A vizuális kifejezés van fókuszban, és a hangsúlyt a színkoordinációra és a termékkategóriák kombinációs lehetőségeire helyezi. Mindez egy inspiráló környezetben, ahol új lakberendezési ötleteket lehet meríteni. Nyitvatartás: Hétfő 10. 00 – 21. 00 Kedd 10. 00 Szerda 10. 00 Csütörtök 10. 00 Péntek 10. III. kerület - Óbuda-Békásmegyer | Jysk Lakberendezés - Szentendrei út. 00 Szombat 10. 00 Vasárnap 10. 00 – 19. 00 További információk: Bankkártya-elfogadás: Visa, Mastercard Parkolás: utcán fizetős, saját parkolóban ingyenes, saját parkolóban fizetős Parkolási megjegyzés: A bevásárlóközpont alagsori parkolója az első órában is fizetős. Hétfőtől csütörtökig 19-22 óra között, vasárnap egész nap, továbbá 25 000 Ft feletti vásárlás esetén (a vásárlás napján) ingyenes. További részletek: Egyéb utalványok, kártyák: Jysk ajándékkártya A tartalom a hirdetés után folytatódik Az oldalain megjelenő információk, adatok tájékoztató jellegűek. Az esetleges hibákért, hiányosságokért az oldal üzemeltetője nem vállal felelősséget.
1108 Budapest, Sibrik Miklós út 30. | +36-1-771-1305, +36-20-701-4222/Vevőszolgálat | Jysk: egy jó skandináv ajánlat mindenkinek az alvás és a lakberendezés terén. Skandináv tervezésű termékeket kínálunk vásárlóinknak, modern és letisztult stílusban, és ha az Ön kedvenc terméke nincs az üzletben, biztos lehet benne, hogy webáruházunkban megtalálja. Ily módon kínálunk egy kis szelet Skandináviát a Jysk üzleteiben vásárlóink számára. A "Jysk" dánul olyan dolgot vagy személyt jelöl, amely vagy aki – akárcsak Lars Larsen – a Jütland-félszigetről származik. Ehhez a szóhoz az emberek tudatában gyakran társul a szerénység, az alaposság és az őszinteség fogalma: azé a három értéké, amelyeket Larsen mindig is magáénak vallott. A Jysk a tisztességet jelképezi: mindig tartjuk a szavunkat. Nyitvatartás: Hétfő 09. 00 – 20. 00 Kedd 09. 00 Szerda 09. 00 Csütörtök 09. 00 Péntek 09. 00 Szombat 09. Jysk iv kerület w. 00 Vasárnap 10. 00 – 18. 00 További információk: Bankkártya-elfogadás: Visa, Mastercard Parkolás: utcán ingyenes, saját parkolóban ingyenes A tartalom a hirdetés után folytatódik Az oldalain megjelenő információk, adatok tájékoztató jellegűek.
Erdélyért életműdíjat adott át Kolozsváron a magyar kultúra napján Szilágyi István írónak a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a Communitas Alapítvány és a Kós Károly Akadémia Alapítvány. Amint a Kós Károly Akadémia Alapítványt vezető Markó Béla elmondta: a díj értékét nem az adja, hogy azt kik ítélik oda, hanem az, hogy eddig kik kapták meg. Szilágyi István az ötödik, aki átvehette az életműdíjat, előtte Kántor Lajos irodalomtörténész, Egyed Ákos történész, Csíki Boldizsár zeneszerző és Dávid Gyula irodalomtörténész kapta meg az elismerést. A Szilágyi Istvánt méltató Karácsonyi Zsolt, a Helikon folyóirat főszerkesztője kijelentette: Szilágyi István műveiben a lélek megmaradása a kérdés. Az író újra és újra azokat a kérdéseket járja körül, amelyek időkön, emberéleteken túliak. Az ünnep alkalmából az RMDSZ nyolcadik alkalommal adta át az erdélyi magyar kortárs kultúráért díjat az előadóművészet, az irodalom és a képzőművészet egy-egy jeles erdélyi magyar képviselőjének. Az előadóművészet kategóriában kitüntetett Tompa Gábor színházrendezőt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatóját Kelemen Hunor méltatta.
Utunk, 1970/41. p. Új könyvek – Bihari Napló. Utunk, 1971/2. p. Öt karcolat. [A csillagokat nem irtjuk; Éjszakák váltóin; A Párciumban valahol; Sírkő grádicsból; A Mester keze. ] Utunk, 1971/7. p. Jámbor vadak. Utunk, 1971/13. p. Anyanyelv és lelkiismeret. Utunk, 1971/15. p. Olvassunk együtt – Tinódi Lantos Sebestyén. Utunk, 1971/20. ) 8. p. Hajdan volt jajdoniak. Utunk, 1971/25. p. Időálló időszerűség. Utunk, 1971/29. p. A mindenséggel mérd magad. Utunk, 1971/31. p. Búcsú Nagy Kálmántól. Utunk, 1971/42. p. Egy tanoda-évfordulón. Utunk, 1971/44. p. Nagyállomás. Utunk, 1971/50. p. Béke van. Igaz Szó, 1972/1. 50. p. Megcsappant kedv, taps, várakozás. Utunk, 1972/6. p. Művészszínház, népszínház – vidéken. (Válasz egy körkérdésre. ) Utunk, 1972/8. ) 10. p. Céhmúzeum. Utunk, 1972/41. p. Forradalmak realizmusa. Utunk, 1973/23. p. Kétségek ellen értelem (Tóth László képe). Utunk, 1973/46. p. Egy szerencsés regényhős kálváriája. Korunk, 1974. jan. 79. p. Emberi minőségek. Utunk, 1974/12. p. Szilágyi István írja Szatmárról.
Az író újra és újra azokat a kérdéseket járja körül, amelyek időkön, emberéleteken túliak. Az ünnep alkalmából az RMDSZ nyolcadik alkalommal adta át az erdélyi magyar kortárs kultúráért díjat az előadóművészet, az irodalom és a képzőművészet egy-egy jeles erdélyi magyar képviselőjének. Az előadóművészet kategóriában kitüntetett Tompa Gábor színházrendezőt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatóját Kelemen Hunor méltatta. Az RMDSZ-elnök szerint Tompa Gábor előadásaival nem kíméli, gondolkodásra készteti a nézőt. Minden erejével azon van, hogy nyitva hagyja az értelmezés kapuját. Szilágyi István 80 éves: csak nagy író és más semmi A 80 éves Szilágyi István teljes életműve négy novelláskötet és négy regény, de fiatalkori műveit maga sem tartja annyira jelentősnek. Két regénye ( Kő hull apadó kútba, Hollóidő) legalább annyira hasonlít egymásra, mint amennyire különbözik is, de mindkettő a magyar irodalom kiemelkedő teljesítményei közé tartozik. Amit Szilágyi István csinál, az besorolhatatlan, meghatározhatatlan, egyedi dolog.
Arany Jánosnak debreceni tanulótársa volt és barátságuk Szalontára mentével tovább erősödött és barátja a pályakezdésére ösztönző hatással volt. Két év múlva Nagyszalontáról külföldi egyetemekre indult, útba ejtvén Pestet, ahol rövid tartózkodása alatt megismerkedett Petőfivel is, egy ideig együtt is laktak. Vele való barátságát erősítette, amikor megtudta, hogy Aranynak lelkes buzdítója volt az írásra, ezt írja Aranyhoz: "... írd meg neki, hogy eddig is szerettem, de most még jobban szeretem, azt tudva, hogy ő ösztönzött téged az írásra. " Külföldi tanulmányútjáról hazatérve, 1845. szeptember 25-én a máramarosszigeti hittani tanszékre választották meg. 1850 -ben, amikor igazgatónak választották, szózatot írt a hazai protestánsokhoz, ennek eredményeként jelentős adományok folytak be a tanintézet pénztárába. Buzdított, dolgozott, lankadatlan hévvel, hogy a tanintézményt történelmi terjedelmében megtarthassák. A Magyar Tudományos Akadémia 1846. december 20-án levelező tagjává választotta.
1869. ) A gymnasiumi oktatásügy története a magyarországi helv. hitvallásuaknál. Sárospatak, 1861 REAL-EOD Igazgatói jelentés a máramaros-szigeti ref. gymnasium állásáról 1859-60-ban. 1861 B. Hari Péter emlékezete. -Sziget, 1861. (Különnyom. a m. -szigeti h. h. lyceum Értesítőjéből) A szigeti ó-templom és egyház története. 1862 Igazgatói jelentés a máramaros-szigeti h. főtanoda állásáról 1862-63. Sárospatak, 1863 Máramaros vármegye egyetemes leirása. Bp, 1876. (szerk. ) Online Adalékok a m. tud. Akadémia megalapítása történetéhez. Bpest, 1877 (Vaszary Kolossal és Révész Imrével. Értekezések a nyelv- és széptud. köréből VI. 6. ) REAL-EOD Emlékirat a m. Lyceum multjáról, jelenéről. -Sziget, 1883 A római irodalomtörténet rövid vázlata. Kézirat gyanánt. 1891. 1895. ) Részletek Róma történetének vázlatából. Eutropius után. 1894 Cicerónak Archias költő védelmében tartott beszéde. 1894 Kivonat Sallustius Catilinájából. 1894 Két beszéd a Catilina összeesküdt társai ügyében, Sallustiusból. Kézirat helyett.
Ma a Pruton túl van az úgynevezett Dnyeszter-menti Köztársaság területén, de valamikor magyarok lakták. Olyanok, akik László király török elleni csatája után ezen a vidéken maradtak. Tompayt végül kikosarazta a török, hazaindult. Hazatérve aztán szörnyű dolog történt vele. Megszökött a felesége egy lovassal. Ráadásul egy, a férjnek tulajdonított levél alapján, amelyben az állt, hogy várja az asszonyt a fejedelem táborában. Elindul a keresés, amelyben valóság és fikció keveredik. Találkozhatunk a család majd minden tagjával vagy így, vagy úgy. Tompay anyjával, fiával, apjával majd végül a feleségével is. A második rész, az Amerre a világ több fejezetre oszlik. A 18. század közepén járunk, harminc évvel a szatmári béke után. Tompay főbíróként van jelen a lapokon. A vármegyéjének eseteit eleveníti fel. A könyv lapjain babonák, hiedelmek, boszorkányos praktikák csapnak össze. Az önmagával is évelődő főbíró folyton arra kérdésre keresi a választ, hogyan tekint a Jóisten a cselekedeteire. A mű fejezeteiben megtudjuk, hogy ki volt Rekettye Pila, miért bugyogott a vér a Jókus-féle ház pitvarában, a kemence előtt, megölték-e Csűrős Jánost, vagy a saját lova rúgta halálra és sok más esetre is fény derül Tipród vármegyében.