Géczi János és Szabó Tibor Benjámin (a fotókat készítette: A-Team, Ignácz Bence) Fodor György Egy szál rózsa Géczi János-est Békéscsabai Jókai Színház, Kisvigadó terem Kortárs magyar írók sorozat 2012. január 30. Több szempontból is rendhagyó estnek ígérkezett a Géczi Jánossal való találkozás. Ugyanis a XX. században nem volt általános, hogy egy aktív, pályán maradó, megbecsült, elismert, iskolateremtő, nemzedéke jellegadó figurájának kikiáltott tollforgató nem a magyar szakosok közül került ki (persze van Esterházynk, volt Tersánszkynk, Kassákunk, Karinthynk). A szerző jelzőit wikipédia-szerűen halmozhatnánk: József Attila-díjas költő (2011), prózaíró, esszéista, biológus, kultúrantropológus, élettudomány-, nevelés-, művelődés- és szimbólumtörténész, etikus, JAK vezetőségi tag, szerkesztő, világlátott polihisztor, mellesleg egyetemi docens a Pannon Egyetemen. Egy ilyen embertől jogosan várhattunk életbölcsességeket. Fogadásának környezete is méltó volt. A fénykontrasztoktól mentes Kisvigadó terem pódiumán láthattuk-hallhattuk a Monostorpályiban született alkotót.
Egy szál rózsa leírása "Az egész jelenet, ami ott, az ajtóban játszódott le, csupán rémálomnak tűnt Emily számára. Egy lidérces látomásnak, amiből nemsokára ki fog szakadni, aminek véget kell érnie... " Csak tizennyolc éven felülieknek!
Szív alakú Rózsa Vörös rózsa, hosszú szárú Valentin vörös rózsa. Szív alakú Gyönyörű piros rózsa Pink rose Levendula rózsa Pink rose Piros rózsa közelkép elszigetelt fehér Egy virág vörös rózsa elszigetelt fehér háttér Nemes Rózsa A virág a rózsa. A sárga-vörös rózsa virágzó rügye fehér alapon. Elszigetelt Vörös rózsa Rózsaszín rózsa virág elszigetelt fehér háttér középpontjában a központ Rózsa virág Friss gyönyörű rózsaszín rózsa elszigetelt fehér háttér Rose elszigetelt fehér Rose Garden. Akvarell dália virág kék. Virág elszigetelt fekete háttérrel. Nincsenek árnyékok vágóúttal. Közelkép. Természet. Gyönyörű narancssárga Rózsa Rózsa elszigetelt fehér háttér Egy gyönyörű virágzó vörös rózsa fehér háttér.
(Régi ismerősök voltak, mégis) újdonságnak hatottak a Kortárs írók sorozatban a helyszín, a színház új neve, néhány arc és Szabó Tibor Benjámin, aki talán a veszprémi életszakasz és kapcsolat miatt érezte és kapta feladatául Géczi bemutatását. Hálás találkozásnak bizonyult, mert rég éreztem magam olyan átszellemülten, mint ezen az esten - ugyanúgy elvesztem az életműben, mint a kérdező, amikor készült a jeles vendég faggatására. Afféle Kepes András Desszert hangulatba keveredtem, és elvarázsolt a szellemi dinamika. A bejárt íveket csak utólag lehet összegezni. Magam is így járok el, amikor tematizálom a beszélgetés szakaszait. "Kezdetben vala... " a gyermekkor, amely a már említett Debrecen melletti településhez kötődik (hiszen az édesapa a Partium területéről származik), amellett a medgyesegyházi tanyavilághoz (hiszen az édesanya pedig innen, így tót történelmi háttér ékelődik a családba. Ennek emlékei éltek tovább a rokonokban is: pl. Schéner Mihály festőművészben vagy Szeverényi Erzsébetben, aki Juhász Ferenc felesége és kiváló irodalomtörténész volt).
Nem sokat beszéltek azokról a napokról, amikor hivatalos emberek keresték, elbújt a szalmakazalba, de anyját, a szegény özvegyet nem sokat vegzálták. Aztán, ahogy teltek az évek, elfeledkeztek róla, kis hal volt ő, nagyobbakra vetették ki a hálót. Elteltek az évek, anyja halála után elpotyázta a tanyát meg azt a kis földet, és felment a fővárosba. Nem volt könnyű újra megszokni a forgalmat, a penészes lukat, amit meg tudott fizetni a segédmunkási fizetéséből, de eltűnhetett a tömegben. Voltak látásból ismerős arcok a régi időkből, néha még az újságok címlapján is, ők jól jártak. Persze csak magát okolhatta, hogy nem jutott semmire, néha elfogta a keserűség, ahogy a nyomtalanul elszálló időre gondolt. November 4-én korán reggel kiült a térre, szemben a temetővel. Már kezd deresedni a fű, a lehullott levelek óvón betakarták az árvácskákat. A szökőkút még működik, majd ünnep után elzárják és fekete fóliával körbe tekerik, nehogy elfagyjanak a kerámiából készült figurák. Tavaly télen hűlt ki egy régi katonacimborája, a házikójában.
A cselédek megkapták az évi juttatásokat, nem mellesleg grátiszként egy-egy libát. A Márton-napi dínom-dánom egyben az adventi böjt előtti utolsó nap volt. Nos, meg is tettek, vagy inkább meg is ettek és ittak mindent, hogy ne éhezzenek az elkövetkező időszakban. A liba húsából - leginkább annak hátsó feléből - a papnak is minden évben küldtek, s bizony innen ered a "püspökfalat" kifejezésünk. Márton-napi hagyományok, szokások | Creative kids, Nursery school, Creative. Márton-nap az újbor ünnepe Márton-nap a borászok ünnepe is, hiszen általában ekkora készül el az év első újbora. A nagyobb borvidékeken Mártont manapság az újbor védőszentjeként tisztelik. A hagyomány szerint november 11-én kezdik meg a hordókat a gazdák, s a libalakoma mellé fogyasztják az év első frissítő nedűjét. Korábban úgy tartották, ha Márton-napján zöld a szőlő levele, enyhe tél lesz. Az esőnek különösen örültek, mert az esős Márton-nap bőséges szőlőtermést és szüretet jelzett a következő évre. A Márton-bornak különleges gyógyító hatást is tulajdonítottak. Nem véletlenül, hiszen ahogy szó esett róla, Szent Márton a gyógyítók védőszentje.
Szokás volt, hogy a liba húsából, különösen a hátsó részéből, küldenek a papnak is, innen ered a "püspökfalat" kifejezés. A Márton-napi lúdvacsora után "Márton poharával", vagyis a novemberre éppen kiforrott újborral szokás koccintani. Úgy tartották, a minél több ivással egyre több erőt és egészséget töltenek magukba. A bor és a liba néha össze is kapcsolódott, német nyelvterületen a 12. században a Márton-napi ludat "szüreti vagy préslibának" is nevezték. Márton-napi időjóslás [ szerkesztés] A sült liba mellcsontjából az időjárásra jósoltak: ha a csont barna és rövid, akkor sáros lesz a tél, ha viszont hosszú és fehér, akkor havas. Az aznapi időjárásnak viszont az ellenkezője várható: "Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható. Márton napi hagyományok. " Másik megfogalmazásban: "Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál. " Sokfelé úgy vélik, hogy az aznapi idő a márciusi időt mutatja. A néphit szerint a Márton-napi eső utána rendszerint fagy, majd szárazság következik.
Más időjárási megfigyelésekből a következő évi szőlő- és bortermésre próbáltak következtetni. Úgy tartották, ahogy Márton napján az ereszcsatornák zúgnak, úgy zörögnek majd a prések jövőre. Ahány csepp eső hull a szőlőtőkére, olyan sok szőlő lesz rajta ősszel. Márton-napi babonák A jövőt illetően nem csak az időjárás megjóslása lehetséges ezen a napon. Feltehetően népi tapasztalatok alapján egészen abszurd babonák is fonódnak november 11-e köré. Megnyugtató jóslat A hiedelem úgy tartja, hogy aki Márton napján spicces lesz a friss bortól, azt elkerüli jövő évben a fej- és gyomorfájdalom, s a közérzete kifogástalan lesz. Tilos a házimunka A Márton-nap gonoszjáró nap is egyben. Ilyenkor az asszonyoknak tilos dolgozniuk, főképpen mosni és ruhát szárítani, mert az a marhák közt dögvészt okozna. Répaevés veszélye Aki ezen a napon csak répát eszik, ágyba vizelő lesz. Márton-napi éjszakai álom Végül, de nem utolsósorban, aki november 11-én éjjel álmodik, boldog lesz - szól a népi bölcsesség. Egyéb szokások Püspökfalat Márton napján, ha libát sütöttek, szokás volt küldeni belőle az egyházi méltóságoknak, a papnak is.