Oldalak: [ 1] 2 3 4 Le Téma: Földelési ellenállás mérése (Megtekintve 28989 alkalommal) Ismét a segítségeteket, véleményeteket szeretném kérni. Csatolmányokban a "Földelési ellenállá", a szabványokban előírt mérési módszer, míg a "Földelési ellenállá" az én elképzelésemet mutatja be (mely házilag is kivitelezhető célműszer nélkül). Ezzel kapcsolatban szeretném kikérni véleményeteket, hogy a mért eredmények miben különböznének a két módszernél. válaszokat előre is köszönöm. Naplózva Első hiba: az 1000 W teljesítményű fogyasztó a 4, 3 A-t 230 V táplálásnál veszi fel. Itt 36 V esik rajta tehát az áramerősség ennek arányában kevesebb, nem beszélve az ellenállás hőfokfüggéséről. Mérni kellene az átfolyó áramot. Második hiba:Az 1000 W-os fogyasztón átfolyó áram és a rajta eső feszültség hányadosa a fogyasztó ellenállását adja, a földelésről nem nyújt közvetlen információt. Harmadik hiba: Ez a mérési eljárás a földelési hurok ellenállásának meghatározására irányul, ami nem azonos az első pdf-ben vázolt földelési ellenállás méréssel.
A 2. pont biztonsági szempontból különösen fontos. Mivel a méréshez nem kell megbontani a földelo hurkot, így azt a mérés befejezésével nem kell összeszerelni. A hagyományos módszernél az összeszerelés nem tudjuk ellenorizni, hogy a kötés átmeneti ellenállása megfelelo-e. Ennél a módszernél erre nincs szükség, így biztosak lehetünk benne, hogy ha a mérés megfelelo eredményt adott, a földelés a mérés után is biztosan ellátja életvédelmi feladatát. Földelési ellenállásméro lakatfogó Mint minden elonyös dolognak, ennek is meg van a maga hátránya. A muködési elvbol következik, hogy a megvalósított készülékkel kizárólag olyan helyen lehet földelési ellenállást mérni, ahol a földelo rendszer hurkot alkot, tehát például nem mérheto meg a földelési ellenállás olyan oszlopnál, ahol a földelés nincs hozzákötve az oszlopon futó semleges vezetohöz. Mérés oszlopokon földelési ellenállásméro lakatfogóval Az eszköz igen jól használható villámvédelmi rendszerek ellenállásának mérésére is. Ebben az esetben a földelés biztosan hurkot képez, amennyiben az egyes földbemeno levezetések egymással is össze vannak kötve.
Felhasználók, akik megköszönték: Ezt a hozzászólást, 0 tag köszönte meg. Igen ez valóban így működik a gyakorlatban, ha az emberke elég messzire van a védőföldeléstől és megérint egy testet valami földpotenciálhoz közeli idegen vezetőképes résszel együtt akkor gondjai lehetnek. Ezért fontos a kiegészítő egyenpotenciálú összekötések szerepe. Idézetet írta: Novill - Ma - 18:33:05 Még a feltételek közül az üzemi földelő földelési ellenállás értéke 10ohm alattinak kell lenni, illetve legalább 10ohm. Ez régen is és most is feltétel a TN rendszernél. Ügyel rá még akkor is ha fi relé van beépítve. Jól tudom, hogy hozzávetőleg ez az érték egyenlő a földelés hurokellenállásának felével? Ugyanis olvastam olyat, ha nem kivitelezhető a földelési ellenállás mérés, abban az esetben az előbb említett értéket kell alapul venni. Igen ezt a felezési módszert alkalmaztuk régen és ma is sokan. Jó közelítő eredménynek tekintettük ezt az értéket. De ma már vannak akik ezt a módszert vitatják. Természetesen a pontos eredmény az a földelési ellenállás mérés.
It a terhelő áram. " A vastagon kiemelt képlet szerintem így lenne helyes: Rs = Rt(Uü - Ut)/ Ut = Rt U/ Ut. Illetve egy másik változat: Rs = (Uü - Ut)/It = U/ It. Hali! Jó a megfigyelőkéd. Való igaz, hogy a képlet helytelen és egy kicsit túlbuzgók voltak. Az általad leírt Rs = (Uü - Ut)/It = U/ It képlet lesz a helyes. Oldalak: [ 1] 2 3 4 Fel
Mint azt előzőleg említettük, az elektródák hatásterületei (határvonalai) nem érhetnek össze. Az elektródák közötti távolságot alapvetően a határvonalnak az elektródától mért távolsága határozza meg. A határvonal helye a talaj vezetőképességét mutató diagrammok alapján történő bonyolult számításokkal határozható meg (5. ábra). Az árambetápláló elektróda és a földelő elektróda hatásterületének egymásba való behatolása rontja a pontosságot, ezért fontos az elektródák helyének helyes megválasztása, ami általában kísérletezéssel lehetséges. Ha az E(X) és H(Z) elektróda viszonylag nagy távolságra van egymástól, akkor a feszültség a két elektróda között az ábra szerint változik. Láthatóan a feszültség értéke két elektróda távolságának felénél kvázi vízszintes, azaz állandó. A valóságban a méréshez használt mérőkábelek eltorzítják ezt a diagrammot, és ez a vízszintes szakasz eltolódik a két elektróda közötti távolság E(X) elektródától számított 62%-a körüli értékére. A legpontosabb eredmény az elektródák ilyen elrendezése mellett kapható.
Gyors bögrés "zserbó" Amikor nincs "kéznél" a Nagyi, de szeretnénk egy finom, ragacsos, diós, lekváros, csokis sütit enni, mindenféle méricskélés és bonyodalom nélkül, akkor fog nagyon jól jönni ez a recept! Akár az ünnepi asztalon is megállja a helyét! ;) Gyors bögrés "zserbó" Amikor nincs "kéznél" a Nagyi, de szeretnénk egy finom, ragacsos, diós, lekváros, csokis sütit enni, mindenféle méricskélés és bonyodalom nélkül, akkor fog nagyon jól jönni ez a recept! Borbás Marcsi Zserbó — Borbás Marcsi Rakott Túrós Zserbó. Akár az ünnepi asztalon is megállja a helyét! ;)
cukor A kakaós lapokhoz: 30 dkg liszt 8 dkg vaj 2 ek. kakaó 1 kk. szódabikarbóna 4 ek. zsíros tejföl – amennyitől összeáll csipet só A sárga laphoz: 15 dkg liszt 4 dkg vaj ½ kk. szódabikarbóna 2 ek. zsíros tejföl Teljes adások a Médiaklikken!
Kenjük meg bőven baracklekvárral, majd szórjuk meg a cukros, vaníliás, darált dióval. Figyeljünk az arányokra, hiszen háromfelé kell osztanunk a diót és a lekvárt is. A dióra jön egy újabb tésztaréteg, majd megint lekvár és dió. Ha a legfelső lapot is ráhelyeztük a süteményre, egy villával szurkáljuk át az egész felületet, majd a 175 ºC-ra előmelegített sütőben 40-45 perc alatt süssük készre. Közben elkészítjük a csokoládémázat. A 3 evőkanál kakaót a forró vízzel és a porcukorral alaposan kikeverjük. Csöppentünk bele 4 csepp olajat, ettől lesz szép fényes a máz. Borbás marcsi zserbó recept idag. Ha a zserbó kihűlt, csak akkor simítsuk egyenletesen a tészta tetejére a mázat.