Fülöp – Wikipédia. Filippo Neri, azaz Néri Szent Fülöp Olaszország – és talán a világ – egyik legkedveltebb szentje, aki az egyház egy pompával, fejlődéssel, mégis ellentmondásokkal teli szakaszában, a XVI. században élt. Ez a "Seicento" korszaka, ekkor születtek a barokk művészet csodái, ekkor éltek olyan meghatározó szentek, mint Loyolai Szent Ignác vagy Avilai Szent Teréz, de ekkor épült a ma is álló vatikáni Szent Péter Bazilika. Azonban ez az ideje a reformációnak, az egyházszakadásnak, a botrányos búcsúcéduláknak is, és bizony ekkor még égetnek boszorkányokat is. Néri Fülöp figyelmét azonban nem a pompa, de nem is a boszorkányüldözések ragadták meg, hanem a Róma utcáin elhatalmasodó gyerekszegénység. Amíg azon töri hát magát, hogy Szent Ignáccal és a jezsuitákkal Amerikába (ahogy akkor emlegették: Indiákra) menjen misszióba, szép lassan azon veszi észre magát, hogy az árvagyerekek befogadása, étellel, ruhával, fedéllel, "családdal" való ellátása kialakult rendszert épít személye köré; már mi sem világosabb annál, hogy neki Rómában a helye.
Legyetek jók, ha tudtok! – adta intelmét ma már lassan 30 éve a Néri Szent Fülöpről szóló film, amely sokunk gyerekkorába épült be. A 2010-es új verzió sok mindenben hasonlít elődjére, de alapvetően más a célja. Véleményed van a cikkről vagy a filmről? Írd meg nekünk kommentben! Néri Szent Fülöp | Szent Ferenc Alapítvány. Filippo Neri, azaz Néri Szent Fülöp Olaszország – és talán a világ – egyik legkedveltebb szentje, aki az egyház egy pompával, fejlődéssel, mégis ellentmondásokkal teli szakaszában, a XVI. században élt. Ez a "Cinquecento" korszaka, ekkor születtek a barokk művészet csodái, ekkor éltek olyan meghatározó szentek, mint Loyolai Szent Ignác vagy Avilai Szent Teréz, de ekkor épült a ma is álló vatikáni Szent Péter Bazilika. Azonban ez az ideje a reformációnak, az egyházszakadásnak, a botrányos búcsúcéduláknak is, és bizony ekkor még égetnek boszorkányokat is. Néri Fülöp figyelmét azonban nem a pompa, de nem is a boszorkányüldözések ragadták meg, hanem a Róma utcáin elhatalmasodó gyerekszegénység. Amíg azon töri hát magát, hogy Szent Ignáccal és a jezsuitákkal Amerikába (ahogy akkor emlegették: Indiákra) menjen misszióba, szép lassan azon veszi észre magát, hogy az árvagyerekek befogadása, étellel, ruhával, fedéllel, "családdal" való ellátása kialakult rendszert épít személye köré; már mi sem világosabb annál, hogy neki Rómában a helye.
Néri Szent Fülöp a mosolygós szent, Róma apostola Születése 1515. július 21. Firenze, Olaszország Halála 1595. május 26. Róma, Olaszország Tisztelete Boldoggá avatása 1615. május 11. Szentté avatása 1622. március 12. Szentté avatta: XV. Giacomo Campiotti: A mennyországot választom | Magyar Kurír - katolikus hírportál. Gergely pápa Ünnepnapja május 26. Jelképei miseruha, lángoló szív Védőszentje Rómának, Candida (Olaszország) A Wikimédia Commons tartalmaz Néri Szent Fülöp témájú médiaállományokat. Néri Szent Fülöp sírja a Chiesa Nuovában Néri Szent Fülöp ( olaszul: Filippo Romolo Neri), ( Firenze, 1515. – Róma, 1595. ) katolikus pap, az Oratoriánus-rend alapítója. Élete [ szerkesztés] Fülöp Firenzében született, egy jogász fiaként. Fiatal korától nagy hatással voltak rá a Domonkos-rendi hagyományok, a firenzei domonkosokkal való kapcsolata révén. Tizenhat évesen a gyermektelen nagybátyjához került, Monte Cassino közelébe, aki üzlete átvételére nevelte volna. Fülöp ehelyett Rómába ment, ahol hamar a szegények és a betegek istápolásába kezdett. 1551-ben, immár 36 évesen, pappá szenteltette magát, és megalapította a San Girolamo della Carità nevű közösséget.
Ez a laikus közösség, amely imádságra és elmélkedésre találkozott, lett később az Oratórium Kongregáció jának a magja. Amikor az oratórium több tagja pap lett, Fülöp megalapította a kongregációt, amelyet a pápa 1575. július 15-én engedélyezett. A kongregáció fogadalmak nélkül együtt élő világi papokból áll, amelyek az emberek között élve szolgálják őket. A már életében szentként tisztelt férfi 1595-ben hunyt el. Személyisége Néri Fülöpöt humora és bolondos egyénisége már életében népszerűvé tették. Számos anekdota emlékezik meg vidám személyiségéről, de különleges vallásos élményeiről is. Legismertebb ilyen élménye 1544-ben történt, mikor is extázisban egy tűzgolyót látott, amely behatolt a száján keresztül a testébe. Tanítványai halálakor abnormálisan megnagyobbodott szívét valamint két törött bordáját erre az élményre vezették vissza. Hogy szentként való tiszteletét visszaszorítsa, Fülöp sokszor bolondként, bohócként viselkedett másokkal. Ezzel egyúttal próbára is tette őket. Egy ismert anekdota szerint egy állítólag csodatevő, vizionárius apácát kellett megvizsgálnia.
Ez a laikus közösség, amely imádságra és elmélkedésre találkozott, lett később az Oratórium Kongregáció jának a magja. Amikor az oratórium több tagja pap lett, Fülöp megalapította a kongregációt, amelyet a pápa 1575. július 15-én engedélyezett. A kongregáció fogadalmak nélkül együtt élő világi papokból áll, akik az emberek között élve szolgálják őket. A már életében szentként tisztelt férfi 1595-ben hunyt el. Személyisége [ szerkesztés] A társadalom perifériáján élő utcagyerekek, bűnözők, prostituáltak számára is kiszolgáltatta a szentségeket. Megbotránkozást keltett azzal is, hogy együtt nevelte a különböző nemű híveit. Néri Fülöpöt humora és bolondos egyénisége már életében népszerűvé tették. Számos anekdota emlékezik meg vidám személyiségéről, de különleges vallásos élményeiről is. Legismertebb ilyen élménye 1544-ben történt, amikor is eksztázisban egy tűzgolyót látott, amely behatolt a száján keresztül a testébe. Tanítványai a halálakor abnormálisan megnagyobbodott szívét, valamint két törött bordáját erre az élményére vezették vissza.
Az eső zuhog, de ez nem hatja meg Félcipót. Pierotto az egész éjszakát a szabadban tölti, megfázik, a halálán van. Félcipó azonban Fülöp atyát vonja felelősségre emiatt. Fülöp atya hatalmas alázatról tesz tanúságot, egyetlen szempont vezérli, hogy megmentsék Pierotto életét. Azonnal ispotályba viszi őt, s a fiú, Fülöp atya imáinak a hatására meggyógyul. Az ispotályban paptársa, Persiano atya ápolja a zarándokokat és a betegeket, de a gyerekekkel nem találja a hangot, ehhez Fülöp atya közvetlen, vidám természete szükségeltetik. Szembesülve a szomorú valósággal, fölteszi a kérdést: "Ki érti ezt? A pápák városában, ahol annyi a templom, annyi a pap, mégsincs senki, aki törődne a gyerekekkel. " Ám amikor Persiano atya azt mondja: "De itt vagy te", Fülöp atya még mindig így válaszol: "Én nem tehetem. Hamarosan elmegyek az Indiákra. " Fülöp atya fokozatosan ismeri fel, hogy mi az ő valódi hivatása, így aztán amikor XIII. Gergely pápa felajánlja neki, elmehet az Indiákra, már visszautasítja ezt, mondván, hogy az ő helye itt van, a társadalom perifériájára sodródott gyerekek mellett.
Bár a rábízott feladatokat szorgalmasan teljesítette, szabadidejét a montekasszinói bencések között töltötte el. Itt kedvelte meg a Krisztust követő teljes szegénységet. Nemsokára hátat is fordított a szerencsének, a gazdagságnak, és Rómába ment – pénz, tervek, kilátás nélkül. Csak azt látta világosan, hogy valamilyen módon az Istent akarja szolgálni. Nevelői állást vállalt, egy gazdag firenzei nemes fogadta fiai mellé. Közben ő maga hittudományt és bölcseletet tanult, s rendkívül szigorúan és szerényen élt. Az egyetemen Loyolai Ignáctól megtanulta a "belső imádságot", a jezsuita atyákkal látogatta a szegényeket és betegeket. Tanulmányait azonban később félbehagyta, majd nagy vidámsággal és közvetlenséggel utcai apostolkodásba fogott. Harminchat éves korában gyóntatója, Persiano Rosa atya rábeszélésére fölvette a papi rendet, s nemsokára lelki gyermekeinek egyre növekvő tábora alakult ki körülötte. Legmélyebb törekvése volt a szívekben otthont teremteni Krisztus számára. S mindezt jókedvűen, vidáman tette, ifjaival rendszeresen játszva.
Játékos, könnyed megjelenésű. Hangvetőjén Krisztus megkeresztelkedését, kosarán pedig a Jópásztort láthatjuk a jezsuiták címerével és puttókkal körülvéve. A bejárat két oldalán kicsiny oldalkápolnákat találunk. Jobboldalt Szent Imre oltára, alatta Szent Candid vértanú teljes csontvázas ereklyéjével, melyet a templomépítő szerzetes, Vanossi Antal kapott a tusculani püspöktől ajándékba. Vele átellenben az ifjúság másik védőszentje, a jezsuita Gonzága Szent Alajos oltára. A szentély bal oldalán a lorettói kápolna húzódik, ezt F. Székesfehérvári Egyházmegye. Werle Antal SJ és F. Magis János SJ jezsuita testvérek festették ki. Innen csigalépcsőn keresztül lehet lejutni a templom alatti kriptába, ahol többek közt az egri ciszterci templom tragikus sorsú papja, Dr. Debreczeni Sixtus nyugszik tanárai mellett. Egyedülálló érték a jobboldalt álló sekrestye rokokó bútorzata, melyet Európa egyik legszebb sekrestyebútorzatának tartanak. A pálosok hagyatéka, 1764 és 1767 között készítette Hyngeller János szerzetes. A sötétbarna, tölgyfa bútorzat a teret három oldalról övezi.
A főoltárkép freskó nagy értéke a teret látványban kibővítő, perspektivikus ábrázolás. A perspektíva a valós és az illuminált világ találkozását fejezi ki, a kettő határát a felhőn ülő angyal alakja jelzi. A főoltárkép voltaképpen kettős, a templom másik védőszentjének, Nagyboldogasszonynak a kisméretű, alig észrevehető képe a tabernákulum fölött látható, két oldalán egy-egy angyal fogja közre a képet. Négy mellékoltára van. Jobboldalt, a bejárat mellett az 1752-ben készült Xavéri Szent Ferenc oltárt és az őt ábrázoló festményt láthajuk, vele átellenben az ugyanekkor készült Őrangyal oltár áll. A második boltszakasz fülkéiben jobboldalt Loyolai Szent Ignác képét láthajuk, amelyet Michelangelo Unterberger festett, vele szemben pedig a Szent Kereszt oltárkép, a kereszten szenvedő Krisztust ábrázolja. A templom teljes bútorzatát (padok, gyóntatószékek stb. ) a fehérvári jezsuiták készítették saját asztalosműhelyükben F. Baumgartner Bernát tervei szerint. Székesfehérvár képeslap,Nádor utca,Ciszterci templom,boltok,autók,Márton J. festménye,1930k. A csodálatos rokokó szószék Bebo Károly óbudai szobrász munkáját dicséri.
hétköznapokon: ¼ 8 órakor elsőpénteken 18:00 órakor szombaton 18:00 órakor vasár, - és ünnepnapokon: 9:00, 12:00; és 18:00 órakor ádventi hétköznapokon 6:00 órakor hajnali mise nagycsütörtök 18:00 órakor az utolsó vacsora emlékmiséje nagypénteken 18:00 órakor a kereszt hódolata liturgiája nagyszombat 20:00 órakor húsvéti vigília gyertyaszenteléssel
Lehettek barátok, haverok, szerelmespárok, családtagok, munkatársak vagy bármilyen ismerősök. Gondolkozzatok és már szabadulhattok is! Cseles Kelepce szabadulószoba Zichy liget, ügyvédsor Mikve án 19:00 óra Vörösmarty Színház További programok
Tisztelt Ügyfelünk! Mint a legtöbb weboldal, a is cookie-kat használ a működéséhez. Tudomásul veszem, hogy az InterTicket számomra releváns, személyre szabott ajánlatokat igyekszik összeállítani, amelyhez számos személyes adatot használ fel. Az adatkezelés szabályait az Adatkezelési Tájékoztatóban megismertem, azokat elfogadom. Hozzájárulok
Szöveg: Berta Kata Forrás: Székesfehérvári Egyházmegye Fotó: Kiss László Magyar Kurír