Andocs, Badacsonytomaj, Búcsúszentlászló, Bodajk, Budakeszi, Budapest – Gellérthegy, Csatka, Csobánka, Dobogókő, Dömös, Egerszalók, Esztergom, Fertőszentmiklós, Gencsapáti, Gyöngyös, Hédervár, Gyula, Kaposszerdahely, Kékkő, Mártaszentimre, Petőfiszállás, Röjtökmuzsaj, Sümeg, Szigetvár, Székesfehérvár, Varsád, Vác, Vértessomló, Visegrád, Zirc. A Magyarországon található Szent György-vonalak, ide érdemes ellátogatni: – Majki remeteség – Pilisszentkereszttől nyugatra a cisztercita kolostor romja – Pilisszentiváni Ördög-szikla – Dömös mellett a Vadálló-kő – Csodafa kápolna, mely szintén nem messze Dömöstől épült Az ősi elképzelés szerint Szent György-vonalak vagy más néven sárkányvonalak hálózzák be a Földet. Kialakulásuk a Föld mágnesességére vezethető vissza. 9 meseszép magyar hely, amit gyógyítónak tartanak: jótékonyan hatnak testre és lélekre - Utazás | Femina. Ezek egyfajta rezgések, energiarendszerek. Ahol a vonalak keresztezik egymást, azok az akupunktúrás pontok, hasonlóan az emberi test akupunktúrás pontjaihoz. A töbszörös metszetek egyben szakrális, szentnek tekintett helyek. Az energiakoncentráció hatalmas ezeken a területeken.
A Föld mágnesességéhez kapcsolódó vonalak behálózzák a Földet, és ahol többszörösen keresztezik egymás, azoknak a metszeteknek szakrális jelentőséget is tulajdonítanak, mert ezeken a helyeken koncentrálódik az energia. Biztosan mindenki érzett már olyat egy-egy hely kapcsán, hogy valami megmagyarázhatatlan nyugalmat áraszt magából, és az embert teljesen feltölti. Nos, lehet, hogy éppen egy ilyen metszet található ott is, mint ahogy hazánkban több helyen is. Bár mi most a Káli Kőtengert emeltük ki, de ugyanilyen erőt tulajdonítanak többek között a majki Kamalduli Remeteségnek is. Hangulatos szállások Szentbékkállán >> Káli kőtenger Csodatévő hely: a tápiószentmártoni Attila-domb A tápiószentmártoni Attila-domb elsőként egy különleges leletnek köszönhetően vált ismertté, régészeti ásatások során itt találtak rá a szinte minden történelemkönyvben illusztrációként megtalálható értékes leletre, a szkíta aranyszarvasra. Energiapark – Nagybakónak – Nagybakónak. A domb a Kincsem Lovasparkhoz tartozik, így csak belépővel látogatható, de még így is rengetegen keresik fel bízva a hely gyógyító erejében.
A menekültek mintegy fele 1918–1919-ben, a katonai összeomlás után az utódállamoknak ítélt területekről érkezett Magyarországra. A határon túli magyar értelmiségieket és hivatalnokokat hűségesküre kötelezték, az ezt megtagadók állásukat vesztették. 1919-ben Erdélyben az esküt megtagadókat, ha nem a megszállt területeken születtek, idegeneknek nyilvánították, és öt napon belül el kellett hagyniuk a városukat. A vasúton menekülő családok az anyagiak és a lakáshiány miatt rendszerint a nagyvárosok (elsősorban Budapest) pályaudvarainak külső vágányaira tolt vasúti (marha)vagonokban éltek mindaddig, amíg munkanélküliek, államsegélyen tengődők voltak. A menekültáradat a trianoni békediktátum aláírása után tetőzött, 1921-ben nagyjából 50–55 ezer menekült család lakott 4600 vagonban. A főváros a volt barakk-kórházak épületeinek felhasználásával, annak környékén épített komfort nélküli kislakásokkal próbált segíteni. A trianoni békekötés következményei Magyarországon (hajtogat. Ezek részben a főváros nyomortelepei lettek. Becslések szerint összesen 400–500 ezer ember érkezett az elcsatolt területekről a hétmilliósra fogyatkozott Magyarországra.
Sallai János (NKE RTK, tanszékvezető egyetemi tanár): A rendőrség centralizálása, és a vidéki rendőrségek államosítása Trianon árnyékában 4. ) Ruzsonyi Péter (NKE RTK, bv. dandártábornok tanszékvezető egyetemi tanár, dékán): Trianon, mint a kriminálpedagógia fejlődésének drámai töréspontja 5. ) Ujházi Lórá nd (NKE HHK, tudományos főmunkatárs): A Trianoni békeszerződés és a Szentszéki rendelkezések hatása a magyar egyházigazgatási rendszerre 6. ) Szalai András (NKE ÁNTK, egyetemi docens): A kormányzói jogállás és jogkör bővülése a parlamenti viták tükrében 7. ) Hautzinger Zoltán (NKE RTK, rendőr ezredes, egyetemi docens, oktatási dékánhelyettes): Állampolgárság, menedékjog vagy külföldiség – optálási jog a trianoni békediktátum hatályba lépését követően 8. ) Suba János (alezredes, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténelmi Térképtár, vezető): A Trianoni Magyarország katonaföldrajzi helyzete, és a M. Kir. Honvédség elvi alkalmazási lehetőségei 9. Trianon máig tartó gazdasági következményei | ma7.sk. ) Ujváry Gábor (VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár, intézetvezető): Trianon és a magyar egyetempolitika 10. )
A magyar értelmiség elvándorlása a határokon túl is komoly következményekkel járt. A kisebbségi léthelyzetbe kényszerült magyar közösségek elveszítették az értelmiség egy részét, amely társadalmi állásánál, tekintélyénél, műveltségénél fogva vezető szerepet játszhatott volna a határon túli kisebbség életében. Szerzők: Kecskeméti Tibor, Buzár Ágota Személyes sorsok Vándorló Intézmények Trianon hatása a kutatásokra Velünk élő Trianon
Siposné Kecskeméthy Klára (NKE HHK, ezredes, egyetemi tanár): Trianon hatása a magyar térképészetre 11. ) Soós Viktor Attila (Nemzeti Emlékezet Bizottsága, bizottsági tag): Trianon és a történelmi magyar egyházak 12. ) Keve Gábor (NKE VTK, egyetemi docens): Bácska vizei nem ismerik a Trianoni döntést 13. ) Balla Tibor (NKE HHK, ezredes, kutatóprofesszor): A Ludovika Akadémia parancsnokai, 1920-1945 III. Trianoni bike következményei . Szekció: Magyarország területi változásai a 20. században - a békeszerződések és a kisebbségek kérdése a közgondolkodásban 1. ) Pető Zoltán (NKE Molnár Tamás Kutató Központ, tudományos segédmunkatárs): Szabó Dezső és Bajcsy-Zsilinszky Endre Trianon-reflexiója 2. ) Pongrácz Alex (NKE ÁNTK, adjunktus): Szlovák és magyar autonómiatörekvések az első Csehszlovák Köztársaságban 3. ) Zachar Péter Krisztián (NKE ÁNTK, tanszékvezető egyetemi docens, dékánhelyettes): A Trianon utáni államreform keresztényszociális koncepciója 4. ) Hőnich Henrik (NKE Molnár Tamás Kutatóintézet, tudományos segédmunkatárs): Szekfű Gyula és a "szentistváni szelíd gyakorlat".
2018. június 10., 09:34 A trianoni döntés valószínűleg a legtöbb magyar emberben a tehetetlenség érzetét kelti. Talán azért is, mert a mai napig nem sikerült pontos diagnózist megállapítani a történésekről. Magyarázat akad bőven: nagyhatalmi játszma, háttérhatalmi alkuk, szabadkőműves‑összeesküvés, a beszivárgott idegen elemek bomlasztó tevékenysége vagy a nemzetiségek magyarok általi pár évtizedes elnyomása, esetleg uralkodó elitünk árulása. Nem érzem, hogy erre a kataklizmára mindmáig kielégítő magyarázatot kaptunk volna, így a tanulságot is nehéz levonni. A diktátum előzményeként egy dolgot fontos leszögezni: "az ellenség nem feltétel nélkül, hanem a békeszerződés általános jellegére vonatkozó, előre megállapodott feltételek alapján tette le a fegyvert" (Keynes: A békeszerződés gazdasági következményei). Vagyis 1918‑ban Thomas Woodrow Wilson amerikai elnök kongresszusi felszólalásaiban bemutatott, és az amerikai–német üzenetváltások során hivatkozott elvek ismeretében kötöttek békét – az elnök "világprogramja" azonban "Párizs ingoványában odaveszett" (Keynes).
Ezzel szemben az összes gyáripari kapacitás 53%‑a a csonka Magyarország területén belül maradt (a malomipar 90%‑a! ). Az egyharmadára zsugorodott új országba került a szántóföld 38, 6%‑a, a szőlőterület 62, 5%‑a, viszont az erdőterületnek mindössze 12%‑a. Az olajfinomítókba nem jutott elegendő olaj, a malmokba búza. A megmaradt gazdasági struktúra aránytalanná vált, a fejlődés megtört, és ezeket a tendenciákat erősítette a kölcsönös elzárkózási politika. A korábbi egységes piac helyén új vámhatárok, vámtarifák és gazdaságpolitikák alakultak ki. Magyarországnak pedig mindenáron exportálnia kellett, hogy hozzájusson a nélkülözhetetlen nyersanyagokhoz. Az új határokat következetesen úgy húzták meg, hogy a vasúti fővonalak az új Magyarország területén kívülre essenek, ami az ország közlekedésére gyakorolt katasztrofális hatást. Mindemellett még jóvátételt is kellett fizetnie a győztes hatalmaknak. Az új államterület természeti adottságai is alapvetően megváltoztak. Az egységes, a Kárpát‑medencét szinte hiánytalanul kitöltő medenceállam helyén olyan medenceközponti ország jött létre, amelynek vízgazdálkodása, árvízvédelme a mai napig a környező országoktól vált függővé.