A bioszféra számára az egyik jelentős energiaforrás a Nap sugárzása. Ennek több mint a fele fénysugárzás (45-50%), kisebb része hősugárzás (40-45%) és néhány százaléka (1-5%) ultraibolya sugárzás. Az UV fény a D vitamin kialakulásához szükséges, de biológiai szempontból roncsoló. Három féle fénytípust különböztetünk meg: közvetlen (a Napból érkezik, melegítő hatású, a párolgást fokozza), elnyelt (a színt határozza meg) és szórt fény (a sokszorosan visszavert fény, sok sárga és vörös sugár van benne és a fotoszintézishez nélkülözhetetlen). A fényviszonyokat a közvetlen és a szórt fény aránya, a megvilágítás erőssége és időtartama határozza meg. Ez függ a napszaktól és az évszaktól, az Egyenlítőtől való távolságtól, magasságtól és mélységtől, a felhőzettől, a domborzattól és a növénytakarótól. D vitamin hatása a bőrre. A növények alkalmazkodása a fényhez: – A megvilágítás erőssége szerint Fénykedvelők: A szavannai-, füves-pusztai-, sivatagi- és a havasi növények. Fény és árnyékkedvelők: Virágzásukhoz nélkülözhetetlen a fény.
Ez a folyamat a májban és a vesében játszódik le egy-egy, hidroxilációnak nevezett lépésben. Kedvező élettani hatásait a D-vitamin főképp ezen a hormonon, a kalcitriolon keresztül fejti ki. Tehát a D-vitamin valójában egy vitaminnak nevezett hormonelőanyag. Mennyi az elég? Egy átlagos, egészséges felnőtt napi D-vitamin-szükséglete minimum 600 NE. Pillanatnyilag mennyi van belőle? A szervezet D-vitamin-ellátottságát a D-vitamin-raktárként szolgáló 25OHD (ejtsd: 25 hidroxi D-vitamin) tükrözi a legjobban. A 25OHD a szájon át bevitt D 3 -vitaminból a májban képződik, és utána hetekig jelen van a vérkeringésben. A D-vitamin hatása és fontossága a Toman diéta során. A 25OHD szintje a vérben mérhető. Elraktározzuk Mivel zsírban oldódó vitamin, szervezetünk képes nagyobb mértékben raktározni belőle, de ez is mindössze két-három hónapra elegendő. Kifogyhatunk belőle Tél végére, tavasz elejére a tartalékaink többnyire sajnos kimerülnek, mivel novembertől februárig elhanyagolhatóan kevés képződik a szervezetünkben, étrendünk pedig csak a szükséges mennyiség töredékét, mintegy 80 NE mennyiséget tartalmaz.
Ez mutatja meg a szervezetnek, hogy a sejtnek szüksége van a vitaminra, amelynek hiányában a sejtaktiváció elmarad. Ha a T-sejtek nem találnak elegendő mennyiségű D-vitamint a vérben, nem kezdenek el működni" - magyarázta Geisler. D vitamin hatásai. A kutatók szerint az emberi szervezet alvó T-sejtjei nem rendelkeznek vitaminreceptorokkal, sem pedig a PLC-gamma1-nek nevezett enzimmel, amelynek megjelenése szintén összefüggésben van a D-vitamin nal, és amely elindítja a sejtben a specifikus immunválaszt a kórokozókkal szemben. "A tudósok már régen tisztában vannak azzal, hogy a D-vitamin nélkülözhetetlen a kalcium felszívódásához, és hogy szintén fontos tényezője olyan betegségeknek, mint a rák, a szklerózis multiplex. Azonban arra csak most derült fény, hogy kulcsszerepet játszik a védekezőrendszer beindításában" - állapították meg a kutatók. Az európai lakosság háromnegyedének nincs a szervezetében elegendő mennyiségű D-vitamin, ezért negyven ország kutatói - élükön David Servan Schreiber idegtudóssal - szorgalmazzák a közvélemény érzékenységének felkeltését a vitaminnal kapcsolatos ismeretek iránt.
Mindez azt a célt is szolgálta, hogy az 1916. december 6-i bukaresti szégyent enyhítsék, amikor a központi hatalmak – így magyar katonák – szállták meg a román fővárost. Gheorghe Mărdărescu román főparancsnok és vezérkara diadalmenetben vonult végig a városon. Képek a megszállt Budapestről. A Vörös Hadsereg korábbi vezérkari főnöke, Stromfeld Aurél keserű visszaemlékezése szerint a Kálvin térre beérkező román tiszteken virágokat látott. A román megszállás égisze alatt, jórészt a budapesti kormányzati adottságokat kihasználva, rövid időn belül új magyar hatalmi centrum jött létre. A világháborúban kitűnt József Ágost királyi herceg-tábornagy néhány hétig szerencsétlen sorsú hazánk kormányzója lett, miután augusztus 6-án a Friedrich István vezette Fehér Ház ellenforradalmi mozgalom behatolt a Sándor-palotába és lemondatta a kommün bukása után felállt Peidl-kormányt. Az antantnak azonban elfogadhatatlan volt egy Habsburg személye, hiszen nem pusztán a Magyar Királyság restaurálásának, hanem az egész Monarchia visszaállításának a veszélyét hordozta magában.
Ebben ígéretet tett arra, hogy nem vezet be katonai diktatúrát, hanem elismeri az új koalíciós kormányt és aláveti magát az alkotmányos hatalomnak. A kérdés abból a szempontból is jogosnak tűnik, mert bár hazánknak volt megkoronázott királya IV. Károly személyében, az ő visszatértét a győztes hatalmak megtiltották. De mivel a nemzetgyűlés mindezek ellenére ragaszkodott a királysághoz mint államformához, a történelmi hagyományainkhoz híven ideiglenes államfőt, kormányzót kellett választani. A nemzetgyűlés királysággal kapcsolatos döntése tehát nem egy személynek, hanem az államformának szólt. Horthy Miklós bevonulásának kilencvenedik évfordulója alkalmából érdemes szemügyre vennünk tehát, hogy milyen politikai folyamatok vezettek el 1919. Románok Bevonulása Budapestre. november 16-ig, illetve milyen események voltak a közvetlen előzményei annak, hogy Horthy az utolsó magyar — király nélküli — királyság első embere lett. 1919 nyarán-őszén Magyarországon három hatalmi tényező jött létre: a megszálló román hadsereg, a Horthy Miklós fővezér által irányított Nemzeti Hadsereg és a budapesti ellenforradalmi kormány.
A párizsi békekonferencia meghívására várva Károlyi késlekedett a fegyveres honvédelem megszervezésével. 1919. január végétől engedélyezte ugyan a helyi jellegű katonai ellenállást, de a teljes fordulat csak március elején következett be, amikor is szatmárnémeti beszédében egy későbbi felszabadító háború lehetőségét is felvetette. Ekkor azonban – 1919. január végétől – már az egész történeti Erdély román megszállás alatt volt. A frontot a Vaskoh–Csucsa–Zilah–Nagybánya–Máramaros vonal mentén sikerült stabilizálni, a románok további előrenyomulási szándéka ellenére. Az elfoglalt területeket a román hadsereg hadműveleti területté nyilvánította, és azonnal intézkedett a fegyverek beszolgáltatásáról. Szükségállapotot, sajtócenzúrát, éjszakai kijárási tilalmat és utazási korlátozásokat vezettek be. A vasutak, a posta és a távírók a román nagyvezérkar közvetlen utasításait hajtották végre, annak parancsnoksága alá tartoztak. Akik nem vetették magukat alá a parancsoknak, azokat katonai törvényszék elé idézték, a nem megfelelő magatartással vádolt tisztviselőket pedig 48 órán belül kiutasították az országból.
Bódy Tivadar polgármester üdvözli a fővezért A fővezér november 16-án fehér lova nyergében ülve így válaszolt az őt köszöntő budapesti polgármester üdvözlő szavaira: Polgármester Úr! Szívből köszönöm szíves üdvözlő szavait. Mondhatom, nem vagyok abban a lelkiállapotban, hogy e percben megszokott frázisokat használjak, igazságérzetem azt parancsolja, hogy minden kertelés nélkül azt mondjam, amit e percben érzek. Mikor még távol voltunk innen, és csak a remény sugara pislogott lelkünkben, akkor – kimondom – gyűlöltük és átkoztuk Budapestet, mert nem azokat láttuk benne, akik szenvedtek, akik mártírok lettek, hanem az országnak itt összefolyt piszkát. Szerettük, becéztük ezt a várost, amely az elmúlt évben a nemzet megrontója lett. Tetemre hívom itt a Duna partján a magyar fővárost: ez a város megtagadta ezeréves múltját, ez a város sárba tiporta koronáját, nemzeti színeit és vörös rongyokba öltözött. Ez a város börtönre vetette, kiüldözte a hazából annak legjobbjait és egy év alatt elprédálta összes javainkat.