Az, hogy a zeneszerzői poszton csere zajlik le, 2019 januárjában vált világossá, és bár nem állítom, hogy Morris muzsikái kimagaslóak lennének, leváltásának nem feltétlenül láttam értelmét, pláne nem úgy, hogy helyére Buckley került, akit szerkesztőtársam a Jason Bourne kapcsán igazi szürke eminenciásnak titulált, én pedig azzal a jelzővel fejelném meg ezt, hogy ő a szegény ember Steve Jablonskyja vagy Harry Gregson-Williamse. S hogy ezek az állítások mennyire megállják a helyüket, azt A védangyal bukásá nál végzett munkája tökéletesen alátámasztja. Az alkotók döntésének oka nem ismert, így arra csak következtetni tudok, hogy a csere a költségvetés miatt történhetett, A védangyal bukásá t ugyanis majdnem fele annyiból forgatták, mint az első felvonást, a csökkentést pedig nem a közönségmágnesnek számító főszereplők gázsijának lefaragásával szokás kezdeni, hanem egyéb területeken, ami a komponista személyére éppúgy rányomhatta bélyegét, ahogyan azt a trükkök és az effektek is megsínylették.
Nem minden az akció gondolhatták, és milyen jól tették, hogy üres látványosságok helyett ilyen színes és változatos szkriptet írtak. Kevésbé átgondolt azonban a mű ideológiai üzenete, ami főként azért probléma, mert a politikai sík a főhősök folyamatos szópárbajai által elég hangsúlyos szerepet kap a filmben. Ezúttal rendhagyó módon nem a pénz motiválja az antagonistát, hanem a puszta küzdelem, a harcok keresése. Érdekes szempont ez, Clint Eastwood fentebb példaként hozott művében is elhangzik már, hogy vannak, akik farkasnak, vagy ahogy jelen alkotásban mondják, harcosnak születnek és csakis terepen érzik teljesnek életüket. Ezzel szemben azt is látjuk azonban, hogy a főhős öregszik, komoly fájdalmakkal küszködik, több fontos pillanatban rosszul lesz, aminek fényében nem teljesen világos, hogy hogyan képes mindenkit, még a nála húsz évvel fiatalabbakat is felülmúlni fizikai ütközetekben. Más ellentmondásos elemek is akadnak a filmben. Az oroszokkal szembeni fellépés indokoltsága, a fegyverkezés és a katonai beavatkozások megítélése a fő ideológiai kérdések, ezekre viszont abszolút következetlen válaszokat kapunk.
Bár Buckley a már említett Bourne-filmen felül társszerzőként, illetve kiegészítő komponistaként olyan alkotásoknál működött közre, mint a Rendes fickók, A szürke ötven árnyalata, az Amerikai botrány vagy a Wonder Woman, önálló megbízatásai nem jelentősek, így nem számít élvonalbeli művésznek, háttere miatt azonban képes volt biztosítani a Morris-féle hangzásvilágot. "Első beszélgetésünk alkalmával Ric elmondta, hogy sötét tónusú zenét képzel el, mivel hősünk ezúttal szökevényként látható. A történetet ugyan átszövik pozitív kilátások, érzelmek, a film döntő részénél azonban nem az volt a feladatom, hogy a karaktert csupán menekülőként ábrázoljam, hanem úgy, mint aki közel jár a fizikai és mentális töréspontjához. Ugyanakkor azért készült egy Mike Banning feleségének, gyerekének, az elnöknek és az egész országnak reményt biztosító téma is" – mesélte a komponista, aki hangulat szempontjából idomult a korábbi részek kíséreteihez, az azokból ismert témákat viszont újakra cserélte. A score-ból két dologra lettem elsőre figyelmes: az egyik az a többek között a "The Kill Zone" végén is megbúvó dallamsor, melyet Gregson-Williams a Gyilkosok gyilkosá ban használt először, s azóta amolyan védjegyévé nőtte ki magát, a másik pedig az, hogy miközben pörgött az album, egy pillanatra sem kaptam fel a fejem a hallottakra.
Témakör: Életművek Cím: Ady Endre halál-versei Feladat: Érzékeltesse a halál, az elmúlás gondolatának költői megjelenését Ady Endre műveiben! Hasonlítsa össze a Párizsban járt az Ősz, ill. A Halál rokona című versek szerkesztési elvét, költői eszközeit! Részlet: Az alárendelt mellékmondatokban kevés az ige (az 1., 8., és 9. -et kivéve nincs is). Nincs cselekvés, nincsenek határozói mellékmondatok, nincs folytonosság, nincs történet sem. A vers állóképek sorozata, melyek sorrendjét akár tetszőlegesen fel is cserélhetnénk. A képeket elemezve az tűnik fel először, hogy bár a "halál" szó a vers és a ciklus címében, a kezdő sorban és az utolsó versszakban, egyszóval fontos helyeken szerepelve első olvasásra nagy hangsúlyt kap, a versben tulajdonképpen csak - igaz, nagybetűvel kiemelve és "nagy" illetve "szent" jelzőkkel illetve- mindössze négyszer szerepel, ebből is egy ismétlés, kettő pedig ugyanabban a sorban van. Az olajjelző kis lámpa nem tudod miért jelez? Valahogy fura nekem hogy kevés lenne az olaj benne.
Itt ismerkedik meg a plitikai életben a polgári radikalizmussal. (Nagyváradi napló) (itt ismerekedik meg egy táncosnővel aki megfertőzi szifilisszel). Itt ismerkedik meg Diósy Ödönné Brüll Adélal. 1904-ben érkezik Párizsba, itt találkozik a modern költészettel (Bodleire, Verlaire, Rinbond). 1906-ban megjelenik az Új veresek majd a Vér és Arany kötet. Rengeteg bírálat közömbösség éri. Az elszigeteltséget az 1908-ban indúló NYUGAT enyhíti, mejnek főszerkesztője Ignótus Pál, Osváth Ernő akik fölfedezik Ady tehetségét, verseit közlik a lapban, és Ady haláláig munkatársa a Nyugatnak. A versek történése rendszerint fiktív térben és időben játszódik. Szóképei nem egyszerűen metaforák, hanem – összetettségük révén – szimbólumok. Valamennyi szimbólum a középpontban álló személyiségre utal. Egy-egy ilyen képpel felnagyítja magát, és a képek sejtelmes titokzatossága, … Feleletem során Ady Endre pályaképét, költői munkásságát, valamint világháborús verseit fogom bemutatni. A 19. század végének új hangot kereső magyar lírája Ady Endre számára már előkészítette a talajt.
Asztalfoglalás: +36 30 784 80 11 Rendezvényszervezés: +36 30 301 1301 E-mail: Nyitva tartás: Hétfő-Csütörtök: 11:30 – 22:00 Péneken: 11:30-23:00 Szombat: 16:00-23:00 Vasárnap: ZÁRVA Írj nekünk levelet: Név (kötelező) Email cím (kötelező) Tárgy Üzenet A Nyugat mércéje az író tehetsége. Majd később Nagyváradon egy irodalmi társaságot alapítanak Ady itt is aktívan részt vesz. 1914-ig évente jelenek meg kötetei. Ezek közül legkiemelkedöbb az Illés szekrén című könyve ahol új témaként jelentek meg Istenes és forradalmi versei. 1912-ben szakít Lédával (Elbocsátó szép özenet). Ezidőtájt leveleket kezd kapni Svájcból egy intézetből, Boncza Bertától. Ebből a levelezésből házasság lesz. Ady 37, Berta 20 éves. Ekkor következik a Világháború. Ady az elsö pillanattól kezdve háború ellenes, verseit alig közlik. Betegsége ekorra mindinkább elhatalmasodik rajta. Egy ideig Csucsán élnek Boncza birtok, de az öreg Boncza halála után felköltöznek Pestre. Utolsó kötete a Halottak élén, ekkor írja gyönyörű szerelmes verseit Csinszkának.