(VIII. 5. ) EMMI rendeletben, illetve a honlap Szakleírások menüpontjában. A jelentkezés és a felvétel sajátos feltételei Kreditelismerési eljárás A kreditelismerési eljárásra az Egyetem elektronikus felületet működtet, amely a Kreditelismerési eljárás menüpont alatt érhető el. A weboldalon megtalálhatók az egyes mesterképzések bemeneti szakjai is. Az Egyetem minden kreditelismerési kérelem benyújtására kötelezett jelentkező részére a jelentkezés során megadott e-mail címére értesítést küld a kérelem benyújtásának szükségességéről. A kreditelismerési kérelem benyújtási határideje: 2021. december 1. 2016 keresztféléves ponthatárok 2021. A kreditelismerési eljárás díja: 5. 000 Ft, melyet a közzétett módon kell megfizetni. Tájépítészet és kertművészet (Budapest) (nappali) A jelentkezőknek motivációs levelet és a szakmai-művészi munkásságot bemutató portfóliót kell készíteniük. A motivációs levelet és a portfóliót a motivációs beszélgetésen (2022. 01. 04-06. ) kell bemutatnia a jelentkezőnek. A portfólió elkészítésének részletes tartalmi és formai követelményei az alábbi linken érhető el: Felvételi pontok számítása Általános szabályok A jelentkezés benyújtása előtt a jelentkező mindenképpen tanulmányozza a honlapon közzétett Felsőoktatási felvételi tájékoztató 3. sz.
A főiskolán két szakon, a kereskedelem és marketing, illetve a pénzügy-számvitel szakon indul keresztféléves képzés, amelyekre összesen 12 hallgatót vesznek fel. A hallgatók arra a képzésre nyernek felvételt, amelyet elsőként jelöltek meg azon szakok közül, amelyekhez elegendő az elért pontszámuk. Az, aki általános felvételi eljárásban szeretne jelentkezni felsőoktatási intézménybe, legkésőbb február 15-én kell leadni a jelentkezési lapot. Felsőoktatási Ponthatárok 2016. Ehhez kapcsolódóan január 31-én felvételi tájékoztató napot tartanak a főiskolán, február 4-én pedig nyílt napra várják a leendő hallgatókat.
Explore Ebooks Categories Explore Audiobooks Categories Explore Magazines Categories Explore Documents Categories 0% found this document useful (0 votes) 54 views 9 pages Description: Viselettörténet_Bibliográfia Original Title Viselettortenet-2016-Irodalomjegyzek Copyright © © All Rights Reserved Available Formats PDF, TXT or read online from Scribd Did you find this document useful? 0% found this document useful (0 votes) 54 views 9 pages Original Title: Viselettortenet-2016-Irodalomjegyzek Jump to Page You are on page 1 of 9 A divat és a divatipar története a 19-20. században (Forráshasználat a divattörténet kutatása és a tárgyak feldolgozása során) 2015-2016. II. félév (hétfő, 16. 00-17:30; főép. fsz. 11. ) I. óra (február 8. ) F. Dózsa Katalin: Bevezetés a viselettörténetbe. A viselettörténet kutatásának forrásai: műalkotások, fotók, (divat)lapok, irodalmi alkotások, memoárok és fennmaradt darabok/tárgyak Kötelező olvasmányok: Ajánlott olvasmány(ok): II. 2016 Keresztféléves Ponthatárok / 2016 Keresztféléves Ponthatarok. óra (február 15. ) Fábri Anna: A " k ülső megjelenés" szabályai és divatelőírások a magyar nyelvű regényirodalomban és a viselkedési tanácsadókönyvekben.
6720 Szeged, Aradi vértanúk tere Hősök kapuja képek Hősök kapuja információk I. világháborús szegedi emlékmű A szegedi Aradi vértanúk terén áll a Hősök kapuja (Porta Heroum 1936-1937) neoklasszicista művészeti alkotás, amely az I. világháború elesett hősei, a 12000 szegedi katona emlékére készült. A Hősök kapuja megalkotásának története A Hősök kapuja 1936-ban épült és Pogány Móric munkája, az emlékmű-kapu megépítésének terve azonban Klebelsberg Kuno kultúrminisztertől származik. Hősök kapuja szeged. A honvédszobrok, vagyis az élő és halott katonák Lőte Éva szobrászművész 1937-es alkotásai. A boltív freskóit Aba-Novák Vilmos készítette. A Hősök kapuja eredetileg vaskapunak épült a vasúton érkezők számára. A Hősök kapuját méltán tarthatjuk számon úgy mint, Európa legnagyobb szabadtéri freskója amelynek művészi alkotásai három témakört ölelnek fel: az egyik a hősi halottak dicsőítése, a másik mint háborús megemlékezés, majd pedig Horthy Miklósnak a Szegedről való elindulása a harmadik téma. Az alkotás centrumában egy monumentális Krisztus kép áll, kinek tekintete az Aradi vértanuk tere felé fordul, a lábánál muzsikáló anygalok gyülekeznek.
Fotók-Kovács Zoltán. /A képek szerzői jogvédelem alatt állnak/ Szegeden jelentős szerepe volt az egykori Gizella tér, a mai Aradi vértanúk terének. Története úgy alakult, hogy ez lett a város történelmi emlékhelye. Itt zajlanak nemzeti ünnepeken, emlékezetes történelmi évfordulókon a városi megemlékezések, főhajtások, koszorúzások. A tér maga több mint kétszáz éve a város legfontosabb emlékműveinek a helye, nevét pedig az 1849-ben Aradon kivégzett hősökről kapta. Itt állt a Rozália kápolna, [2] melyet a 18. Hősök kapuja – Szegedi hírek | Szeged365. században építettek a pestis áldozatainak emlékére, később 1896-ban itt emelt a város emlékoszlopot az 1848-49-es szabadságharc szőregi csatájának tiszteletére. Az első világháború után egy másik emlékoszlopot emeltek a térre az elesett 46. gyalogezred szegedi áldozataira emlékezve. [3] Itt látható a kolozsvári testvérek Sárkányölő Szent György szobrának másolata, és ide került Melocco Miklós 1997-ben leleplezett 1956-os emlékműve. A történelmi emlékhelyek e különös láncolata tette még inkább indokolttá a Hősök kapuja helyének kijelölését.
Aba-Novák Vilmos freskósorozatának egy monumentális műve a szegedi Hősök kapuján látható, mely az első világháborúban elesett szegedi katonáknak állít emléket. A freskó sok vitát kavaró alkotás, melyet több mint 10 évig vastag vakolatréteg fedett be politikai okokból és nem volt látható. Hősök Kapuja -. Tovább olvasom >> 2001 óta ismét megtekinthető a szegedi Aradi vértanúk terén. A hármas tagolású kaput a tér felőli oldalon egy élő és egy halott honvédkatona szobra őrzi. A boltíveken tragikus jeleneteket feldolgozó freskókat láthatunk. A Tisza felőli oldal keresztboltozatán a Huszárroham jelenete látható, a vele átellenben lévő falon a Háború keresztjét vivő katonák freskója. A boltív további részen Sárkányölő Szent Györgyöt, Szent Borbálát és Aba-Novák Vilmos önarcképét láthatjuk.
A szegedi Aradi vértanúk terén ma számos díszes, turisztikailag is értékes épület áll, ilyen az egyetem Bolyai-épülete, a püspöki palota vagy az azzal szemben magasodó Hősök kapuka. De volt még egy, amit pont utóbbi építésekor veszített el Szeged, ráadásul azért, hogy nehogy elvigye a hangsúlyt az újonnan felépült városkapuról. 1903-ban Délmagyarországi Magyar Közművelődési Egyesületet néven alapítottak egy szervezetet a városban, melynek célja a magyar nyelvű kultúra ápolása volt a soknemzetiségű régióban. Az alapításban Szeged városa is részt vett azzal, hogy az akkoriban még belvárospereminek számító Gizella téren (ez ma az Aradi vértanúk tere), az ún. Hősök kapuja (Szeged) – Wikipédia. Sina-telken területet biztosított az egyesület székházának felépítésére. Makó és Arad után Szeged volt a harmadik város, ahol a DMKE székházat épített, és érthető módon a három közül a szegedi volt a legnagyobb. Az épület terveit a szecesszió egyik jelesebb szegedi neve, Kótay Pál készítette, aki olyan ismert épületeket alkotott még a városban, mint amilyen a Vár és a Deák Ferenc utcák sarkán álló Beregi-ház.
A sugárutat három ívben átboltozó kaput Pogány Móric (1878-1942) tervezte. A két épület összhangját úgy teremtette meg, hogy leverette a Horthy-kollégium gazdag, ún. magyaros szecessziós díszítőelemeit. A két épület falaira sötétszürke, kavicsos nemesvakolatot tervezett, és ezzel komoran ünnepélyes, monumentális falsíkokat kapott. A sötétszürke szín mind az emlékezéssel, mind a freskók szürke hátterével összhangban van. Az épületeket egy-egy íveléssel a falsík és a járdaszegély között, majd innen az úttest fölött átboltozta, és benne két szintet alakított ki. Az építési munkák vállalkozója Erdélyi András és Ottovay István volt. A boltívekre Aba-Novák Vilmos (1894-1941) festett freskókat. Segítője Stefán Henrik volt. Akkoriban ez volt az ország legnagyobb freskója; a sajtóhírek szerint a világon sem volt nagyobb. A középső, a nagy boltív merőleges tengelyében (feje a Dóm, lába a nagyállomás felé esik) a kitárt karú, ítélkező Krisztus csaknem 8 méteres alakja a jövőbe vetett hit szimbóluma.
Az Aba-Novák alapítványtól 1995-ben kapott megbízást az egyik kisboltív képeinek restaurálására. Az 1996-ban elkészült munka folytatását jelentette a nagy ív restaurálása, amelyre 1999–2000-ben került sor. A millenniumi pályázatok évében ehhez az összeghez adott 15 milliót a Millennium Kormánybiztos Hivatal és további jelentős támogatást a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. Nem sokáig maradt vakolat alatt a város felőli kis ív freskója sem, a már elkezdett munka az NKÖM újabb ötmillió forintos támogatásával folytatódott. A freskó újra régi pompájában született újjá kényszerű vakolatkoporsójából. A helyreállításban kiemelkedő szerepe volt dr. Berekné Petri Ildikónak, az Aba-Novák Alapítvány kuratóriumi elnökének és Forrai Kornélia restaurátornak. Források [ szerkesztés] Apró Ferenc: Az első világháború hősi emlékei Szegeden, 1985. Szeged Csongrád megye építészeti emlékei. Szerk. Tóth Ferenc dr. Szeged: Csongrád Megyei Önkormányzat. 2000. ISBN 963 7193 28 6 Irodalom [ szerkesztés] Magyar László-Klamár Gyula: Szeged, a szabadtéri játékok városa - 1938.