Ma délután ismeretlenek több mint 240 méter kábelt loptak a Gödöllői HÉV vonal Szentjakab és Gödöllő, Erzsébet park megállók közötti szakaszáról. Az anyagi kár körülbelül két és fél millió forint, a BKV feljelentést tett a Gödöllői Rendőrkapitányságon. A BKV Zrt. kábellopásból származó kára egy évben megközelíti a 200 millió forintot. A károk összege 2005 óta évente 10-20 százalékkal emelkedik. Társadalmi összefogás szükséges ahhoz, hogy megállítsuk a folyamatot. Rendszeresen történik kábellopás a BKV vonalain, a károkozás mértéke és módja immár komoly aggodalomra ad okot szakembereinknek. A BKV a lehetőségekhez mérten mindent megtesz, hogy megelőzze a tolvajlásokat. Látványterveken a gödöllői HÉV megállók és az Örs vezér téri metróállomás « Hallatlan.hu jelnyelvi szótár. A Társaság tavaly óta éjszaka "kémvillamosokat" közlekedtet, amelyek a leginkább veszélyeztetett vasúti pályákat szúrópróbaszerűen pásztázzák, kábeltolvajokra vadászva. Emellett bevezetésre kerültek, kerülnek olyan műszaki megoldások, amelyek lopási kísérlet esetén figyelmeztető jelzést adnak. A kábel- és színesfémlopás elleni harcban továbbra is széleskörű összefogásra van szükség, ezért a BKV Zrt.
A komplex elővárosi fejlesztés elemei között szerepel a metró és a HÉV összekötése, az Örs vezér terének felújítása, az érintett HÉV-vonalak teljes rekonstrukciója, új szerelvények beszerzése, valamint a HÉV-pálya bizonyos fővárosi szakaszainak föld alá helyezése – mondta. Szatmáry Kristóf azt is elmondta, hogy a metró és a HÉV összekötése a tervek szerint a felszínen jön majd létre. Gulyás Gergely, pedig azt közölte, a beruházás a becslések szerint több mint 200 milliárdba kerülhet majd, és szerinte reális az esély arra, hogy a 2021 és 2027 közötti európai uniós pénzügyi ciklusban a beruházás megvalósuljon. A Miniszterelnökség közzétette a megállók látványterveit az MTI -n, azokat most megmutatjuk: © MTI © MTI
felhívja az utasok és a munkavállalók figyelmét, hogy ha bármi gyanúsat észlelnek, azonnal hívják a rendőrséget, vagy a 06-1-BKV-INFO (06-1-258-4636) számot, ahol akár név nélkül is tehető bejelentés.
Mit takar a sajátos nevelési igény fogalom? A sajátos nevelési igény (röviden SNI) fogalma az integráció elterjedésével vált közismertté. Az angolszász szakirodalomban a children with special needs / children, pupil with special educational needs kifejezéseket használják erre a gyermekcsoportra. Hazánkban több próbálkozás is történt a fogalom "honosítására". Kezdetben a speciális nevelési szükséglet, majd a sajátos nevelési szükséglet kifejezésekkel igyekeztek az eredeti terminust visszaadni. A 2011-es köznevelési törvény már a sajátos nevelési igény kifejezést használja, ezért mind a pedagógiában, mind a gyógypedagógiában, valamint a jogi területen ez a szakkifejezés vált elfogadottá. A sajátos nevelési igény azt takarja, hogy a gyermeknek különleges pedagógiai bánásmód ra van szüksége. Ennek oka az, hogy a gyermek valamilyen biológiai, érzékszervi, idegrendszeri károsodással rendelkezik, s a "normál" pedagógiai eszközök, módszerek, segítségnyújtási formák nem elegendőek ahhoz, hogy a gyermek illeszkedni tudjon a nevelés és oktatás követelményeihez.
Az integráltan oktatott SNI-tanulók sajátos nevelési igényének leggyakoribb oka a súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar (69%), 12%-uk enyhén értelmi fogyatékos, 8, 5%-uk beszédfogyatékos. Nemek szerint is jelentős eltérés figyelhető meg, a lányok 5, 4%-a, a fiúk 10%-a sajátos nevelési igényű. Az általános iskolába járó sajátos nevelési igényű tanulók száma egyre magasabb Hogyan kezdődik? Az eltérő fejlődés felismerése történhet a szülők által és a korai fejlesztésben (már csecsemőkorban) is, azonban jellemzően intézményi keretek között, óvodában, iskolában történik. Első lépésként a pedagógusok felfigyelhetnek jelekre, problémákra (pl. agresszió, szorongás, szociális zavar), amelyet úgy ítélhetnek meg, hogy további kivizsgálásra érdemesek. Ekkor küldik a gyermeket a gyógypedagógushoz és/vagy az intézménypszichológushoz. A gyógypedagógus és/vagy az intézménypszichológus vizsgálatokat végez, megfigyel, és ha úgy ítéli meg, a gyermeket továbbirányíthatja a szakértői bizottsághoz.
Ennek érdekében többletszolgáltatások ra, eszközök beszerzésére, több anyagi ráfordításra, speciális pedagógiai eljárásokra van szüksége ahhoz, hogy az oktatás során boldogulni tudjon (Illyés, 2000). Mit kell leszögezünk? 1. A sajátos nevelési igény nem egyenlő a fogyatékossággal. Magában foglal számos fogyatékossági típust, de emellett tanulási, figyelmi zavarokat, vagy autizmust is takarhat. 2. A sajátos nevelési igény nem diagnosztikus kategória! Diagnosztikus kategória példának okáért az autizmus spektrum zavar, az enyhe értelmi fogyatékosság, a diszlexia stb., azaz egy adott eltérés / vagy rendellenesség pontos megnevezése, amely konkrétan körülírt tünetegyüttessel rendelkezik. Az SNI egy gyűjtőfogalom, amely többletjogokat biztosít. Jogosíthat például arra, hogy több felkészülési időt kapjon valaki a dolgozatok írásánál, vagy írásbeli számonkérés helyett szóbeli feleltetést biztosítsanak számára, de akár felmentést is kaphat egyes tananyagrészek értékelése alól. 3. Az SNI elnevezést nem azért találták ki, hogy az ebbe a kategóriába tartozó gyerekeket stigmatizálják vele, hanem abból a célból, hogy jogosulttá tegyék a többletszolgáltatások igénybe vételére.
Ezek az intézmények minden sajátos nevelési igényű diákot felvesznek. (2007/2008-as évben 9773 tanuló járt ilyen típusú intézménybe, 2500-zal többen, mint 2002/2003-ban. ) Léteznek olyan intézmények, osztályok is, amelyek elkülönítetten (szegregáltan) látnak el egy-egy fogyatékossági területet. Így például a nagyothallók számára önálló középiskolai osztályt hoztak létre, a vakok, a hallás- és a mozgássérültek részére szakiskola létesült, az enyhe értelmi fogyatékosok szakmaképzését speciális szakiskolák látják el. Különböző fenntartók Minden iskolatípusból létezik állami, egyházi és alapítványi fenntartású. Sajnos a választék földrajzi régiónként nem mutat egyenletes eloszlást, nem meglepő, hogy Budapest a legjobban ellátott terület. Gondot jelent, hogy a kínálat nem illeszkedik a sajátos nevelési igényű tanulók valóságos igényeihez, lehetőségeihez. Mindenesetre, fontos, hogy a szülők a pedagógusokkal és az iskolában dolgozó segítő szakemberekkel együttműködve próbálják képviselni a gyermek érdekeit, s ha szükséges, külső segítséget, fejlesztő szakember, gyógypedagógus támogatását vegyék igénybe.
Továbbra is állítom, hogy a mostani viszonylag működő helyzetet ne adjátok fel egy itteni bizonytalanra! Ha mindenáron bérelni akartok (itt) akkor csakis, kis faluban házat vagy házrészt. Ui: Nagyon sajnálom hogy nem tudtam pozitiv dolgot írni! Persze lehet szerencsétek, s ez nem 100%, de mondjuk 98% az tuti! !
Ennek az új tudásnak az elsajátítása nem könnyű feladat, különösen akkor nem, ha nincs a közelben szakember, aki segíthetne a hét bármely napján. Az alábbi, 2005-ben készült kérdőíves felmérésemben arra voltam kíváncsi, melyek azok a területek, melyekben még tájékozatlanság érződik, hogyan vélekednek az integrációról a pedagógusok, illetve milyen képzés, önképzés adta lehetőségekkel élnek tudásuk bővítése érdekében. A. A kutatás módszerei, eszközei Kutatásomban deduktív és induktív stratégiát alkalmaztam. Alkalmazott módszerek: Feltáró módszerek: kérdőív Feldolgozó módszerek: összefüggés feltárás, statisztikai módszerek, elemzés Írásbeli kikérdezés Az írásbeli kikérdezésnél minden alanynál azonos kérdőívet alkalmaztam. A kérdéseket egyrészt elméleti tájékozódás, másrészt saját elképzeléseim, felvetéseim alapján hoztam létre. A kérdések típusok szerint változatosak: zárt és nyitott változatok egyaránt megtalálhatóak közöttük. A zárt kérdések között eldöntendő, szelektív, skála, szűrő; a nyitott kérdések között kifejtendő kérdések szerepeltek.