Segítenie kell a brit ex-miniszterelnöknek, Adam Lang-nek (Pierce Brosnan) befejezni az emlékiratait, miután az előzőleg felkért író rejtélyes körülmények között elhalálozott. Miután a szellemíró (Ewan McGregor) megérkezik az Egyesült Államokban található távoli villába, hogy megkezdje a munkát az ex-miniszterelnökkel, Lang-et háborús bűncselekményekkel vádolják meg, amelyet állítólag még korábbi kormányminisztersége idején követett el. A tüntetők és a riporterek áradata közepette a szellemíró a befejezetlen kézirat mélyére ás, és arra a következtetésre jut, hogy elődjének azért kellett meghalnia, mert titkos kapcsolatot fedezett fel Lang és a CIA között. Lopott idő - Mozi+, március 14. hétfő, 16. Ronaldo még várhat, Balogh semmit sem szeretne elkapkodni. 25h A nem is olyan távoli jövőben a születésekor mindenkinek beépítenek a karjába egy órát. Ahhoz, hogy valaki huszonöt éves koron túl is éljen, időre van szüksége. A gazdagok megvásárolják az időt, míg a gettóban kétségbeesett harc folyik minden egyes percért. A gettólakó Will Salas megmenti egy időmilliomos életét, aki cserébe rengeteg időt ad neki.
Ugyanis nemrég a szokásos nagylemezek közötti pihenőidőszakba léptünk. Kérdés: hogyan is gondolkodnak sokan – közöttük én magam is a jövőképről? Hmm… Dave Gahan az első és később a második önálló albumán sikeresen megmutatta a nagyvilágnak illetve a zenésztársainak, hogy azt a rockos vonulatot és zenei életérzést képviseli, amelyet mindig is igyekezett mai napig belecsempészni a depeCHe MODE -ba és hogy mindezt képes megtenni önálló munkái során. Dave egy kemény, karakán, érces hangú frontember, aki – mondjuk ki őszintén: valóban egy valódi, hamisítatlan rock sztár(rá lett). Saját dalai ritmusában és dallamában ez az a hangulat, amely szüntelenül vissza-visszaköszön, és amelyet saját elmondása szerint is mindig szem előtt tartott, és amelyet hosszú évek során követni igyekezett. Ez ő. Mi is így ismerhettük meg, és így szeretjük. Az első szóló munkája a "Papír Szörnyek" még csak szárnypróbálgatás volt a részéről, de a második korong a "Hourglass" (2007. 21. Emily Párizsban: A tiltott gyümölcs Párizs édenkertjében (kritika) - Hírnavigátor. ) mind zeneileg és tartalmilag már sokkal mélyebb és kiforrottabb alkotás.
Ugyan a Blöffhöz nem ér fel, de A Ravasz, az Agy és két füstölgő puskacsövet megközelíti. __GA__A sztori szerint a bérgyilkosok tiszteletlenebbé váltak, nem tudják, mit illik és mit nem. Egy orosz banda tevékenykedik, de a biznisz kisiklik és a zsozsetta egy kis bőröndbe kerül, amely ú... Megérkezett a Netflix műsorkínálatában az új Resident Evil sorozat, amely enyhén szólva is vegyes kritikai fogadtatásban részesült. Ezeket a filmeket ajánljuk hétfőre. A kultikus franchise az utóbbi időben nem igazán tudott olyan produkciót villantani, amellyel meg lettek volna elégedve a rajongók. A Johannes Roberts rendezésében készült 2021-es Raccoon City visszavár csúnyán elhasalt, azt megelőzően pedig egyre gyengébb filmeket k... Egy nap tíz olyan Guy Ritchie film, amelyet nézhetőnek, jónak vagy egyenesen zseniálisnak tartok. Kezdjük a napot egy klasszikussal, mely Ritchie első filmje, A Ravasz, az Agy és két füstölgő puskacső. __GA__A három, általam fentebb jegyzett kategóriából, a jó titulust foglalja el ez a mozi. Londonban járunk, az East End negyedben.
Nem kell megvetnünk a fejlett technika, a modern tudomány vívmányait, de csupán ez, nem lehet a végső cél. Az egyre bővülő kínálat végtelennek tűnő és bevehetetlen vára helyett tartalmasabb és mégis könnyebben elérhető dolgok adják a teljesebb, szabadabb élet alapját. Érdemes elkezdeni gondolkodni és kérdéseket intézni magunkhoz, például: Mi döntöttünk így vagy úgy, netán mások döntöttek helyettünk? Feltétlenül szükségem volt-e adott termékre vagy csak kompenzálunk valamit a folytonos gyűjtögetéssel? Mire van szükségünk valójában? Valószínűleg a görög filozófus, Szókratész, lélekben szabadabb ember volt, mint sokan közülünk, mert gondolkodott, és nap mint nap próbára tette magát a szabad élet nehéz gyakorlataiban. Számára az "önmagunkkal való törődés" nem a mai hedonista hozzáállást jelentette, hanem olyan erőfeszítést, amely által erősek tudunk maradni az élet bármely nehéz helyzetében, és mindig képesek vagyunk irányítani önmagunkat. Rabok legyünk vagy szabadok. Olyan tudatos fáradozást, melynek révén szembe tudunk nézni az élettel, a szenvedéssel, a zsarnoksággal, vagy a halállal.
A forradalom győzött, és mégis, mi vesztettünk. Tíz éve vagyok tanácsadó, és tíz éve látom ezt magam körül. Hogy az emberek rabnak érzik magukat, szabadságot vágynak, míg végül kitépik magukat a szüleik, a házasságuk, a munkájuk rabságából, és bár átmenetileg ugyan jobban vannak, de ez nem tartós. Hanem hamarosan akár rosszabbul is érzik magukat, mint korábban, mert "a csuda vigye el, azt hittem, hogy a szabadság a megoldás, most végre azt csinálom, amit akarok, de valami még mindig hiányzik, így sem vagyok boldog". Rabok legyünk vagy szabadok?!... - H Plusz+. A szabadság ellensége a boldogságnak. Ezt tanultam az elmúlt években. Hogy bár nagyon vonzó, hogy megteszem, mert megérdemlem, mert jár nekem, mert képes vagyok és nagyszerű és okos és erős – de másrészt az embereknek igazi boldogságot nem ez, hanem a gyerekvállalás, a szerelmes kapcsolat, az elkötelezett lelkes munka, a közösségi szolgálat ad. Ha egy picit belegondolsz: egyik sem szabad. Sőt ha szabad akarok lenni, ameddig szabad szeretnék maradni, addig ezek egyike sem valósulhat meg.
A kokárdát, a jelszavakat már kisajátították, sőt némileg devalválták, de minket ez ne tartson vissza az ünnepléstől, a méltó megemlékezéstől. Ami lehet egy néma főhajtás is. Vagy elolvashatjuk, sőt, akár elszavalhatjuk Petőfi költeményét, a Nemzeti dalt. El is énekelhetjük, hiszen Tolcsvay László 1973-ban megzenésítette. Szépen hangzik. Ugye, alkotni mindig nehezebb, mint a másét remixelni, ezért aztán született egy új verzió. Nyalka legények és leányok szerepelnek benne (a babos kendő nem maradt el), teljes átéléssel (már-már túltolva) adják elő. Rabok legyünk vagy szabadok? | Portfolio.hu. És a mai kor "igényeinek" megfelelően, "ouou" és "yeah" is van benne. Petőfi meg forog a sírjában. Tolcsvay is morcos. Persze, a performansz hallgatása közben a bosszankodást követően rájöttem valamire: ezek a kormánypárti művészek lelkesen énekelnek valamit. Az a valami pedig nagyon sok ponton a jelenlegi rendszert állítja pellengérre. A sehonnai bitang embernél telitalálat volt. Nemzeti dal Talpra, magyar, hí a haza! Itt az idő, most vagy soha!
Az igehirdetés végén pedig csak egyetlen kérdést tesz fel, de arra már mindenkinek egyedül kell megadnia a választ: "Rabok lesztek vagy szabadok? " Farkas Zsuzsanna, fotó: Szarvas László