A Szellemek háza felsorakoztatja az összes klisét, ami a horrorfilmek kapcsán létezik. Nem az a baj, hogy egy alkotás már többször látott elemekből építkezik, vagy, hogy nem mutat különösebb újítást a műfajon belül. Azzal van a probléma, hogyha minden kreativitást nélkülözve alkalmazza azokat. Attól még nem lesz egy film feszültséggel teli vagy félelmetesebb, hogy permanensen jönnek a jumpscare-ek. Szellemek háza 2014 edition. Szimplán csak idegesítővé válik. A Winchester ház és annak felfedezése nagyon egyedi atmoszférát teremthetett volna, de nem mutatnak belőle többet, mint amit már láttunk a trailerben. A megszállások és a paranormális jelenségek is kidolgozatlanok. Nem elég az, hogy egy alvajáró kisfiú sétálgat zsákkal a fején, vagy tágra nyílt fehér szemekkel közli, hogy mindenki meg fog halni. Ha a környezet megteremtésébe nem fektetnek elég energiát akkor az egész hatástalanná válik. A Szellemek háza fogja a kísértetfilmek ismert fogásait, összekeveri, és ötlettelenül adagolja. Helen Mirren ide vagy oda, ezt a filmet ő sem tudja megmenteni.
Élvezet őket nézni a vásznon, miközben azon ábrándozunk, hogy egyszer majd egy igazi filmben is láthatjuk őket együtt alkotni. Értékelés: 4/10 Annie
Winchester 2018 A megtörtént eseményeken alapuló történet a történelem legelátkozottabb házáról szól, amely San Francisco közelében, egy elhagyatott környéken áll. A házat Sarah Winchester, a Winchester vagyon örököse, a híres ismétlőfegyver feltalálójának özvegye építteti évtizedeken keresztül, mániákusan. Szellemek háza - Pólus Mozi. Hét szinten szobák százait rejtik a zegzugos és furfangos folyosók, de a ház nem neki, az unokahúgának, vagy bármely más élő embereknek épül. Az özvegy bosszúszomjas szellemek százainak építteti a semmihez nem hasonlítható épületet, mert úgy hiszi, hogy a Winchesterrel meggyilkolt emberek szellemei akarnak leszámolni vele saját, erőszakos haláluk miatt. A film még nem található meg a műsoron.
Ebben a házban még a szellemek is eltévedtek Publikálva 2018. március 17. 15:33 A Spierig-testvérek javára váljék, hogy általában nem érik be a szimpla zsánergyakorlattal. Szellemek háza 2013 relatif. Bemutatkozó rendezésük, A zombik városa az ausztrál nihilt párosította össze az élőhalottas ópuszok kliséivel, a Daybreakers egy vámpírokra alapozott futurisztikus társadalmat képzelt el elég erőteljes Underworldös áthallásokkal, eddigi legjobb filmjükként az Időhurok nem egyszerű időutazós thriller volt, hanem nyugtalanító kérdéseket feltevő noir, a Fűrész: Újra játékban pedig nyolcadik részként próbált friss vért fröcskölni egy elég rendesen kizsákmányolt szériára. Kár, hogy végül egyik filmjük sem tudott kinőni saját, illetve mások árnyékából, és sajnos ez legújabb rendezésükről, a Szellemek házáról is elmondható. Eljutottunk már arra a szintre, hogy a kísértethistóriák kezdenek csúnyán kifáradni, és csak hatásosan realizált rémségekkel és jól felépített háttértörténettel lehet valami olyasmit alkotni, amely kicsit is megragad a kollektív köztudatban.
Pásztor Péter, Felvidé {iarelatednews articleid="42636, 36540″} Az 1920-as évek egyik legnépszerűbb költőjének, a trianoni trauma leghitelesebb, legnagyobb hatású megéneklőjének állít emléket a Sajó Sándor kiállítás. A gyűjteményben látható a páratlan szerencsével megmenekült, s egy budai pincéből kalandos úton előkerült Sajó Sándor családi hagyaték, ennek legérdekesebb eredeti dokumentumai és természetesen a legszebb Sajó költemények. A hazafias és irredenta költemények szerzőjeként ismertté vált Sajó Sándor előbb tanár, majd a kőbányai Szent László Gimnázium igazgatója volt. Ő volt az Országos Középiskolai Tanáregyesület főtitkára és a Magyar Tanárok Nemzeti Szövetségének elnöke is. 1917-ben tagja lett a Kisfaludy Társaságnak a Magyar Tudományos Akadémia pedig 1932-ben választotta levelező tagjává. Népszerűségét magyarságtudatának, nemzetszeretetének és nemzetnevelő költőiségének köszönhette. Magyarnak születtem című (1904) versében így vall: "Taníts meg, én Uram, milyennek kell lennem, Hogy igazabb, hívebb, jobb magyar legyek" 1920 után valamennyi verseskötetének (Tegnaptól holnapig, 1920; Magyar versek, 1922; Muzsikaszó, 1925; Gyertyaláng, 1930; Sajó Sándor Válogatott versei, 1937) központi témája a magyarságélmény és a trianoni döntést követő kétségbeesés.
Pedig nem volt mindig tilos kimondani a nevét, ugyanis 1933-ban így köszöntötte Négyesy László professzor az új tagot, Sajó Sándort: "Akadémiánk mindig válogatós volt a költőkkel szemben. A választással ebben az esetben is hangsúlyozta azt, hogy Téged kiemelkedő egyéniségnek ismer el a magyar költészet terén. Köteteidnek sorában igazi eredeti lírai tehetség szólal meg. Magyar lelked a művészet varázsával szólalt meg nemcsak a szorosan vett hazafias költészetedben, fájdalmasan időszerű irredenta dalaidban, továbbá ünnepi ódáidban, hanem a tisztán személyi élményekből fakadó költeményeidben is. (... ) Mi költészetedben a művészi értékeket helyezzük mindenek fölé, a tartalom és a forma benső összhangját, a nyelv muzsikáját. Te megmutattad azt, hogy a nyelv erőszakolása nélkül, keresett szimbolizmus nélkül is lehet a költői szónak új színt adni. Szóművészeted iskolázta a stilisztikai tudatosságot... " Sajó Sándor tiltólistás szerző volt, akinek csodálatos szavait, szívbemarkoló verseit nem ismerhették és tanulhatták meg a gyermekeink, és mi magunk sem.
Ugyanakkor a levélben jelezte, sokan igazságtalanul megbélyegezték, pedig Sajó munkássága és szemléletmódja például szolgál a 21. században is. Az emlékülésen hat előadás hangzott el felvidéki és magyarországi szaktekintélyek tolmácsolásában. Az előadások egy része azt a kort mutatta be, amelyben Sajó Sándor élt, ugyanakkor további előadások a költő életének, pedagógiai tevékenységének szentelték a figyelmet. Sajó Sándor tevékenysége és kora Dr. Szabó Pál Csaba, történész, egyetemi tanár előadásában Magyarország 20. századi első évtizedeinek sorsfordító eseményeire, valamint ezek előzményeire összpontosított. Mint jelezte, az Osztrák-Magyar Monarchiában történelmi lojalitás jellemezte a történelmi Magyarországon élő nemzeteket. A nemzeti önazonosságuk megerősítése mellett hűek voltak az államhoz. A történész felidézte az első világháborút megelőző nemzetiségeket érintő rendelkezéseket. Jelezte, a század eleji oktatási– és nyelvtörvények liberálisan viszonyultak a kisebbségekhez. Mint mondta, eltérőek az első világháború utáni események értelmezése.
Hazafias versek Szentmihályi Szabó Péter: Térdre magyar! Dzsida Jenő: Psalmus Hungaricus Magyar Zsoltár Szeleczky Zita - Magyar Hiszekegy Szeleczky Zita: Hiszek egy Vörösmarty Mihály - Szózat - Szeleczky Zita Himnusz - Szeleczky Zita Vörösmarty Mihály - Szózat - Galán Géza Himnusz ( Csernák János előadásában) Wass Albert - Üzenet haza Juhász Gyula - Trianon Sajó Sándor - Magyar ének 1919-ben Wass Albert: Magyar Cirkusz - Bubik István előadásában József Attila - Nem, nem, soha! Illyés Gyula - Egy Mondat A Zsarnokságról Márai Sándor: MENNYBŐL AZ ANGYAL (Sinkovits Imre -Varga Miklós) Márai Sándor: MENNYBŐL AZ ANGYAL Csurka László előadásában In Memoriam Wass Albert Weöres Sándor - Ki minek gondol (Koncz Zsuzsa énekében)
Sajó Sándor: A VÉN BOLOND Emberek, asszonyok, Itt vagyok, ragyogok; Gyertek ide, verset mondok, Ne féljetek, nem bolondot, Csak egy kicsit eszelőset, Csiklandozva reszelőset…. Kerekecske, dombocska, Hargita meg Tátra – Sokezernyi gombocska Gurul, gurul hátra; Ezer ördög hempereg, Valahol egy domb van, S én már sírni sem merek Bolond bánatomban; Ezer ördög rám mered, Attól van ily nagy meleg E magyar pokolban… Asszonyok, emberek, Nagykunság, Kiskunság! Gyertek, no, közelebb – Tudjátok, mi ujság? Tudjátok meg: nincs már víz a Dunában, Fönt elapadt, lent leszaladt bujában; Minden vizünk leszaladt, Minden hegyünk elszaladt – Néztem, néztem – szívem majd hogy megszakadt… Égszakadás, földindulás – Egy a csárda, sok a dudás. Tisza vize tán ezért oly zavaros, Így legalább – magyaros… Ki vagyok én, itt akárki megmondja: Vagyok én egy okos falu bolondja; Falum, falum, okosom, Hol van az én somfa nyelű fokosom? Szegény fokos, leolvadt a nyelérül, Szegény nyele, kirothadt a helyérül, Pedig azon, hejh!
És leszek szégyen és leszek gyalázat És ott égek majd minden homlokon S mint bujdosó gyász, az én szép hazámat A jó Istentől visszazokogom; És megfúvom majd hitem harsonáit, Hogy tesz még Isten gyönyörű csodát itt: Bölcsővé lesz még minden ravatal, – Havas Kárpáttól kéklő Adriáig Egy ország lesz itt, egyetlen s magyar!
Pattogva, zúgva ég a magyar erdő, Az éjszakába rémes hang üvölt, Lehullt az égből a magyar jövendő, Milljó göröngyre omlik szét a föld; De bánatomnak dacra-lázadása – Mint őrület, mely bennem kavarog – Fölrebben most is egy-egy szárnycsapásra, Még nem haltam meg, – élni akarok! A mindenségbe annyi jaj kiáltson, Ahány magyar rög, innen elszakad; A tíz körmömmel kelljen bár kiásnom, Kiásom a földből a holtakat: Meredjen égnek körül a határon Tiltó karjuknak végtelen sora, S az ég boltján fönt lángbetűkkel álljon Egy égő, elszánt, zordon szó: soha! Soha, soha egy kis göröngyöt innen Se vér, se alku, se pokol, se ég – Akárhogy dúl most szent vetéseinkben Idegen fajta, hitvány söpredék: E száz maszlagtól részegült világon Bennem, hitvallón egy érzés sajog: Magyar vagyok, a fajomat imádom És nem leszek más, inkább meghalok! Uram, tudd meg, hogy nem akarok élni, Csak magyar földön és csak magyarul. Ha bűn, hogy lelket nem tudok cserélni, Jobb is, ha szárnyam már most porba hull: De ezt a lelket itt hagyom örökbe S ez ott vijjog majd Kárpát havasán És belesírom minden ősi rögbe: El innen rablók, – ez az én hazám!