A költségvetési törvényjavaslat szerint a jövő évben is változatlan marad a közalkalmazotti, köztisztviselői illetménytábla s ezzel együtt fennmarad a világ legbonyolultabb bérkompenzációs rendszere, ami 89 milliárd forintot emészt fel. A versenyszférában tevékenykedő munkáltatók érdekképviseleteinek vezetői korábban azt nyilatkozták, hogy 2013-ban legfeljebb a várható infláció mértékének megfelelő, megközelítően 4, 2 százalékos minimálbér-emelést tolerálnak. Eszerint a minimálbér nagyjából 97 ezer, a garantált bérminimum pedig 112-113 ezer forint lehet jövőre. 100 milliárd forint kontra 200 milliárd - mennyi pénzt kell pótolni, és miből? A szuperbruttó teljes eltörlése miatt 107, 2 milliárd forint bevételkieséssel számol a jövő évi költségvetési törvényjavaslat. A kormány arra számít, hogy nemzetgazdasági szinten átlagosan 5, 1 százalékkal emelkednek jövőre a bruttó bérek. Így az idei költségvetésben előirányzott összegnél csak 34 milliárd forinttal kevesebb, összesen 1540, 3 milliárd forint szja-bevételt tervezett a jövő évre.
Igaz, ha ez az út helyes, akkor az szja-ban is be lehetne vezetni, mindenki örömére. Nem az igazságosságot erősíti az sem, hogy a vállalkozók – azonos bérösszeg mellett – mindenképpen rosszul járnak a 4 százalékos mértékű vállalkozói járulék figyelembe vétele miatt. Az alkalmazottak esetében csak 1–1, 5 százalék a munkavállalói járulék miatt levonandó összeg. Ez a megkülönböztetés aligha fogadható el. A teljes valorizációról A teljes valorizáció helyes és követendő. Számítása az éves nettó keresetváltozáshoz kapcsolódik, melyet az egyes évek elején még nem lehet megállapítani. Az adatok rendelkezésre állásáig csak előleget lehet folyósítani az adott évben a nyugdíjba vonulók részére az ügyintézés egyszerűsítése érdekében. 40 év feletti szolgálati idő fokozottabb elismerése Negyven év felett 1, 5 százalék helyett 2 százalékkal növekszik a havi kereset figyelembevételének az üteme. Ez azt jelenti, hogy a 2008. január 1-től az átlagos havi kereset 90 százalékát kapja meg a nyugdíjas a korábbi 87, 5 százalékkal szemben.
Bruttó cafeteria nettója Brutto bér nettósítása Bruttó A kultúrtörvény és színházi zaklatási ügyek összefonódósával kapcsolatban a főpolgármester-helyettes azt mondta: "Nagyon rossz úton jár az, aki ebből politikát csinál. Teljesen mindegy, hogy melyik hozzám tartozó intézményben, cégnél történik ilyen ügy, mindegyiket ki kell vizsgálni. (... ) Egyetlen zaklatási ügy sem maradhat következmények nélkül, de az is biztos, hogy a Katona és az igazgató korrekten kezelte az ügyet. Épp ezért határozottan állítom: Máté Gábor igazgató marad. " Gy. Németh szerint ezzel szemben az Újszínházban mentegetés és mentegetőzés folyik, majd felidézte Dörner György igazgató neki küldött levelét, amelyben azt írta, hivatalosan nincs tudomása semmiről. A politikus ezután azt is megkérdezte, hogy nem hivatalosan tud-e valamit, mire Dörner azt válaszolta: 2015-ben volt egy ilyen ügy, és ő maga nevezte meg Mihályi Győzőt mint érintettet. "Dörner egyébként is ámokfutást rendez ebben az ügyben. Nem véletlenül rendeltem el vizsgálatot az Újszínházban, pont ugyanolyat, amelyet a Katonában maguktól megcsináltak. "
A béremelés azonban egyelőre csak feltételezés. A Költségvetési Tanács is felhívta a figyelmet a 2013-as büdzsé tervezetéhez készített állásfoglalásában arra, hogy " a költségvetési törvényjavaslatban szereplő bevételek jogszabályi kidolgozottságának hatásmechanizmusa, színvonala, alátámasztottsága, háttérszámítása egyenetlen, esetenként nem megfelelő. A Tanács értékelése szerint - a reálgazdasági folyamatok alakulásán túl - ez is hozzájárul ahhoz, hogy a költségvetés bevételi oldala várható teljesülését egészében számottevő kockázatok övezik". Angyal József okleveles adószakértő, matematikus szerint a kormány által számítottnál jóval nagyobb összeg, minimum 170 milliárd forint esik ki a költségvetésből a félszuperbruttósítás eltörlése miatt. A 2011. évi személyi jövedelemadó bevallások szerint tavaly nagyjából 8000 milliárd forint összevont jövedelmet vallottak be a magánszemélyek. Ugyan az adóhatóság nem közölt friss adatokat arról, hogy az egyes sávokba a jövedelmek mekkora hányada tartozott, a 2010. évi megoszlásból nagyjából úgy kalkulálható, hogy a 8000 milliárd forintnyi jövedelemnek a fele esett 2 millió 424 ezer forint, vagyis a félszuperbruttósítás határa fölé.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter tegnap újságírók előtt megerősítette, hogy jövőre teljessé kívánja tenni a kormány az egykulcsos, 16 százalékos adórendszerre történő átállást. Jelenleg lényegében kétféle adómérték terheli a magánszemélyeket: évi 2 millió 424 ezer forint éves jövedelemig 16 százalékos, a fölött pedig - az 1, 27-szeres adóalap-kiegészítés miatt - 20, 32 százalékos. A jövedelmek szuperbruttósításának eltörlése lényegében azt jelenti, hogy a havi bruttó 202 ezer forint fölötti keresetrészt 4, 32 százalékkal kevesebb adó terhelné jövőre, mint az idén. Vagyis ennyivel több pénz marad a bruttó 202 ezer forintnál többet keresők zsebében. Minél magasabb valakinek a fizetése, annál nagyobb pluszjövedelemhez juttatná a kormány. Bruttó 250 ezer forint esetén például 48 ezer forintnak a 4, 32 százalékával, vagyis 2 074 forinttal több lenne jövőre a havi nettó bér. Bruttó 500 ezer forintos fizetésből már havonta 12 874 forinttal több marad a munkavállalók zsebében, a bruttó 1 millió forintot keresők pedig havi 34 500 forinttal gazdagodnak.
Ez 1 millió főre számolva azt jelenti, hogy 20 400 fő ellátása nem megoldott. Magyarországon 200 000 főnél többen nem kapnak megfelelő tüneti ellátást. A kumulált adatok alapján a megkérdezettek 31%-a azt vallotta, hogy nem kap megfelelő professzionális segítséget, akkor sem, ha időben a háziorvosához fordul. A háziorvostól a szakorvosi praxisba történő irányítás mindössze 42%-ban történik meg, miközben nem tudjuk, hova tűnik 58%-nyi populáció. 10 probléma, amit lábunk előre jelez | Vital.hu. Forrás: Magyar Kontinencia Társaság 2019. 05. 03.
Jó látható, hogy hasonló mértékű a medencefenéki torna és a gyógyszer jelentősége, ezen páciensek nem csak a tüneti kezelésben keresik a megoldást a problémára. A legkevésbé népes csoport pedig a műtéti eljáráson átesett pácienseké. A felmérés eredményei igazolják a kockázati csoportra történő preventív szemléletű figyelem erősítésének szükségét. Beszédközpont Az Agyban. Ebben az egészségügyi szakemberek képzése, a szakmai irányelvek létrehozása és azok megvalósulását támogató programok működtetése kulcstényező. Inkontinencia érintettség esetén azonnali stigmaprevenció nélkül sérül az emberi méltóság, erodálódnak a családon belüli és szociális kapcsolatok, akár a munkahely megtartására negatív hatással lévő mentális állapot is kialakulhat. Mivel ezek hatására hosszútávon az össz-társadalmi hatékonyság jelentősen romlik, ezért a korai, preventív szemléletű egészség-műveltség és az egészségtudatosság fejlesztése kulcsfontosságú. A felmérés legfontosabb tanulsága mégis az volt, hogy A betegek 34%-a nem kap megfelelő eszközös tünetmentesítést.