Befogadóképessége maximum 120 fő. A 2010-ben felújított Gizella-szárny hat termében a kastély történetének legutóbbi, sorsfordító évtizedei elevenednek meg: a királyi család gyermekeinek gödöllői tartózkodásától egészen napjainkig. A Habsburg képgaléria különlegessége, hogy nem csak e korszak uralkodói, hanem a nagy tiszteletnek örvendő "nádori ág" tagjai és családtagjai is láthatóak. Gödöllői Barokk Színház A barokk színházat 1782 és 1785 között alakította ki Grassalkovich II. Antal, az épületegyüttes déli szárnyában. A színház a korábbi háromszintes épületszárny szintjeinek egybebontásával jött létre, 100 személy befogadására volt alkalmas. A kastélyszínházat a kiegyezés évében, az 1867-es munkálatok során szüntették meg. Ekkor 15 lakószobát alakítottak ki a színházból, a királyi udvar igényei szerint. Az 1986 őszén feltárt kastélyszínház Magyarország egyetlen megmaradt kulisszás rendszerű színháza, amely Európában is ritkaságnak számít. Grassalkovich kastély gödöllő nyitvatartás. A színház előbb épült meg mint a budai Várszínház.
A barokk kastély lovardája 1743 körül épült. Az 1780-as években összekötötték a Barokk Színház alatt lévő, toszkán oszlopsorral díszített teremmel és a Sörpincével. Erzsébet királyné kívánságára kb. 1877-ben átépítették, a padlószintet feltöltötték, az ablakszintet megemelték, kerek manézst alakítottak ki benne, amelynek négy pontjára tükröket helyeztek. A kastély lovardája Erzsébet királyné egyik kedvenc helye volt az épületben. Műlovarnők, cirkuszi lovasok tanították a királyi felséget mutatványokra, például, tűzkarikán átugratásra. De nemcsak a nevének megfelelő funkciót látta el a tér, Horthy Miklós kormányzó többször adott engedélyt különböző rendezvények, bálok megtartására itt. Grassalkovich-kastély, gödöllői kastély, pálmaház. Gödöllő.. A königgrätzi csata után tábori kórháznak, a második világháborút követően (1945–1991) pedig a szovjet laktanyához tartozott ez az épületrész. 1987-ben beszakadt a tetőszerkezet, ekkor kezdődött meg a felújítása. Az elmúlt években időszaki kiállításoknak és koncerteknek volt a helyszíne. A kastélyt övező zöldterület annak idején három részből állt: a főhomlokzattal szemben volt az úgynevezett alsópark, a díszudvar mögött terült el a felsőpark (amely nagyjából megegyezik a mai kastélyparkkal), és a HÉV vonal túloldalán lévő (most Erzsébet-park) területet nevezték a "herceg mulatókertjének".
A kastély két belső szárnya által képzett udvarnak mintegy folytatása a Felső park. A Felső park ma is az angol, tájképi kert szerkezetét őrzi. Karakterét a százéves, vagy annál idősebb fák adják. Az Alsó park ma már jórészt beépített közterület. A Gödöllő központjában elhelyezkedő park a város meghatározó tájképi eleme. Az egykori erdő helyén kialakított parknak a város mezoklímája megőrzésében és a levegő tisztításában kiemelkedő szerepe van. A kastély parkjának alapterülete 5, 2 hektár, nevezetessége a királydombi pavilon. Magazin - Almádi monostor: feltárják a templomot. Az előkerteket és a Felső parkot 1998-ban természetvédelmi területté nyilvánították. A telepített növényzet közül jelentős értéket képviselnek az akár száz éves, vagy azt meghaladó korú fák: óriás mamutfenyő erdei fenyő páfrányfenyő japán akác A terület énekesmadár faunája gazdag a környező erdős területekkel és vizes élőhelyekkel fennálló kapcsolat révén. Királydombi pavilon A Királydombi pavilont 1751-ben, Mária Terézia idelátogatásakor Grassalkovich Antal építette.
További képek Forrás: ly_(Gödöllő) A gödöllői Grassalkovich-kastély a Grassalkovich családnak a város belterületén található kastélya, Pest megyében található. Ez Magyarország egyik legnagyobb barokk kastélya. A 18. század egyik legjelentősebb főurának, a Grassalkovich család kiemelkedő tagjának, Grassalkovich Antalnak, Mária Terézia bizalmasának (1694–1771) sok mindent köszönhet Gödöllő. A kastélyt és a hozzátartozó épületegyüttest az 1730-as években építtette, Mayerhoffer András tervei alapján. A kettős U-alak nyolc szárnyának építése több szakaszban történt. A díszterem a középső rész utcai frontján van, a terem alapterülete 170 négyzetméter. 1746 és 1749 között két új szárnnyal bővült az épület mindkét oldalon: a déli szárnyban istálló és szénapadlás kapott helyet, az északi szárnyban pedig ekkor készült el a római katolikus templom. A kastély bővítését fia Grassalkovich Antal (1734–1794) folytatta 1782 és 1785 között. Ekkor létesült a színházterem, kettős páholysorral és kitűnő színpadtechnikával.
A másolatban fennmaradt adománylevél szerint az apátságot, eleget téve apja, Bánd fogadalmának, Atyusz alapította. Az építkezés jó ütemben folyhatott, hiszen 1121-ben már fel is szentelték Szűz Mária és a Mindenszentek tiszteletére a templomot. Az apátság gyorsan gyarapodott (a 13. század közepétől bizonyíthatóan hiteles helyi tevékenységet is folytatott), részben annak köszönhetően, hogy az alatta folyó Eger-patak völgyében futott a Székesfehérvárt Itáliával összekötő, még római eredetű Via Magna, vagyis nagy hadiút. A későbbiekben azonban a monasztikus rendek hanyatlása az almádi apátság sorsát is meghatározta: a szigligeti várnagy 1441-ben kifosztotta a monostort (amiért néhány hónappal később kiátkozták), a híres bencés vizitáció 1508-ban pedig düledező épületről és borissza apátról számol be. A 16. század közepén a török előrenyomulását követően kezdték elbontani a kolostort és a templomot, hogy kövei egy részéből megerősítsék a közeli Nagyvázsonyi várat. A 17-18. században egy elrejtett kincsről szóló álhír miatt rendszeresen felásták a kolostor területét, ám mint a feltárások eredményei bizonyítják, a kincsrablók mindent nem pusztítottak el.
Vissza Küldje tovább ismerősének Nyomtatóbarát változat Önkormányzati érdekszövetségek hírei Belügyminisztérium hírei Belügyminisztérium Közlemény 2010. július 23., péntek 15:49 A belügyminiszter 2010. július 22-ei, a működésképtelen helyi önkormányzatok támogatásáról szóló... A megszűnt Önkormányzati Minisztérium archív hírei
A napelemes kocsik elektrolizátorral összeillesztve a hidrogén előállításában is segíthetnek, a termelésből származó hő pedig felhasználható növények, így zab vagy lucerna szárítására. Forrás: Tovább a cikkre »
(forrás:) 2013. 06. 24.
A vállalat fontos stratégiai jellemzője, hogy folyamatosan felméri az aktuális piaci igényeket, és ennek megfelelően reagál. Innovációs termékfejlesztés és gyártás optimalizálás eredményeként kibővült az Ytong Lambda termékek szortimentje egy 45 cm elemvastagsággal. Az Ytong Lambda 45 cm egyrétegű energia hatékony falszerkezet növeli a beruházás értékét, hisz már idén megfelel a jövő évre tervezett szigorodó energetikai előírásoknak (U=0, 19 W/m 2 K). Az Ytong Lambda 50 cm széles elemeivel már passzívházak mutatóihoz közelítő (U=0, 16 W/m 2 K) hőszigetelő képességű falazatok építhetők egyetlen munkafolyamattal, ami ezekben a munkaerőhiányos időkben igen hasznos. Így az innovatív termék alkalmazása hosszútávon fenntartható és értékálló befektetést biztosít. További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk! Önkormányzati sajtószolgálat. Szólj hozzá a cikkhez! Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!