A filmben többek között megszólal Doszpot Péter és Chilkó Ferenc, volt életvédelmi osztályvezetők, Riskó Judit, Portik Tamás élettársának édesanyja és Tasnádi Péter. Különleges archív felvételek és rekonstruált jelenetek szerepelnek a filmben.
Főoldal TV műsor DVD / Blu-ray Filmek Színészek Rendezők Fórumok Képek Díjak (2015) A film olyan témához nyúl, amivel a rendszerváltás óta senki nem foglalkozott mélységében. Komoly, átfogó dokumentumfilm nem készült ennek az időszaknak alvilági figuráiról, a köztük lezajlott hatalomátvételekről, leszámolásokról, az akkor kiépített és egészen a közelmúltig jól működő korrupciós rendszerről és annak haszonélvezőiről. A film a '90-es évek máig feldolgozatlan ügyeit veszi sorra, az olajozástól kezdve a merényleteken, robbantásokon és kivégzéseken át, egészen az alvilág jelen korig tartó újrafelosztásáig. Nemzet: magyar Stílus: dokumentum Hossz: 50 perc Mi a véleményed erről a filmről? nem láttam szörnyű gyenge átlagos jó szenzációs Vérösvény figyelő Szeretnél e-mail értesítést kapni, ha a Vérösvény című filmet játssza valamelyik tévéadó, bemutatják a hazai mozik, vagy megjelenik DVD-n vagy Blu-ray lemezen? Magyar Média Mecenatúra • Vérösvény. Igen Vérösvény trailer (filmelőzetes) Vérösvény fórumok Vélemények Lifeisamovie, 2021-04-16 20:03 4 hsz Kérdések téma megnyitása 0 hsz Keresem téma megnyitása 0 hsz
Figyelmeztetés Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Május elsején különleges ünnepet tartottak a szekszárdi Babits Művelődési Központban: három jazzegyüttes egy hazai producert, Simon Géza Gábort köszöntötte ötvenedik születésnapján. Simon három évtizede fáradozik a magyar jazz érdekében, az elsők egyike, aki felismerte, hogy ebben a jelzős szerkezetben a magyar éppen olyan fontos, mint a jazz. Több könyvet és diszkográfiát publikált, többek között megírta a magyar jazz történetét, három éve pedig létrehozta a Pannon Jazz kiadót, amely meghatározó szerepet tölt be a hazai jazzlemezkiadásban. Fotó: Szabó Barnabás A szekszárdi koncert anyaga nemrég megjelent CD-n. Magyarországon ma még kissé szokatlan, hogy egy producer tiszteletére koncertet rendezzenek, illetve lemezt adjanak ki. Kitől származott az ötlet? Simon géza gábor. A Szekszárdi Jazz Quartet tagjaival két évvel ezelőtt éppen a születésnapomon vettük fel a lemezüket. Mondták, szívesen rendeznének koncertet az ötvenedikre. Az alkalomra közel nyolcévi kihagyás után újra összeállt a Szekszárdi Spirituálé együttes, valamint a Trio Acoustic lépett fel.
--------------------- Kapcsolódó anyagok: Vitatott Magyar jazztörténet >> - cikk, 1999. december Simon Géza Gábor: A saját gyártású lemezeké a jövő >> - interjú, 1997. augusztus A magyar jazz könyve >> - cikk, 1993. február Simon Géza Gábor: Meddig jazz a jazz? >> - interjú, 1992. március
Ami az említett Mi a jazz? című fejezetet illeti: az inkább olvasmányosan megírt jazz-centrikus kortörténet, sem mint definíciók halmaza, és ezzel a megoldással jártunk jól! Központi helyen áll benne Molnár Antal munkássága, annak centrumában a fenti időszak egyetlen(! ) magyar jazz-könyvével, amely a Jazzband címet viseli. Számítottam rá, hogy érni fognak meglepetések a témában, de hogy ennyi és ennyire hozzáértő, színvonalas és felettébb érdekes újságcikkek lesznek azok, arra semmiképp. (Simon bőségesen idéz belőlük, hiszen – az ő kutatási eredményeit igazolva – nem kevesen kérdőjelezték meg a cikkírók közül /a húszas-harmincas években, ugye! / érvekkel alátámasztottan a jazz eredetének amerikai hegemóniáját. Simon géza gábor alfréd. ) Haraszti Emilnek a Pesti Hírlap 1927. december 25-én megjelent remek írásán (A jazz) például maga a szerző is meglepődött… És sorolhatnám még a példákat, de ha mindegyiket lelövöm, ki fogja elolvasni ezt a kulcsfontosságú könyvet? (Mert hogy ez az. ) Nem maradhatott ki két rövid fejezetet kitevő, a korabeli magyarországi jazz-koncertekre (vagy inkább koncertsorozatokra) vonatkozó kitekintés sem, a tudományos ismeretterjesztés stílusában foglalva össze a legfontosabb történéseket.
Ajánlja ismerőseinek is! Részlet a könyvből: A magyar vonatkozású hangfelvétel-történet már a korai edisoni időkben elkezdődött. Európában egyedülálló módon Vikár Béla etnográfus például már 1896 karácsonyán elkezdte a népdalok fonográffelvételeit Borsod vármegyében. Simon Géza (színművész) – Wikipédia. Gyűjtései során több ezer dalt rögzített. A rendkívül törékeny, henger alakú anyagra, nehezen kezelhető fonográffal készített és lejátszott, alig két perc körüli felvételek után az előbb egy-, majd kétoldalas, lapos gramofonlemezek egyszer, illetve kétszer három perces játékideje már lényegesen vonzóbb volt a technikai újdonságok iránt érdeklődő vásárlók számára. Nem utolsósorban a lényegesen könnyebb sokszorosíthatóság is hozzájárult ahhoz, hogy a huszadik század első éveiben az Osztrák-Magyar Monarchia nagyobb városaiban hangfelvevő, -kiadó és/vagy -eladó üzemek/üzletek jöjjenek létre. A kezdeti kézműipari jelleget csak lassan váltotta fel az iparibb jellegű működés. Ennek során a külföldi vállalkozók, iparosok, kereskedők mellett hazai álmodozók is próbálkoztak az új médium területén.
A zongorista ("másodállásban" "swingkirály") Martiny Lajos nagyzenekarokat vezetett, de nevéhez fűződik a Szomorú vasárnap első felvételének (amelyet számtalan követett később a világban) hangszeres közreműködése is. Pál Sándor 1945-től négy esztendeig a Magyar Rádió (jazz-) zenei szerkesztőjeként, később jazzkutatóként alkotott maradandót. (Az Egy erkölcsös éjszaka című Makk Károly-film zongoristájának szerepét mintha rá szabták volna. Simon Géza Gábor - Meddig jazz a jazz?. ) Tabányi Mihály? Igen, akkor tangóharmonika – egyszerre precíz és villámgyors játékkal, megszámlálhatatlan lemezfelvétellel felvétellel, máig tartó népszerűséggel. Válogatott diszkográfia, bibliográfia, címjegyzék, angol nyelvű összefoglaló és a CD-melléklet bemutatása természetes kiegészítője a szerző munkáinak. Simon ezt a (szám szerint 38. ) könyvét kivételes műgonddal és tudományos alapossággal írta meg közérthető, mi több: lebilincselően olvasmányos stílusban, eddigi munkásságának betetőzését eredményezve. Méltó születésnapi ajándék lett önmaga és olvasói számára.
Így az éter hullámaiba sikerült becsempésznem egy négyrészes Martiny- és egy kétrészes Chappy-sorozatot, de leadtuk Karády Katalin - bármily hihetetlen - műfajtörténeti jelentőségű jazzfelvételét is. Persze nyilván nem ő, hanem a mögötte lévő zenekar szólalt meg úgy, mint egy jazzbanda. Az utóbbi időben pedig jó együttműködés alakult ki Neltz Jánossal, aki sokszor olyan műsorokba is belopta ezt a műfajt, amelyekben korábban ez egyáltalán nem volt megszokott. Időközben publikálni kezdtél. A Coltrane-kötetedről beszéltünk, 1984-ben viszont a Molnár Dixieland Bandról írt könyved miatt többen megnehezteltek rád. Molnárék 1984-ben húsz éve működtek, mégis meglehetősen háttérbe szorultak, illetve szorították őket. A könyvet hál' istennek sikerült olyan gyorsan kiadni, hogy mire az ellentábor észbe kapott, addigra a boltokban árulták. Következő könyved, a Magyar Jazzlemezek 1912-1984 szintén meglehetősen nagy viharokat váltott ki a hazai szűkemberek körében. Miközben a kötet megszületését nemzetközi viszonylatban jelentős eseményként "ünnepelték".