A Trevi-kút, vagy a Fontana di Trevi A lista élén a leghíresebb szökőkutak Róma, ha nem a világ. Ikonikus jelképe a város, ez egy szabad felső látnivaló (kivéve az érme érdemes dobásnál), rajz becsült 1200 ember a helyszínen óránként. A Róma történelmi központjában, a szökőkút ül egy kis tér közelében, a kereszteződésekben a Via della Stamperia, Via di S. Vincenzo, és a Via del Lavatore. A legközelebbi metrómegálló a Barberini, bár ha azt szeretné, hogy a Spanyol lépcső, akkor biztos, hogy le a Spagna metróállomás és a séta a Piazza di Spagna, hogy a kút körülbelül 10 perc alatt. Róma trevi kit kat. Története a Trevi-kút Tekintettel a hatalmas számú ősi szerkezetek Rómában, a Trevi-kút viszonylag modern képest. 1732-ben, Kelemen pápa XII tartott a verseny, hogy megtalálja a megfelelő építész kézműves az új terminál szökőkút a Acqua Vergine: egy vízvezeték, hogy már szivattyúzás friss víz Róma 19-től ie. Bár firenzei művész Alessandro Galilei nyerte meg a versenyt, a Bizottság megkapta a helyi építész Nicola Salvi, aki azonnal elkezdte építése a hatalmas barokk szökőkút.
A világ minden tájáról özönlő turisták tavaly 1, 4 millió euró (436, 7 millió forint) értékben dobáltak be pénzérméket a római Trevi-kútba, amely így nagyobb "bevételt" hozott, mint az olasz főváros némely nagy múzeuma. Íme a kút, amely lepipál több nagy múzeumot is - Infostart.hu. A La Repubblica című lap szerdai beszámolója szerint a világhírű szökőkútból a múlt évben kihalászott fémpénzek együttes értéke 100 ezer euróval (31 millió forint) haladta meg a felújítás előtti esztendő, 2013 "bevételét", és több volt, mint például az öt helyszínen működő Római Nemzeti Múzeumé, amely kénytelen volt beérni 1, 1 millió euró bevétellel. A hagyomány szerint háttal a medencének állva kell egy pénzérmét bedobnia a szökőkútba annak, aki biztosra akarja venni, hogy vissza fog még térni az örök városba. A babona évtizedek óta jól jövedelmez Rómának, az önkormányzat dolgozói hetente gyűjtik be a szökőkútba dobált pénzt, amelyet a Karitász katolikus segélyszervezetnek ajánlanak fel. A Nicolo Salvi (1697-1751) olasz szobrász tervezte barokk remekmű különösen nagy számban vonzza az érdeklődőket azóta, hogy két évig tartó felújítás eredményeként régi fényében, az alakokat még jobban kiemelő megvilágításban ragyogott fel 2015 novemberében.
forrás: További érdekes cikkeink A világhírű barokk szökőkút építésének története egészen a 17. századig nyúlik vissza, amikor is XII. Kelemen pápa megbízta a kor híres építészét Niccolò Salvi-t, hogy építsen egy pompázatos kutat a 3 út találkozásánál ott, ahol a 22 kilométer hosszú ókori Aqua Virgo véget ért. A Róma vízellátásában nagyon fontos szerepet játszó vízvezeték végső pontján lévő medencét többször is áthelyezték, míg végül a Trevi-kút ma is ismert barokkos formáját az 1731-ben kezdődő és közel 30 éven át tartó építkezés során érte el. A Poli-palota déli homlokzatánál épített kút előtti medencék fölé egy monumentális 26 méter magas szoborcsoport magasodik, melyet korinthoszi oszlopok díszítenek. A víztükör fölé magasodó szobrok és domborművek ókori isteneket és a megszelídített vizet ábrázolják allegorikus formában. A Trevi-kútba egy átlagos napon kb. 3-4. 000 Eurót dobnak be a városba látogató turisták. Róma trevi kit 50. A pénzdobálás legendája mindig is foglalkoztatta a Rómába utazókat. Azt tartják a rómaiak, hogy jobb kézzel kell a bal váll felett pénzt dobni a szökőkút vízébe.
↑ Ad libitum = tetszés szerint. Források [ szerkesztés] Lampert Vera: Ottorino Respighi: Róma kútjai. In A hét zeneműve 1973/3. Kroó György szerk. Budapest: Zeneműkiadó. 1973. 280–281. o. Pándi Marianne: Hangversenykalauz: I. Zenekari művek. Fontana di Trevi / Trevi-kút - Hetedhétország . 1972. o. További információk [ szerkesztés] YouTube – Fountains of Rome – Respighi ( Reiner Frigyes vezényel) YouTube – Casella & Respighi plays Fontane di Roma (négykezes változat) Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 179831510 LCCN: n82017480 GND: 300128959 LIBRIS: 171331
A fizikából ismert tény, hogy ha az erő és az elmozdulás azonos irányú, akkor az erő nagyságának és az elmozdulás nagyságának a szorzata adja a munka nagyságát: \( W=|\vec{F}|·|\vec{s}| \) . Itt az erő és az elmozdulás vektor jellegű mennyiségek, hiszen nagyságukon kívül az irányuk is jellemző rájuk, míg a munka csak számmal jellemezhető, azaz skaláris mennyiség. Ha azonban az erő és az elmozdulás szöget zár be, akkor a munkavégzés nagyságát úgy kapjuk meg, hogy az erő és az elmozdulás nagyságát és a közbezárt szögük koszinuszának szorzata adja: \( W=|\vec{F}|·|\vec{s}|·cos(α) \) . Koordinátáival adott vektorok skaláris szorzatának kiszámítása | Matekarcok. Definíció: Két vektor skaláris szorzatán a két vektor abszolút értékének és hajlásszögük koszinuszának szorzatát értjük. Formulával: \( \vec{a}·\vec{b}=|\vec{a}|·|\vec{b}|·cos(α) \) , ahol 0°≤α≤ 180°, a hajlásszög definíciójából következően. Ha 0°≤α<90°, akkor a skaláris szorzat értéke pozitív valós szám. Ha 90°< α ≤180°, akkor a skaláris szorzat értéke negatív valós szám. Ha α=90°, akkor cos90°=0 miatt a skaláris szorzat értéke is nulla.
Milyen tulajdonság állhat ennek hátterében?
Okostankönyv