Leborulva kérlek: gondod legyen rájuk, Hiszen szegényeknek nincsen édesanyjuk! Vigasztald meg őket áldó kegyelmeddel, Nagy-nagy bánatukat takard el, temesd el! Áldd meg édesanyám járását-kelését, Áldd meg könnyhullatását, áldd meg szenvedését! Áldd meg imádságát, melyben el nem fárad, Áldd meg két kezeddel az Édesanyámat! Halld meg jó Istenem, legbuzgóbb imámat: Köszönöm, köszönöm az édesanyámat! Dsida Jenő (1907-1938) erdélyi magyar költő. Gyermekkorát beárnyékolta az első világháború, majd a román megszállás. Dsida Jenő: Hálaadás ⋆ Óperencia. Apja orosz hadifogságba került, nagybátyja, akitől keresztnevét kapta, elesett a galíciai harcmezőn. Családja tönkrement, apjának polgári foglalkozást kellett keresnie. Így lett az Erdélyi Római Katolikus Státus tisztviselője. A fiatal költő szerepet vállalt a nemzetiségi irodalom mozgalmaiban: tagja volt a helikoni íróközösségnek, a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaságnak 1929-től, titkára az Erdélyi Katolikus Akadémiának, a PEN Club romániai magyar tagozatának tagja, az Erdélyi Szépmíves Céh lektora.
Tájékoztató a csillagokról itt Ez videó. Segítség a típusú videók lejátszásához: Kattints Ide Ez a videó a Vers magyar kategóriába van besorolva. Feladás dátuma: kedd, 2010. április 27. Nézettség: 988 Tetszik Csiki Jolán Mária péntek, 2010. május 7. 17:40 győnyőrú 1 megjegyzés | 1 / 1 oldal DSIDA JENŐ: HÁLAADÁS
Hallgasd meg mit suttog az élet, élni hív újra meg újra téged. Ne nézz vissza a sáros útra, legyen előtted minden tiszta. Emeld fel fejed, lásd meg a szépet szemed kékjében égjen a fényed.. Lásd meg végre, hogy szeretnek még akkor is, ha nevetnek, hisz mosolyt te csalsz arcukra, ismerj bennük magadra! Soha ne bánd, ha fáj, hisz erőre így találsz. Dsida Jenő - Hálaadás (Köszönöm az édesanyámat) - László Attila - Berita Video. S mi most bánatot okoz később nem lesz rá gondod. Hidd el jól tudom, hogy fáj, de hinnünk mindig muszáj. Fogd a kezem, ha úgy érzed, hogy szívedből kihull az élet. Ne keresd már, hogy hol tévedtél, ne sírj azon, mit meg nem tettél. Gyere velem, én hívlak élni vérző szívvel is remélni… Nagy-izgatottan tettem ki a vágyam a jégvirágos ablakok mögé -: Talán ma győz a mese-hit, varázs, s ha csak egy nagyon kicsit is jó voltam, valami szépet hoz a Mikulás. Kavargó pelyhek szitáltak az égből, mint kérdéseink fehér másai: lesz valaha jobb, lesz valaha más? – És kigyúlt szemmel, merengve susogtam. Régi kisgyerek… régi Mikulás… Álmaim vannak, mind-mind olyan régi: tavasz várása, csókos szerelem, kevesebb küzdés, több boldogulás, örökös nóta csengése a számon – Elhozza holnap mind a Mikulás!
Magyar nyelv | Sulinet Tudásbázis 50languages magyar - szlovák kezdőknek | Felszólító mód 1 = Rozkazovací spôsob 1 | A magyar nyelv a világ legősibb nyelve: konkrét bizonyítékok, melyek a magyarság és az emberiség valódi történelmét tárják elénk! | Titok terminál A rózsaszín a legősibb szín - Ezotéria | Femina error: Védett tartalom. Írj üzenetet Facebookon, ha át szeretnél venni cikkeket, hosszútávú együttműködésre is nyitottak vagyunk! Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi. Elfogadom Egy csoport kutató pedig emiatt meghökkentő felfedezést tehetett a közelmúltban. Állításuk szerint a világ legöregebb piramisait találták meg a jégből kiolvadva Alaszkában. Eddig a vastag hó-, és jégréteg alatt csak hétköznapi hegynek tűntek, de most, hogy leolvadt róluk a fagyott réteg, tisztán látszik, hogy aligha természetes eredetűek. Szinte megszólalásig hasonlítanak az egyiptomi piramisokra.
Archívum "Dianka, áruld el, hogy voltál képes megtanulni szlovákul? Épp most olvastam az interneten, hogy a szlovák a világ legnehezebb nyelve! " Ismerőseim reagálnak így időnként a szlováktudásomra. Jólesik a bók, de el kell utasítanom a túlzott dicséretet: egyáltalán nem vagyok nyelvzseni. A szlovákot ennek ellenére elég jó színvonalon elsajátítottam, mert bár (szerintem) gyönyörű, semmiképpen sem tartozik a világ legnehezebb nyelveinek sorába. Az állítólagos legnehezebb nyelveket felsoroló hoax (álhír) 2007 óta hódít a világhálón. Elgondolkodtató, milyen szívósan tartja magát, és tűnik fel újra meg újra különböző internetes oldalakon annak ellenére, hogy a Szlovák Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének igazgatója már régen megcáfolta állításait. Hogyan lehetséges, hogy művelt emberek képesek elhinni ilyen badarságokat? Az ok talán abban keresendő, hogy az iskolában nem tanítanak kritikai gondolkodást. A kritikusan gondolkodó ember ugyanis, ha olyat olvas, ami egy nyelvész cikkének álcázza magát, de tele van helyesírási hibákkal, rögtön gyanakodni kezd.
Mi több, a sumer ősi írásoknál is régebbiek. Vagyis azonnal felmerülhet a kérdés: ha a sumerok előtt is volt olyan civilizáció a Földön, mely írt és kultúrája volt, tudása, akkor lehet, hogy a sumerok tudása valójában ennek az ősi népnek a tudásának a lenyomata? Eleve arra is egyre több a bizonyíték – ezek egy részét pedig el is hallgatják emiatt a médiában – hogy Európa legősibb népe vagyunk. Magyar rovásírást találtak már Amerikában, de a boszniai piramisok belsejében, sőt, Egyiptomban is. Mi állhat a magyarság és a magyar nyelv mögött? Ezt senki sem tudja pontosan. Olyan ősi tudás birtokában lehettek azok az ősmagyraul író és beszélő népek, akik az emberiség kezdetét jelenthették, melyet ma már nem tudnánk értelmezni. Kevesen tudják, de a legrégebbi ősi magyar emlék az egy kőbe vésett magyar rovásírásos tábla, melyre Újfundland öblében találtak rá. Vagyis az ősi magyarság nyomai, írott és egyéb nyelvemlékei világszerte szét vannak szórva, ami csak egyet jelenthet… Mégpedig azt, hogy ezek az ősi civilizációk mind ugyanazon Bölcsőből származnak.
Eddig igen sokan vannakaz ősi és viszonylag fiatal nyelvek; mind mesterséges, mind pedig természetes; mind élő, mind holtan. Természetesen mindegyiknek joga van létezni, mert ha legalább néhány ember használja őket, akkor azt jelenti, hogy szükség van rá. Végül sokan hisznek (és nem is ésszerűtlen), hogy beszédes beszéd és saját nyelvének birtoklása teszi az embert egy személynek. De valószínűleg mindenki legalább egyszer gondolt erre, milyen származású ősi nyelvek vannak, hogyan éltek ma is, és melyik a legrégebbi. Sajnos, erre a kérdésre eddig nem volt válasz. Természetesen, a nyelvről beszélve a legősibb a jelnyelv. De mi a helyzet a szóbeli változattal? Ezen a témán nagyon érdekes történet vanegy bizonyos fáraóról, aki az olvasóhoz hasonlóan érdeklődést mutatott a proto-nyelv kérdése iránt. Kísérletezés céljából ez a kíváncsi uralkodó elrendelte, hogy lezárja a kunyhóban két csecsemőt, akik soha nem hallottak emberi beszédet az életükben. Ez később történt, hogy a gyerekek "emlékezzenek" az ősi nyelvekre, amelyeket állítólag a génjeikbe helyeznek.