- 2017. július 25. 19:49 - 1463 megtekintés A MEOSZ-hoz az elmúlt időszakban több olyan megkeresés érkezett, melyben a mozgáskorlátozott emberek azt panaszolják, hogy egyes önkormányzatok a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványának megléte és használata ellenére sorra bírságolja a mozgáskorlátozott személyeket a "Mindkét irányból behajtani tilos – kivéve engedéllyel" jelzőtáblával jelezett útszakaszon. A szervezet álláspontja szerint ez a gyakorlat nem szabályos, amennyiben a mozgáskorlátozott személy úti célja a jelzőtáblával megjelölt úton van, vagy csak ezen az úton közelíthető meg. A helyzet tisztázása érdekében a szövetség állásfoglalást kért a Belügyminisztériumtól. Amint megérkezik a válasz, nyilvánosságra hozzuk, hogy mindenki a jogszabályoknak megfelelő gyakorlatot tudja követni. Forrás: A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük. Azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása). Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!
1/ Amennyiben a "Mindkét irányból behajtani tilos! " jelzőtábla alatt "Kivéve engedéllyel", "Kivéve taxi", vagy "Kivéve..... (tömegközlekedési vállalat)" feliratú kiegészítő tábla van, az útra engedéllyel rendelkező vagy a kiegészítő táblán feltüntetett járművel, továbbá kerékpárral és állati erővel vont járművel szabad behajtani. Az engedélyt az út kezelője adja ki, a korlátozással érintett területen lakó, ott telephellyel rendelkező, vagy oda (onnan) áruszállítást végző természetes személy, jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság részére. A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5. ) KPM-BM együttes rendelet 14. § (14) bekezdése a "Mindkét irányból behajtani tilos! " jelzőtábla hatálya alá eső területekre a behajtási engedély kiadását az útkezelő hatáskörébe tartozó feladatként nevesítése. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. 9. § (2) bekezdése alapján a helyi önkormányzat képviselő-testülete vagy közgyűlése gondoskodik a közúti közlekedéssel összefüggő helyi önkormányzati feladatok ellátásáról.
A Kreszprofesszor elmondta: e tábla után behajthatnak a 3, 5 tonnánál kisebb, zárt kocsiszekrényű járművek, viszont a nyílt kocsiszekrényűek (például a régről ismert dömperek) továbbra is ki vannak tiltva. Amennyiben viszont a "tehergépkocsinak mindkét irányból behajtani tilos" tábla alatt elhelyeztek egy 3, 5 t jelű kiegészítő táblát, az már feloldja a nyílt kocsiszekrények tilalmát, így egy sóderszállító is behajthat, amennyiben nem éri el a tömege a 3, 5 tonnát – magyarázta. Pető Attila feltett egy ugyancsak vetélkedőbe illő kérdést: mi a különbség a segédmotorok és a motorkerékpárok "mindkét irányból behajtani tilos" táblája között? Nos, a válasz az, hogy a táblán a rajzon a motoron ül ember, a segédmotor rajzán nem ül, és persze a jármű alakja. A szakember szerint a KRESZ egyik legbonyolultabb szabálya egy sajátos behajtani tilos típusú táblához kapcsolódó kivételezésnél alakult ki. A kék körben lévő gyalogút, illetve a gyalog- és kerékpárút tábla a járművel közlekedését köztudottan tiltja, s még az is megjegyezhető, hogy amennyiben az alá helyezett kiegészítő táblán számérték olvasható, például a 8-20, az a behajtási tilalmat határozza meg.
(II. 5. ) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól... 14. § (1) A járművek forgalmát tiltó vagy korlátozó jelzőtáblák:... "Mindkét irányból behajtani tilos" (40. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útra mindkét irányból tilos behajtani;... (14)Ha az (1) bekezdés n) pontjában említett jelzőtábla alatt "Kivéve engedéllyel", "Kivéve taxi", vagy "Kivéve..... (tömegközlekedési vállalat)" feliratú kiegészítő tábla van, az útra engedéllyel rendelkező vagy a kiegészítő táblán feltüntetett járművel, továbbá kerékpárral és állati erővel vont járművel szabad behajtani. Az engedélyt az út kezelője adja ki, a korlátozással érintett területen lakó, ott telephellyel rendelkező, vagy oda (onnan) áruszállítást végző természetes személy és jogi személy részére. A (12) bekezdésben meghatározott behajtási tilalom alól az út kezelője felmentést adhat. " 2019. 19:07 Szomorú örökös Ne terjesszünk dezinformációkat. gerbera317 2019. 06:35 Megerősítem: teljesen félreértett a kérdező. Megismétlem, kicsit zanzásítva, hátha így már megérti: A "mindkét irányból behajtani tilos" jelentésű jelzőtáblánál mozgáskorlátozott személy (illetőleg az őt szállító jármű vezetője a tilalom ellenére behajthat, feltéve, hogy: 1a) úti célja a jelzőtáblával megjelölt úton van 1b) vagy csak ezen az úton közelíthető meg; 2) nem száguldozik, hanem legfeljebb 20 km/óra sebességgel közlekedik; és 3) a rokker parkolási igazolványt a járműben (nem akárhol, nem a padlóra leejtve, sem az ülés mögé becsúszva, hanem az elülső szélvédő mögött a műszerfalon! )
Olvastál egy bejegyzést, nem értettél vele egyet. Erre kaptál jogszabályi hivatkozást, még mindig kételkedsz. Még mindig itt tartasz: " de a mindkét irányból behajtani tilosnál is van a kivéve kerékpár tábla. " Erre írtam, hogy a saját szememmel látom, hogy nem teszik ki, mert nem kell, a kerékpáros behajthat. Ennyi. Te továbbra is hihetsz amit akarsz, vallásszabadság van. efi99 2019. 10. 18:54 Most te miről beszélsz? 2019. 13:07 Épp Fehérvár belvárosában járkálok, csak három ilyen mellett mentem el. Meg húsz brigás mellett. Ide nem teszik ki a bicós táblát. Olvasd el még egyszer a szabályt. 2019. 12:52 wers Na, te sem mennél át a vizsgán, pedig pont te emlegetted fel. Igen, van olyan is, amit te írsz, de a mindkét irányból behajtani tilosnál is van a kivéve kerékpár tábla. 2019. 09:28 efi, az a behajtani tilos, azaz az egyirányú utcánál van, és a másik oldalon ugyanerre kitáblázzák, hogy számítani kell kerékpárosra vagy buszra szemből. Taxira szerintem egyirányú útnál nem vonatkozik, az haladjon a megengedett irányba.
§ (1) bekezdés g) pontjában, a 40. § (9) bekezdésében és a 41. § (3) bekezdésében említett jogosultság azt a mozgásában korlátozott személyt, valamint a mozgásában korlátozott személyeket szállító jármű vezetőjét illeti meg, aki a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló kormányrendelet szerint a parkolási igazolványt a járműben elhelyezte. (13) * Az (1) bekezdés n)-p), t) és u) pontjában említett jelzőtáblánál mozgáskorlátozott személy (illetőleg az őt szállító jármű vezetője), a betegszállító gépjármű a tilalom ellenére behajthat, ha úti célja a jelzőtáblával megjelölt úton van vagy csak ezen az úton közelíthető meg. A járművel ilyen esetben legfeljebb 20 km/óra sebességgel szabad közlekedni.
A jármű hosszát akkor szokták behajtani tilos táblában feltüntetni, amikor nem biztosított a megfordulás lehetősége, vagy fennáll például annak a veszélye, hogy a túl hosszú jármű egy piros lámpa esetén belelóg egy vasúti kereszteződésbe – erre a szakember a régi nagytétényi vasúti kereszteződést említette. Ezekre a tilalmakra különösen a tehergépkocsiknál, buszoknál kell figyelni – fűzte hozzá Pető Attila. A Kreszprofesszor soron következő előadásának témája az elsőbbségadás kérdésköre lesz.
A vízkörforgás, vagy más néven hidrológiai ciklus a föld hidroszférájában lévő víz folytonos és természetes körforgása, amelyet a napsugárzásból származó energia tart fenn. A ciklusban részt vesznek a felszíni és felszín alatti vizek, valamint a légkör és a föld víztartalma. A körforgás során a víz gáznemű, folyékony és szilárd halmazállapotban is előfordul. A víz földi körforgásának fizikai-meteorológiai tényezői: - napsugárzás - hőmérséklet - légnyomás - légnedvesség - szél
2. A vezetékes víz összetételének nagyon szigorú követelményeknek kell megfelelnie, de sok esetben azért, hogy ezeket a követelményeket elérjék, illetve, hogy megakadályozzák, hogy a vezetékekben a víz kémiai és mikrobiológiai minősége romoljon, a vizet vízkezelő üzemekben kezelni, fertőtleníteni kell. A fertőtlenítési eljárás közben a fertőtlenítő szerből – klór, klóramin – kis mennyiségben melléktermékek keletkeznek, amelyek az egészségre nézve nem károsak ugyan, de a vizet kellemetlen ízűvé, illatúvá teszik. A természetes ásványvíz eredendően tiszta, a vezetékes víz kezelés, tisztítás eredményeként lesz tiszta. Nyugodt lélekkel mondhatjuk, hogy a természetes ásványvíz "bio termék", hiszen emberi beavatkozás, kezelés, idegen anyag hozzáadása nélkül, eredeti állapotában kerül a fogyasztó elé. De a háztartásokban, a csapból kifolyó vizet sem kell tovább tisztítani, mert azt a vízművek már megtette.
Tehát az elmúlt harminc évben, a Amudarya és Syrdarya hozott nagyon kevés víz van a Aral eredményeként a vízszint, ez is jelentősen csökkent. Ezzel együtt a megjelenése a olajfilm a felületen a óceánok kisebb volatilitás. Mindezen tényezők negatív hatással az állam a bioszférában. Ez nemcsak a déli régiókban. Jelentős változások is megfigyelhető, az északi régiókban. Gyakrabban az utóbbi években az aszály fordul elő, kialakítva zsebek környezeti katasztrófák. Például Nyugat-Európában az elmúlt három-négy évben a nyáron nagyon meleg időjárás. Míg a múltban az éghajlat az ezekben a régiókban nagyon puha. Ennek eredményeként, a túlzott hőmérséklet-emelkedés gyakran előfordulnak acél erdőtüzek.
A hidrogeológiai védõövezet egy-egy vízbázis vízgyûjtõ területét jelenti - mely sokkal nagyobb, mint azt elsõre gondolnád - területén városok, falvak, szántóföldek, erdõk, utak, üzemek, állattartó telepek vannak, s ezek mind-mind szennyezhetik valamilyen módon a mélyben levõ vizeket. A lakóházak szennyvízgyüjtõi az - emésztõk-, a szántóföldekre kijuttatott mûtrágya, vagy akár csak az autó mosása az erdõ szélén olyan veszélyforrások, melyek lassan, szinte észrevétlenül szennyezik vízkészleteinket. Ezektõl a szennyezõdésektõl, szennyezõforrásoktól kell megóvni a vízbázisokat, mert a kitermelt vizek akár teljesen alkalmatlanná válhatnak emberi fogyasztásra, vagy csak óriási költségekkel lesznek tisztíthatók, fogyasztásra alkalmasak. Épp ezért nem elég a szennyvíz megtisztítása. Az emberek elõretekintõ, közremûködõ és felelõsségteljes cselekvése is szükséges a közös célok eléréséhez, az ivóvízkészletek megóvásához.
Környezetvédelem, vízvédelem. A környezet védelme a jövõ kulcskérdése. A Te sorsod és minden ezután születendõ gyermek sorsa függ attól, hogy napjainkban mit teszünk, és mit mulasztunk el megtenni. A környezet védelme rengeteg kérdést vet fel, de bennünket most az édesvizek védelme érdekel. Az ivóvizet általában a föld felszíne alól, ritkábban folyókból vagy tavakból nyerhetjük. Ezeket vízbázisoknak nevezzük, ezek foglalják magukba az ivóvízkészleteket. Ivóvízkészleteinket elsõsorban a szennyvizek elvezetésével és lelkiismeretesen végzett tisztításával védhetjük meg. Ezért mûködtetjük a szennyvíztisztító telepeket, és tartjuk karban a csatornahálózatokat. Ez az oka annak is, hogy egyre több szennyvízcsatorna és szennyvíztisztító telep épül. Ahol nincs csatorna, az elhasznált víz (a szennyvíz) a talajba, a talajvízbe, innen a vízbázisokba kerülhet, és többé nem tudunk ivóvizet nyerni belõle. A szennyvízelvezetés és -tisztítás mellett vízbázisaink közvetlen védelmét szolgálja a hidrogeológiai védõövezetek kialakítása is.