Szavazz! Filmelőzetes: Az elsüllyedt város kincse Műsorfigyelő Műsorfigyelés bekapcsolása Figyelt filmek listája Figyelt személyek listája Beállítások Hogyan használható a műsorfigyelő? Filmgyűjtemény Megnézendő Kedvenc Legjobb Filmgyűjtemények megtekintése
Tájékoztató a csillagokról itt Ez videó. Segítség a típusú videók lejátszásához: Kattints Ide « Előző Létrehozás dátuma: kedd, 2013. február 19. Nézettség: 1, 609
0 videó - 2008 színes, magyarul beszélő, német akciófilm, 90 perc Egy emberöltő elmúltával a növekvő felmelegedés miatt több tíz méterrel megnőtt a tengerek szintje és a világ nagyvárosainak egy részét elárasztotta a víz. Az elsüllyedt város kincse | CSUDAFILMEK. Azért e nehéz időkben is akadnak élelmes emberek, mint amilyen John és két fia, Jack és Thomas, akik társaikkal hajóra szállva kutatnak a víz alatt maradt értékek után. Egy napon vallási vezetők keresik fel őket egy különleges megbízással: meg kell keresniük egy ősi ereklyét, amely nem csupán értékes, de a világot is megmentheti a továbbra is terjeszkedő özönvíztől. rendező: Jean de Segonzac forgatókönyvíró: Jean de Segonzac operatőr: Giulio Biccari producer: Brigid Olen látványtervező: Tom Hannam vágó: Hans Funck szereplő(k): James Brolin (John Kubiak) Jamie Thomas King (Thomas Kubiak) Ian Somerhalder (Jack Kubiak) Bettina Zimmermann (Giovanna Becker) Elodie Frenck (Cara) Tamsin MacCarthy (Renault) Ben Cross (Nicholas Filiminov) A videók megtekintéséhez bejelentkezés és két csillag szükséges.
SYNOPSIS Egy emberöltő elmúltával a növekvő felmelegedés miatt több tíz méterrel megnőtt a tengerek szintje és a világ nagyvárosainak egy részét elárasztotta a víz. Azért e nehéz időkben is akadnak élelmes emberek, mint amilyen John és két fia, Jack és Thomas, akik társaikkal hajóra szállva kutatnak a víz alatt maradt értékek után. Egy napon vallási vezetők keresik fel őket egy különleges megbízással: meg kell keresniük egy ősi ereklyét, amely nem csupán értékes, de a világot is megmentheti a továbbra is terjeszkedő özönvíztől.
A Lánchíd elkészülése előtt, nem volt egyszerű átjutni Budáról, Pestre és fordítva, manapság ezt nehéz leképzelni, amikor néha választani sem tudunk, hogy melyik hídon menjünk át. A híd megálmodója, és egyben névadója is hasonló problémákkal küzdött 1820 telén: Széchenyi az erős jégzajlás miatt nem tudott átkelni a folyón és így nem vehetett részt apja temetésén, amiről így írt később a naplójában: "Ma azt mondtam Brudernnak, hogy egyévi jövedelmemet fordítom rá, ha Buda és Pest közt híd épül, s hogy ezért, jóllehet Pesten lakni alkalmasint sohasem fogok, egyetlen krajcár kamatot vagy akár visszafizetést sem fogok követelni. Az a gondolat, hogy hazámnak fontos szolgálatot tettem, majd bőségesen kárpótol. " Az első állandó híd a Dunán Az úgynevezett híd ügy elintézése nem volt egyszerű, az akkori politikai viszonyok miatt, az építése több nehézségbe ütközött, de mindezek ellenére 1842. augusztus 24-én letették az első alapkövet, egészen pontosan V. Belvárosi plébániatemplom. Ferdinánd királyt képviselő József nádor, tette meg ezt.
A Széchenyi Lánchíd (ismertebb néven Lánchíd) a legrégebbi és a legismertebb híd a Dunán, amely a magyar főváros egyik vezető szimbóluma, a Buda és Pest közötti állandó kapcsolat. Építését gróf Széchenyi István kezdeményezte és báró Sina György finanszírozta. A Lánchíd volt az első állandó híd Pest és Buda között, valamint egyedülálló volt a Duna Magyarországi szakaszán. A művek 1839-ben kezdődtek, és az elkészült híd 1849-ben nyílt meg. A tervező William Tierney Clark of England volt, és Adam Scott Clark rendezte. Az alagút és a Lánchíd közötti tér (Clark Ádám tér) az utóbbi nevet kapta. Legrégebbi Budapesti Híd. A hídlakók oroszlánait Marschalkó János szobrászművész készítette Levočából. A híd építésének összköltsége 6, 575 millió forint volt, amelyből a híd 4, 4 millió volt. A második világháború végén a német hadsereg felrobbantotta a hídat 1949. november 20-án, majd építésének 100. évfordulóján felújították, amely 1986-1988-ig tartott. Az oszlopok régi szocialista címerét 1996-ban állították helyre az eredeti Kossuth címerre.
A budapesti bringautak története a múlt homályába vész, vagy mi. A lényeg, hogy a fene se tudja mikor épült az első, és pontosan hol. Annyi bizonyos, hogy már a háború előtt is rengetegen kerékpároztak a városban. A legendák szerint például Csepelen, a mai Weiss Manfréd út mentén már a 30-as években is volt bringaút. Legrégebbi budapesti híd makaó. Olyan, amilyenekért ma Dániát csodáljuk: enyhe eltolással, három szintben zajlott a (gép)kocsi-, a bringás és a gyalogos forgalom. Erről sajnos szinte semmit nem tudunk, az azonban már biztos, hogy amikor 1937-ben át adták a Horthy Miklós hidat (a mai Petőfit), annak mindkét oldalán volt kerékpárút, ráadásul ugyanígy szintben elválasztva a járdától és a kocsiforgalomtól. És hogy használták-e? Ha hinni lehet a korabeli infografikának, akkor az áthaladó forgalomnak nagyjából a fele (! ) lehetett bringás – vagyis annyi, mint a villamosok, teher- és személygépkocsik, valamint az akkor még jelentős lovaskocsik forgalma együtt. A budapesti Duna-hidak forgalma a háború előtt Fotó: Budapest folyóirat, 1945/2 Amint látszik, a Margit, az Erzsébet és Ferenc József (mai Szabadság) hídon is komoly aránya volt a kerékpáros közlekedésnek.
Szerző: Ancsy itt: Utazás 2018. 07. 02 12:33 Akár hétvégi program is lehet a magyar főváros legkisebb szobrának, legrégebbi pesti épületének, legrégebbi sétálóutcájának és más legjeinek felfedezése. Legrégebbi budapesti híd szeged. Nem véletlen, hogy a turisták imádják Budapestet, hiszen a magyar fővárosban mindenki feltalálhatja magát, függetlenül attól, hogy passzív vagy aktív szórakozásra vágyik. Azok, akik a város történelmi emlékeire kíváncsiak, múzeumokba látogatnának, az építészeti remekműveket csodálnák meg, mind megtalálhatják a számításukat, ahogy azok is, akik Budapest legjeivel ismerkednének meg. A legkisebb budapesti szobor: a minitank: Ha valaki nem szándékosan keresi, akkor nehezen lehet észrevenni Kolodko Mihály miniszobrait Budapesten, pedig ebből egyre több található a fővárosban. A művész miniszobrai közül megtalálható Budapesten Breki, egy minitank, apró Liszt Ferenc-szobor és Mekk Elek, ám a miniatűrök közül a legkisebb a tank, ami a korábbi Kossuth-híd pillérje mellett, az országházzal átellenben található.
A következő – a jelenből nézve végső – változás akkor történt a tér neve tekintetében, amikor a második világháború után pár évvel, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére, 100 éves évfordulója alkalmából megkapta a terület a mai nevét: Március 15. tér lett belőle. Jó pár évvel ezt követően, az Erzsébet híd 60-as évek eleji újjáépítésekor bontották el a 20 éven keresztül a téren álló, a háború alatt megsérült emlékművet, mely Erzsébet királyné előtt tisztelgett. A királyné szobra raktárba került, majd 1986 óta az Erzsébet híd budai hídfőjénél áll. Legrégebbi budapesti hidden. Erzsébet királyné emlékművének csarnoka Fotó: Fortepan / Nagy Gyula Amilyen nagy dérrel-durral nevezték át 1948-ban a teret, annyira nem foglalkoztak vele ezután, pedig a Duna-korzó is innen indul. A tér egyre csak pusztult le, a templom állagmegóvására sem fordítottak különösebb figyelmet, és a római kori romokat is hagyták, hogy a természet a maga kénye-kedve szerint pusztítsa. A tér a rendszerváltozás időszakára szégyenteljes állapotba került, és akkoriban már tényleg csak az jelentette az egyetlen vonzerejét, hogy innen szemlélve a szemközti, budai oldalt, festői látvány tárul az ember szeme elé.