Nem minden vitamin egyforma. No, nem arrĂłl van szĂł, hogy van a C-, a D-, a K- Ă©s a többi vitamin, hanem arrĂłl, hogy a szervesen, gyĂŒmölcsökben, zöldsĂ©gekben kĂ©pzĆdĆ vitaminok mellett a boltban kaphatĂł kĂ©szĂtmĂ©nyek nagy rĂ©szĂ©t mestersĂ©gesen ĂĄllĂtjĂĄk elĆ. A vitaminokra nagy szĂŒksĂ©g van szervezetĂŒnk megfelelĆ mƱködĂ©sĂ©hez, de nem mindegy, honnan szerezzĂŒk be Ćket. Van olyan vitamin, amit kĂ©pes a sajĂĄt szervezetĂŒnk is elĆĂĄllĂtani, de a többsĂ©ghez csak Ă©teleink rĂ©vĂ©n tudunk hozzĂĄjutni. HiĂĄnyuk szĂĄmos problĂ©mĂĄt okozhat, az anorexiĂĄtĂłl a belsĆ szervek mƱködĂ©si zavarain keresztĂŒl a depressziĂłig. A szintetikus vitaminokat kĂ©miai Ășton hozzĂĄk lĂ©tre, Ă©s ugyan szerkezetĂŒkben megegyeznek a szerves vitaminokkal, szĂĄmos fontos tulajdonsĂĄgukban eltĂ©rnek azoktĂłl. Ezek pedig azok az anyagok â pontosabban a hiĂĄnyuk â amik a szerves vitaminokat kĂsĂ©rik. Szintetikus vitaminok listĂĄja nemcisz. A vitaminok hatĂĄsa ugyanis nem kizĂĄrĂłlag molekulaszerkezetĂŒknek tulajdonĂthatĂł. Ahhoz, hogy a szervezetĂŒnkben megfelelĆen mƱködjenek, több mĂĄs tĂ©nyezĆre is szĂŒksĂ©g van: kĂŒlönbözĆ alkotĂłelemekre, hordozĂłanyagokra, mĂĄs vitaminok, enzimek, ĂĄsvĂĄnyi anyagok, tĂĄpanyagok jelenlĂ©tĂ©re.
Ez nem gond abban az esetben, ha egy egĂ©szsĂ©ges ember mindennapi tĂĄmogatĂĄs gyanĂĄnt szedi Ćket, de egy kismama megnövekedett igĂ©nyeinek mĂĄr nem feltĂ©tlenĂŒl tesznek eleget. A kĂ©miailag elĆĂĄllĂtott anyagok mellĂ© ezĂ©rt a felszĂvĂłdĂĄsukat segĂtĆ mĂĄs anyagokat kapcsolnak. Ez azonban mĂ©g mindig nem teszi lehetĆvĂ© azt a mĂ©rtĂ©kƱ hasznosulĂĄst, amit a szerves formĂĄban felhasznĂĄlt vegyĂŒletek adnak. Szintetikus vitaminok listĂĄja nĂ©pessĂ©g szerint. A vitaminok felszĂvĂłdĂĄsĂĄnak rendszere igen bonyolult, Ă©s egymĂĄsra Ă©pĂŒlĆ. Ahhoz, hogy valĂłban nagy mennyisĂ©gben hasznosulhassanak, egy sor mĂĄs anyag jelenlĂ©te is szĂŒksĂ©ges. Ez persze nem jelenti azt, hogy az egyszerƱ vitaminkĂ©szĂtmĂ©nyek haszontalanok, csupĂĄn azt, hogy ennĂ©l jĂłval nagyobb mĂ©rtĂ©kben is hasznosulhatnĂĄnak a bennĂŒk lĂ©vĆ anyagok. A vitaminok felszĂvĂłdĂĄsa sokkal jobb, ha azokat termĂ©szetes formĂĄban veszi magĂĄhoz az ember, hiszen ebben az esetben a gyĂŒmölcsben vagy zöldsĂ©gben mĂĄr eleve benne vannak azok a segĂ©danyagok, amik segĂtik a hasznosulĂĄst. Sajnos azonban ez ma mĂĄr nem ilyen egyszerƱ. Napjainkban a gyermekvĂĄllalĂĄs ideje kitolĂłdott, ez vitathatatlan tĂ©ny.
Pro vitamin jĂĄt tartalmazza nagy mennyisĂ©gben a sĂĄrgarĂ©pa, a paraj, a sĂŒtĆtök, kajszi- Ă©s sĂĄrgabarack, sĂĄrgadinnye, paprika, ĂĄltalĂĄban az erĆsen sĂĄrga, piros, vagy zöld szĂnƱ zöldsĂ©gek, gyĂŒmölcsök. A paradicsom kivĂ©tel, mert a benne talĂĄlhatĂł karotinoid tĂpusĂș vegyĂŒlet, a likopin nem bomlik A- vitamin ra. HiĂĄnyĂĄllapotok az A-vitamin kapcsĂĄn A-vitamin hiĂĄnyĂĄban a következĆ tĂŒnetek lĂ©phetnek fel: szĂŒrkĂŒleti vaksĂĄg (mĂĄs nĂ©ven farkasvaksĂĄg), foltok a szem fehĂ©rjĂ©jĂ©ben, a szem szaruhĂĄrtyĂĄjĂĄnak kiszĂĄradĂĄsa, megrepedĂ©se, a bĆr Ă©s egyĂ©b hĂĄmrĂ©tegek elvĂĄltozĂĄsai, a bĆr megvastagodĂĄsa a szĆrtĂŒszĆk környĂ©kĂ©n, fokozott hajlam a bĆr berepedezĂ©sĂ©re, fĆleg az ajkakon. đ€° 11 LEGJOBB VITAMIN ĂS TĂPANYAG LISTĂJA A TERMĂKENYSĂG NĂVELĂSE ĂRDEKĂBEN - TERHES(2022). TĂșladagolĂĄs az A-vitamin kapcsĂĄn Az A -vitamin tĂșladagolĂĄsa ritka, fĆleg vitaminkĂ©szĂtmĂ©nyek nem elĆĂrĂĄsszerƱ szedĂ©sĂ©nĂ©l lĂ©p fel. Az ilyenkor jelentkezĆ tĂŒnetek: fejfĂĄjĂĄs, bĆrhĂĄmlĂĄs, a csontok elvĂĄltozĂĄsa, vesebĂĄntalmak, ĂzĂŒleti fĂĄjdalmak. A bĂ©ta-karotin tĂșladagolĂĄsakor a bĆr fĆleg a tenyĂ©ren Ă©s a talpon sĂĄrgĂĄsan elszĂnezĆdhet, ez azonban nem mĂ©rgezĆ hatĂĄsĂș.
Ma mĂĄr a legtöbb ember polcĂĄn talĂĄlhatĂł valamilyen vitamin, vagy multivitamin kĂ©szĂtmĂ©ny, hiszen a kisgyerekek is tudjĂĄk, hogy a vitaminokkal megelĆzhetĆk a betegsĂ©gek. MĂ©gis elĆfordulhat, hogy egyes embereknĂ©l folyamatos vitaminfogyasztĂĄs mellett is Ă©vekig elhĂșzĂłdĂł betegsĂ©gek alakulnak ki. Mi lehet ennek az oka? Ătel alapĂș Ă©s Szintetikus vitaminok - indavideo.hu. Milyen betegsĂ©geket okozhat a vitaminhiĂĄny? RohanĂł vilĂĄgunkban a nem megfelelĆ Ă©tkezĂ©sbĆl Ă©s az Ă©lelmiszerek tĂĄpĂ©rtĂ©kĂ©nek csökkenĂ©sĂ©bĆl adĂłdĂł vitaminhiĂĄny kĂŒlönbözĆ anyagcsere- Ă©s vĂ©rkĂ©pzĂ©si zavarokat, az immunrendszer Ă©s az enzimek nem megfelelĆ mƱködĂ©sĂ©t Ă©s szĂĄmtalan egyĂ©b problĂ©mĂĄt okozhat. De mik is azok a vitaminok, Ă©s mekkora adagra van szĂŒksĂ©gĂŒnk belĆle? A vitaminok valĂłjĂĄban szerves vegyĂŒletek, melyekbĆl csekĂ©ly mennyisĂ©gre van szĂŒksĂ©ge szervezetĂŒnknek. A kĂŒlönbözĆ vitaminok egymĂĄst nem pĂłtoljĂĄk Ă©s nem is helyettesĂtik, Ăgy fokozottan kell ĂŒgyelni a megfelelĆ mennyisĂ©gben törtĂ©nĆ bevitelre. Nemzetközi szinten mĂĄr meghatĂĄrozĂĄsra kerĂŒlt az egĂ©szsĂ©ges emberek szĂĄmĂĄra ajĂĄnlott napi bevitel a legtöbb vitaminbĂłl.
ForrĂĄs: WEBBeteg Orvos szerzĆ: Dr. Csuth Ăgnes, Vital Balance ĂletmĂłd Központ Dr. Ben Kim: Synthetic vs. Natural Vitamins
A termĂ©szet Ășgy alkotta meg a vitaminok at, hogy a forrĂĄsaikban a mƱködĂ©shez szĂŒksĂ©ges ĂĄsvĂĄnyi anyagok Ă©s nyomelemek is jelen vannak. Ezek kölcsönhatĂĄsban ĂĄllnak egymĂĄssal, erre pĂ©lda, hogy a C-vitamin hasznosulĂĄsĂĄhoz rĂ©zre is szĂŒksĂ©g van. EzĂ©rt jobb, ha termĂ©szetes növĂ©nyi kivonatokbĂłl kĂ©szĂŒlt multivitamin kĂ©szĂtmĂ©nyeket fogyasztunk, amik a vitaminokon tĂșl ĂĄsvĂĄnyi anyagokat Ă©s nyomelemek is tartalmaznak, (mintha szintetikus vitaminkĂ©szĂtmĂ©nyeket). Honnan tudhatjuk meg, hogy a vitaminkĂ©szĂtmĂ©ny szintetikus vagy termĂ©szetes? A vitaminkĂ©szĂtmĂ©nyek cĂmkĂ©jĂ©n sok informĂĄciĂł fel van tƱntetve. Szintetikus vitaminok listĂĄja a hĂvĆk szĂĄma. Ilyen a hatĂłanyag tartalom a napi ajĂĄnlott mennyisĂ©gben (RDA), Ă©s az összetĂ©tel (ingredients) is. A hatĂłanyagok felsorolĂĄsĂĄnĂĄl fĆkĂ©nt csak ĂĄltalĂĄnos vitamin Ă©s ĂĄsvĂĄnyi anyag kifejezĂ©sek vannak, de ebbĆl mĂ©g nem megĂĄllapĂthatĂł, hogy az adott vitaminkĂ©szĂtmĂ©ny mestersĂ©gesen elĆĂĄllĂtott, vagy termĂ©szetes növĂ©nyi kivonatokbĂłl kĂ©szĂŒlt-e? Az összetĂ©tel, vagy egyĂ©b összetevĆk felsorolĂĄsĂĄbĂłl tudhatjuk meg a szĂŒksĂ©ges informĂĄciĂłkat, mert itt vannak feltĂŒntetve, hogy tĂ©nylegesen mit tettek bele, Ă©s nem csak az, hogy mit tartalmaz.
A nĆknĂ©l a szĂvinfarktust elĆre jelzi a fĂĄradtsĂĄg, a kimerĂŒltsĂ©g Ă©s az alvĂĄszavar egy amerikai tanulmĂĄny szerint. A tanulmĂĄny alapjĂĄul szolgĂĄlĂł vizsgĂĄlat sorĂĄn 515, szĂvinfarktuson ĂĄtesett, kĂłrhĂĄzbĂłl elbocsĂĄtott amerikai nĆt kĂ©rdeztek, Ă©s kiderĂŒlt, hogy 95 szĂĄzalĂ©kuknĂĄl kĂŒlönfĂ©le tĂŒnetek elĆztĂ©k meg az infarktus bekövetkeztĂ©t. A megkĂ©rdezettek 71 szĂĄzalĂ©ka ĂĄltal megnevezett, leggyakrabban elĆfordult szimptĂłma hetekkel az infarktus elĆtt a szokatlan fĂĄradtsĂĄg volt. Szivinfarktus eloejelei. AlvĂĄszavarra 48 szĂĄzalĂ©kuk panaszkodott - ĂĄllapĂtotta meg Jean McSweeney, az Arkansas-i Egyetem kutatĂłja a Dallasban megjelenĆ Circulation cĂmƱ egĂ©szsĂ©gĂŒgyi szaklap keddi szĂĄmĂĄban. Ezzel szemben lĂ©gzĂ©si nehĂ©zsĂ©gekre a megkĂ©rdezett nĆk csupĂĄn 42 szĂĄzalĂ©ka panaszkodott, fĂ©lelemĂ©rzet pedig 39 szĂĄzalĂ©kuknĂĄl elĆzte meg az infarktus bekövetkeztĂ©t. Mellkasi fĂĄjdalmakra csak 30 szĂĄzalĂ©kuk panaszkodott hetekkel az infarktus elĆtt, jĂłllehet ezt tartjĂĄk a közelgĆ infarktus klasszikus elĆjelĂ©nek. A megkĂ©rdezett nĆk az akut szimptĂłmĂĄk között soroltĂĄk fel a lĂ©gszomjat (58 szĂĄzalĂ©k), a gyengesĂ©get (55 szĂĄzalĂ©k) Ă©s a fĂĄradtsĂĄgot (43 szĂĄzalĂ©k).
A bĆr kĂ©kes elszĂnezĆdĂ©se. GyengesĂ©g, kimerĂŒltsĂ©g. LĂ©gszomj, fulladĂĄs. SzĂvdobogĂĄsĂ©rzĂ©s, szĂvzörej, gyors szĂvverĂ©s. Az Ă©relmeszesedĂ©s Ă©s a szĂvbetegsĂ©g A szĂvbetegsĂ©g nem fertĆz Ă©s csak nĂ©hĂĄny esetben öröklĆdik. Ezek szerint azonban kell lennie egy olyan globĂĄlis kivĂĄltĂł oknak, mely ilyen magasra emeli a szĂvbetegsĂ©gek szĂĄmĂĄt. Az Ă©relmeszesedĂ©s pĂ©ldĂĄul ilyen. A szĂvet tĂĄplĂĄlĂł erek szƱkĂŒlĂ©se, meszesedĂ©se szĂĄmos szĂvet Ă©rintĆ betegsĂ©g kialakulĂĄsĂĄĂ©rt felelĆs, vagy legalĂĄbbis döntĆ szerepet jĂĄtszik benne. Az Ă©relmeszesedĂ©s következmĂ©nyei SzĂvinfarktus, szĂvroham. SzĂvritmus zavar. Mellkasi fĂĄjdalom - mivel a szĂv nem jut elĂ©g oxigĂ©nhez. PangĂĄsos szĂvelĂ©gtelensĂ©g - ha a szĂv nem kĂ©pes elegendĆ vĂ©rt pumpĂĄlni. MitĆl alakulhat ki Ă©relmeszesedĂ©s? CukorbetegsĂ©g. TĂșlsĂșlyossĂĄg, elhĂzĂĄs. KoszorĂșĂ©r-betegsĂ©gek gyakori elĆfordulĂĄsa a csalĂĄdban, vagy gyakori Ă©relmeszesedĂ©s, ugyanis mindkettĆ esetĂ©ben öröklĆdhet a hajlam. Magas vĂ©rnyomĂĄs. Magas koleszterin szint. MozgĂĄsszegĂ©ny Ă©letmĂłd. A szĂvinfarktus nem hirtelen jelentkezik! Egy sor elĆjele van! - Zöld ĂjsĂĄg. DohĂĄnyzĂĄs. EgyĂ©b szĂvbetegsĂ©get okozĂł tĂ©nyezĆk Autoimmun betegsĂ©gek, melyek sorĂĄn a szervezetet sajĂĄt immunrendszere tĂĄmadja meg.
RĂĄadĂĄsul növeli a kockĂĄzatot az is, hogy sokan összekeverik a tĂŒneteket mĂĄs, kevĂ©sbĂ© sĂșlyos betegsĂ©gek tĂŒneteivel, Ă©s refluxra vagy influenzĂĄra gyanakodnak. Ma MagyarorszĂĄgon a nĆk 57%-a hal meg szĂvproblĂ©mĂĄk miatt, ami jĂłval meghaladja a fĂ©rfi halĂĄlesetek 45 szĂĄzalĂ©kĂĄt. 8 figyelmeztetĆ jel, ami a nĆknĂ©l bajt jelez: âą Ăllkapocs- Ă©s hĂĄtfĂĄjdalom â a mĂĄzsĂĄs kĆ a mellkason inkĂĄbb a fĂ©rfiakra jellemzĆ, a nĆknĂ©l sokszor mĂĄshol jelez a fĂĄjdalom. FĂĄjhat a szegycsont, a hĂĄt, a vĂĄllak, a nyak vagy az ĂĄllkapocs is. âą Igen erĆs fĂĄradtsĂĄgĂ©rzet - a szĂvroham elĆtti napokban vagy hetekben a nĆk több mint 70 szĂĄzalĂ©ka rendkĂvĂŒli mĂłdon fĂĄradt, kimerĂŒlt, mintha influenzĂĄs lenne. Van, hogy megerĆltetĆnek tƱnik mĂ©g az ebĂ©dfĆzĂ©s is. A szĂvinfarktus elĆjelei Ă©s tĂŒnetei · EgĂ©szsĂ©g. âą ErĆs verĂtĂ©kezĂ©s - gyanĂșs, ha a beteg minden nyilvĂĄnvalĂł ok nĂ©lkĂŒl Ășszik a verĂtĂ©kben, Ă©s sĂĄpadt, hamuszĂŒrke az arca. âą ĂmelygĂ©s, hĂĄnyĂĄs, szĂ©dĂŒlĂ©s â a szĂvrohamot megelĆzĆ idĆkben a nĆknek gyakran vannak gyomorpanaszaik, ezt akĂĄr hĂĄnyĂĄs is kĂsĂ©rheti. âą LĂ©gszomj - a szĂvrohamot ĂĄtĂ©lt nĆk közel 58 szĂĄzalĂ©ka szĂĄmol be arrĂłl, hogy zihĂĄlt, vagy nem volt kĂ©pes beszĂ©lni a lĂ©gszomj miatt.
Fontos, hogy ha megpihenĂŒnk, abbahagyjuk kicsit aktuĂĄlis tevĂ©kenysĂ©gĂŒnket, pihenĂ©sre a fĂĄjdalom alĂĄbbhagy Az angina szĂvfĂĄjdalmat jelent, akkor lĂ©p fel, ha erĆfeszĂtĂ©s, stressz vagy izgalom hatĂĄsĂĄra a szĂvizom extra vĂ©rellĂĄtĂĄst igĂ©nyel(ne), amely nem teljesĂthetĆ. Hogy miĂ©rt? Mert a koszorĂșerek a zsĂrlerakĂłdĂĄsok miatt leszƱkĂŒltek, kevĂ©s oxigĂ©n jut emiatt a szĂvizomhoz, Ă©s ez a folyamat fĂĄjdalommal jĂĄr. A szĂvrohammal ellentĂ©tben ekkor a szĂvizom nem kĂĄrosodik. KĂvĂĄncsi, ki a leginkĂĄbb veszĂ©lyeztetett? Olvassa el a HĂĄzipatika oldalĂĄn. Ha kommentelni, beszĂ©lgetni, vitatkozni szeretnĂ©l, vagy csak megosztanĂĄd a vĂ©lemĂ©nyedet mĂĄsokkal, a Facebook-oldalĂĄn teheted meg. Ha bĆvebben olvasnĂĄl az okokrĂłl, itt talĂĄlsz vĂĄlaszokat.