Epstein-Barr vírus mikroszkópos képe Az Epstein-Barr vírus (EBV) vagy humán herpeszvírus 4 (HHV-4) a herpeszvírusok családjába tartozik, azon belül is a Gammaherpesvirinae alcsaládba. A kémiai szerkezetében és biológiai tulajdonságaiban különbözik más herpeszvírusoktól. Az EBV a Pfeiffer-féle mirigyláz kórokozója, valamint többféle betegséggel is kapcsolatba hozzák: rosszindulatú betegségek (különösen Burkitt-limfóma), sclerosis multiplex, [1] valamint az alfa-szinukleinhez köthető neurodegeneratív betegségek ( Parkinson-kór, diffúz Lewy-testes demencia és multiszisztémás atrófia (MSA). Az Epstein–Barr-vírus lehet a sclerosis multiplex fő okozója - Qubit. [2] Patogenezise [ szerkesztés] A vírus célsejtjei a nyálkahártyák el nem szarusodó hámja és a B-limfociták. A vírus receptora a CD21 molekula, mely a célsejtek felszínén helyezkedik el. Virológia [ szerkesztés] Az EBV 180 nm átmérőjű DNS-vírus, amelyet kívülről membránburok vesz körül, továbbá 162 monomerből álló, ikozaéderszerűen elrendezett magburok, ebben helyezkedik el a fehérjét és DNS -t tartalmazó mag.
Fejlődő országokban a népesség 90 százalékánál már 2 éves kor előtt jellemző a fertőzés. Az EBV által okozott leggyakoribb betegség a mononucleosis, de az utóbbi években kutatók számos más megbetegedéssel, többek között a nyirokrendszer daganatos betegségeivel is összefüggésbe hozták az EB-vírust. Dr. Epstein-Barr vírus (EBV) teszt - Orvos 24. Harley pedig a közelmúltban a lupus kialakulásának hátterében fedezte fel az EBV-fertőzés befolyását, és a kutatás felvetett egy olyan mechanizmust, amelyen keresztül az immunrendszernek a vírusra adott reakciója részt vesz a lupus kialakulásában, amit az is alátámaszt, hogy a lupusban szenvedő gyermekeknél szinte minden esetben fennáll az EBV-fertőzés. "Ez a kutatás olyan áttörést jelenthet, ami új gyógymódok, prevenciós lehetőségek kifejlesztéséhez és az EBV szerepének teljes átgondolásához vezethet. " Más patogénektől eltérően az EBV behatol a B-limfocitákba, átprogramozza azokat, és átveszi az irányítást a működésük felett. A kutatók most felfedeztek egy új mechanizmust, amelyen keresztül a vírus ezt megvalósítja, az úgynevezett transzkripciós faktorok befolyásolásán keresztül.
Az Epstein-Barr-vírus fertőzése növelheti a szklerózis multiplex kialakulásának kockázatát a kutatások eredményei alapján. A központi idegrendszert érintő autoimmun eredetű betegség tüneteit a leggyakrabban húsz- és negyvenéves kor között fedezik fel. Az Epstein-Barr-vírus fertőzésén, melyet humán herpeszvírus 4-nek is neveznek, rendkívül sokan átesnek, becslések szerint az embereknek akár 90-95%-a is elkaphatja életében, a gyerekeknél gyakran tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel lép fel. Az EBV-fertőzés következményei A túlnyomórészt tinédzsereknél és fiatal felnőtteknél, 20-30 éves korig jellemző fertőzés nyomán gyakran mononukleózis, más néven Pfeiffer-féle mirigyláz vagy csókbetegség alakul ki, utóbbi nevet arról kapta, hogy nyál útján terjed a leginkább. Megbetegedés esetén általános tünetek jelentkeznek, fáradtság, rossz közérzet, fej-, torokfájás, nyirokcsomó-megnagyobbodás, illetve mandulagyulladás, láz, esetleg májproblémák. Epstein-Barr Vírus | Házipatika. A betegség szinte mindig magától gyógyul, utána életre szóló védettség alakul ki.
Ezeket az eseteket utána összevetették két véletlenszerűen kiválasztott kontrollmintával, a nemi, etnikai, életkori, mintavételi és szolgálati azonosság figyelembevételével. A kutatásban összesen 801 MS esetet és 1566 kontrollt használtak, és az esetek többségében 10 évvel az első vérminta vétele után jelentkeztek az MS első tünetei. A 801 katona közül csak egyetlen egynek volt negatív az utolsó elérhető vérmintája EVB-antitestekre. A szakemberek 35 olyan sclerosis multiplexes személyt, valamint 107 kontrollt találtak, akinek az első mintája negatív volt a vírusra – előbbiek közül szolgálatuk során 34-en megfertőződtek EBV-vel. Az átlagos idő az első EBV-re pozitív minta és az MS tüneteinek kialakulása közt 5–7, 5 év volt. A vizsgálat sclerosis multiplexes betegei közül 97 százalékban találtak EBV-antitesteket a kutatók, szemben a megbetegedéssel nem rendelkezőkkel, akik között ez csak 57 százalék volt. Ebből kiderült, hogy az MS kialakulásának kockázata az EBV-fertőzés után mintegy 32, 4-szerese a fertőzés hiányában mértnek.
Hogyan kezelik az EBV-t? A mono elleni ismert kezelések, vírusellenes gyógyszerek vagy vakcinák nem állnak rendelkezésre. Vannak azonban olyan dolgok, amelyeket megtehet a tünetek enyhítésére: Maradjon hidratált és igyon sok folyadékot. Pihenjen sokat, és kerülje az intenzív sportot. Vegyünk vény nélkül kapható fájdalomcsillapítókat, mint pl ibuprofen ( Advil) ill acetaminofen ( Tylenol). A vírust nehéz kezelni, de a tünetek általában egy-két hónapon belül maguktól megszűnnek. Miután felépül, az EBV élete végéig szunnyadó marad a vérsejtekben. Ez azt jelenti, hogy tünetei elmúlnak, de a vírus a szervezetben marad, és időnként újra aktiválódhat anélkül, hogy tüneteket okozna. Ezalatt a vírus szájról szájra való érintkezés útján másokra is átterjedhet.
Eközben minden várandós nőt óva intenek attól, hogy ellátogassanak olyan országokba, ahol a vírus már felütötte a fejét. A legfontosabb azonban talán az lenne, hogy a vírust terjesztő szúnyogokat sikerüljön kipusztítani, emellett a szülő korban levő nők számára egy vakcina kifejlesztése is nélkülözhetetlen lenne. A Zika vírust először 1947-ben regisztrálták Ugandában, egy, a Zika őserdőben élő rhesus majmon, majd 1952-ben emberen is kimutatták Ugandában és Tanzániában. 2007-ben a vírus megjelent a Yap szigetén, a Csendes-óceánon, ahol pár hónap alatt az ország három évnél idősebb lakosainak háromnegyedét megfertőzte. 2013-ban újra felbukkant a vírus, ekkor Tahitin és Francia Polinézia más területein, itt a lakosság 11 százaléka betegedett meg. Vetélést megelőző vitaminok szerepe. 2014-ben a Csendes-óceán déli részére is betört, például Új-Kaledóniában és a Cook-szigetekre, 2015-ben pedig a Húsvét-szigetekre. Ez jelentette a vírus hivatalos megjelenését Amerikában. Brazíliában 2015 májusában jelentették először a Zika-vírust, azóta pedig több latin-amerikai országban is elterjedt.
Az embrió szívverése leáll, mielőtt a vetélés tünetei jelentkeznének. Elvetélt petesejt. Az embrió nem alakul ki. Az ultrahangon mindig csak némi folyadék látható a méhen belül, ahol a terhesség megindult. A vetéléssel kapcsolatos egészségügyi állapotok Fizikai állapotok, például méh rendellenességek vagy inkompetens méhnyak. A méh rendellenességek a vetélések körülbelül 10 százalékáért felelősek. Pajzsmirigy rendellenességek. Mind a pajzsmirigy alul-, mind a túlműködés meddőséget és ismétlődő vetéléseket okozhat. Vetélést megelőző vitaminok wikipedia. A pajzsmirigyzavarral járó hormonok, akár túl sok, akár túl kevés, akadályozhatják a szervezetét abban, hogy kihordjon egy babát. Ellenőrizetlen cukorbetegség. Ha Önnél cukorbetegséget diagnosztizáltak, és nem kezeli megfelelően a betegséget, az nehézségeket okozhat a terhesség kihordásában. Immunológiai rendellenességek okozhatják, hogy az embriót nem fogadja be a szervezete. Ilyen esetekben az Ön szervezetének antitestjei megtámadják a fejlődő embriót. A policisztás ovárium szindróma (PCOS) a magas tesztoszteronszint miatt ismétlődő vetéléseket okozhat.
A PCOS-hez kapcsolódó inzulinrezisztencia a méhnyálkahártyára is hatással lehet. Bakteriális fertőzések élhetnek az Ön vagy partnere nemi szerveiben. Ilyenkor a bakteriális fertőzés begyulladhat a méhnyálkahártya, és lehetetlenné teheti az embrió fejlődését. Életmód Az életmód bizonyos tényezői is valószínűbbé teszik a vetélés bekövetkeztét. Ha dohányzik, megduplázza a vetélés esélyét. Az alkoholfogyasztás, a szabadidős drogok használata és bizonyos munkakörnyezetek szintén hozzájárulhatnak a vetéléshez. Terjed a Zika-vírus | Vital.hu. Az anyai életkor Minél idősebb, annál valószínűbb, hogy kromoszóma-rendellenességgel fogan meg a baba, ami gyakran vetéléshez vezet. A vetélés kockázata minden egyes gyermekkel is nő. A vetélés kockázati tényezői Nagyobb lehet a terhesség elvetélésének kockázata, ha: Volt már korábban vetélése. Invazív prenatális vizsgálatot választ. 35 évnél idősebb. Krónikus betegségben szenved (pl. cukorbetegség). Szívik, alkoholt fogyaszt vagy tiltott kábítószereket használ. Méh- vagy méhnyakproblémái vannak.