Egyaránt megtalálhatók itt mediterrán, magashegységi, és jégkorszaki maradványfajok, egyedülállóan gazdag a lepkefaunája, rovarvilága. Mintegy 90 itt költő madárfaj ismert e területen, köztük több olyan fokozottan védett faj, amely hazánkban csak a Bükk erdőségeiben, sziklafalain fészkel. A hegység több száz barlangot számláló karsztrendszere vízminőségi szempontból kiemelkedő értékű, egyes barlangok (Istállós-kői, Suba-lyuk, Szeleta stb. Bükki nemzeti park védett növényei. ) ősrégészeti leleteik révén értékesek a tudomány számára. A Bükki Nemzeti Park kitűnő lehetőséget kínál az (öko)túrázásra, jelzett utak várják a kirándulókat és a kerékpárosokat, a hegyvidéki pihenésre vágyókat. A területén található természetismereti tanösvények sok új ismeretet nyújtanak a természet értékeiről, a természetvédelem napi feladatairól. Látnivalók A lillafüredi Szent-István-cseppkő - és Anna (Petőfi)-mésztufabarlang a nagyközönség számára is elérhetővé teszi a földalatti világ megtekintését. Felsőtárkányban, a tó szomszédságában létesített Nyugati Kapu Oktató- és látogatóközpont "Karszt és élővilága" c. kiállítása a Bükk-hegység barlangjairól, forrásaiban gazdag völgyeiről, zord sziklagerinceiről, a nyugati rétek gazdag növény- és állatvilágáról ad széles áttekintést.
A Bükki Nemzeti Parkról bővebben a honlapon informálódhat.
A montán bükkösök jellegzetes növénye a kárpáti sisakvirág és a pávafarkú salamonpecsét. A szubmontán bükkösök növényei pedig a szagos müge és a bükksás. A sziklai bükkösök képviselője az enyves aszat és a boldogasszony papucsa. A szurdokerdőkre jellemző a havasi turbolya, az erdei holdviola és a gímpáfrány. A mészkősziklagyep-társulás kárpát-pannóniai bennszülött faja a korai szegfű, tátrai hölgymál, a sziklai borkóró és a szártalan bábakalács. (utóbbi rajza látható a Bükki Nemzeti Park logójában is) A Bükki Nemzeti Park állatvilága A Bükkben élő endemikus faj például a Gebhardt-vakfutrinka, szubendemikus alfaj pedig a bükki szerecsenboglárka. A petényi márna a patakok ritka lakója és Kárpát-medencei endemikus hal. A montán régióban szórványosan előfordul az alpesi gőte. Bükki nemzeti park igazgatóság - Raketa.hu. A békák közül legjellemzőbb itt a gyepi béka. Csupán a hegység néhány pontján előforduló pannon gyík a legértékesebb hüllő. A madarakat körülbelül 100 fészkelő faj képviseli, melyek közül lassan telepszik vissza a 70-es években eltűnt uhu.
Szidnai L. (1978) Vadásztrófeák kikészítése és bírálata. Mezgazda Kiadó, Budapest 8. (1985) A magyarországi szarvas agancstípusai. Nimród 105 (10). 438-439.
Hóvirág Tavasz - Vöröskői forrás Pirosló hunyor Tavasz - Heregrét Tavasz - Nagymező Kíváncsi barna varangy Imókő forrás Szártalan bábakalács Fecskefarkú lepke
Élet a régi nagykőrösön teljes film New york metro térkép Android gyári visszaállítás után adatvisszaállítás Jégvarázs teljes mese indavideo Pócza István Archives | Page 2 of 3 | Magyar Idők A két világháború közötti évtizedekben Dezső Kázmér polgármester kiemelkedő egyénisége volt városunknak. Igen sokat tett a település gazdasági és kulturális fejlődéséért. Ő hívta életre 1925-ben az Arany kultuszt ápoló Arany János Társaságot, amely ma is működik. Élet A Régi Nagykőrösön: Kiállítás - Régi Idők Oskolája Nagykőrösön - Museum.Hu. Nagykőrös járási székhely, a Nagykőrösi Járás másik két települése Kocsér és Nyársapát. Kattintson a településnevekre, látogassa meg az ő honlapjukat is! / Forrás: Galántai Fekete Béla írása / Szép, régi nagykőrösi képeslapok itt láthatók Nagykőrös város 19. századi címere Aranyszegélyű álló pajzs vörös mezejében, zöld pázsiton, zöldellő természetes kőrisfa, a címerköpeny felső részén aranyszínű barokk díszítés, amelyről mind a két oldalon zöld levélfonadék csüng le. A pajzs tetején lebegő, ötágú aranykorona. Nevét a város a kőrösfáról nyerte, amely őshonos növény, főleg a mélyebb fekvésű térszínt kedveli.
A forradalom és szabadságharc bukása után Nagykőrös igen nehéz helyzetbe került. Az embert próbáló időkben - mint viharos történelme során annyiszor - mozgósította minden anyagi és szellemi tartalékát, amely évszázadok során felhalmozódott. A legfontosabb a belső önállóság biztosítása volt. Ennek egyik sarokpontját a közigazgatás, a másikat a várossal szoros együttműködésben álló református egyház, s ennek oktatási tevékenysége adta. /A középfokú egyházi oktatás gyökerei 1557-re nyúlnak vissza/. A Református Tanítóképzőt 1837-ben alapította a nagyhírű tudós-tanár Szigeti Warga János. Nagykőröst azóta is iskolavárosként tartják számon. A város kultúrtörténetének legfényesebb időszaka volt az a kilenc esztendő, amikor 1851-60-ig itt tanított Arany János. Élet A Régi Nagykőrösön. Igaz nehezen sikerült őt a városnak megnyerni, de a lelkes kőrösiek mindent elkövettek érte. állandó kiállítás, művelődés, szabadidő, oktatás, oktatástörténet, történet Az iskolatörténeti állandó kiállítás bemutatja Nagykőröst, mint iskolavárost.
Nőnapi IBUSZ Nyíregyháza 4400 Nyíregyháza Országzászló tér 6. Ticketline Jegyiroda 4400 Nyíregyháza Benczúr tér 6.
A kőrösi gyümölcs- és zöldségpiac az ország egyik legszínesebb látványossága volt. Régi fotók tanúskodnak a kőrösi uborkahegyekről, salátáskosarakról, gyümölcsökről /Valószínű, hogy ez alapozta meg Nagykőrösön a későbbi konzervipart.
A török nem szállta meg, sőt Cegléddel és Kecskeméttel együtt a szultán vette védelmébe. A kiváltságot az itt fellelhető salétromnak és az ebből gyártott puskapornak köszönhette. A törökök mindemellett súlyos adóterheket vetettek ki a lakosságra, de a rablásoktól, pusztításoktól megkímélték. A viszonylagos függetlenség újabb és újabb betelepülőket vonzott Magyarország különböző vidékeiről a városba. Nagykőrös mezőváros a török uralom megszűnése után igen jól működő, anyagilag erős, önálló "városállam" volt. A kőrösi gazdák 68. 000 hold földterületen gazdálkodtak. Mind az állattartás, mind a zöldség, valamint a gyümölcs- és szőlőtermesztés igen jelentős volt. Élet A Régi Nagykőrösön – Kiállítás - Régi Idők Oskolája Nagykőrösön - Museum.Hu. Bél Mátyás utazó le is írta alföldi utazásai során, hogy "... a kőrösi bor minőség tekintetben felveszi a versenyt az egri vörösborral... ". A kőrösi gyümölcs- és zöldségpiac az ország egyik legszínesebb látványossága volt. Régi fotók tanúskodnak a kőrösi uborkahegyekről, salátáskosarakról, gyümölcsökről /Valószínű, hogy ez alapozta meg Nagykőrösön a későbbi konzervipart.