Vaskarika - Szalonna és Bandája Bükön! - Koncert és táncház A hegedű mellett egyaránt vezető szerepet játszik a cimbalom és mellette a fúvós hangszerek, amit egy robosztus kísérőszekció egészít ki. Szalonna édesapja tolmácsolásában pedig egy frappáns szlovák harmonikamuzsika is része a lemeznek. Pál István 'Szalonna' - hegedű, ének Pál Eszter - ének Gombai Tamás – hegedű, vokál Gera Attila - tárogató, klarinét, vokál Unger Balázs - cimbalom Ürmös Sándor - cimbalom Karacs Gyula - brácsa, vokál Doór Róbert - nagybőgő, vokál Közreműködik: Pál Lajos - ének, harmonika Koncz Gergely - hegedű Mester László - brácsa Barcza Zsolt - harmonika 1. Galga menti muzsika 2. Szlovák harmonikamuzsika 3. Megismerni a kanászt... 4. Édesanyám ne sirasson engemet... 5-6. Vajdaszentiványi muzsika 7. Tavaszi szél... 8. Kicsi madár miért keseregsz az ágon... 9. Így jár, aki mindig bort iszik... Leírás: Szalonna' legújabb lemeze is kitűnő lenyomata személyiségének. A lemezen szereplő összeállítások hűen tükrözik karakterét.
Az ünnepi hangverseny főszereplője a népi hegedű Paganinije, a Liszt Ferenc-díjas, Magyar Érdemkereszttel kitüntetett Pál István Szalonna és Bandája. "Zenéjük olyan, mint az igazi falusi konyha. Családias és ízes, szerény és virtuóz, benne van az élet minden zamata" – írták a Magyar Állami Népi Együttes zenészeiből álló csapatról. A banda tagjai közt több Magyar Érdemkereszttel kitüntetett muzsikust is találunk (Doór Róbert – bőgő, Gombai Tamás – hegedű, Gera Attila – fúvós hangszerek, Karacs Gyula – brácsa), de nem maradhat ki Ürmös Sándor Ferenc cimbalomjátéka, ahogy a zenekar énekese, a népművészet ifjú mestere, Pál Eszter csillogó hangja sem. A közreműködők sora azonban még így sem teljes, hiszen Agócs Gergely népzenész, népzenekutató és a Kossuth-díjas mesemondó és énekes, Berecz András is színpadra lép majd, és általuk a magyar folklór újabb színeit ismerheti meg a közönség. Nem kell a képzeletünkre bízni a gyakran talpalávalónak szánt zenei betétek táncos részét sem: a Magyar Állami Népi Együttes táncosainak figurái adnak arcot a megszólaló népzenének.
Sok közös fellépés, mulatság és táncház kötötte szorosabbra a barátságunkat. A zenekar szervezési feladatok már a kezdetekben, a Jászság Népi Együttesnél (1990-1995), majd a Csík Zenekarban (2001-2011) kerültek hozzám. Kialakult egy széles kapcsolatrendszer a kultúra területén működő intézményekkel, szervezőkkel. 2011-ben kaptam meg a lehetőséget, hogy a banda koncert felkéréseit segítsem. A feladat azért is szép, mert "művész" emberként nem csak a közönséggel, hanem a programszervezőkkel is fontos a kommunikáció és ez egyben bizalmi munka is. Pál István "Szalonna" és bandája az ország legismertebb népzenét játszó, virtuóz és vidám csapata, akiket jó szívvel ajánlhatok a közönségnek az egész Kárpát-medencében. +36204343658 január 11. 18. 30 Szalonna és Bandája koncert és táncház belépő: 1. 500. - Ft 10. 00 - 12. 30-ig és 14. 30 - 17. 00-ig viski táncokat tanít Sikentáncz Szilveszter és párja! Bővebb információ: +36/70/3183127 helyszín: Büki MSK - Színházterem Pál István "Szalonna" és Bandája a magyar népzenei élet közismert szereplői.
Pál István Szalonna és művésztársai tevékenysége és mindennapjai is azt a filozófiát szolgálják, mely nem drótkerítések elválasztó erejével mutatja be nemzetünk és a velünk élő nemzetiségeink kultúráját, hanem gyönyörű Kárpát-medencénk egészének egységes értékeit állítja a hallgatóság elé. A koncert is ezt az értékrendet szimbolizálja, hiszen a moldvai csángók szívszorító muzsikáján keresztül jutunk el Kalotaszegre, a máramarosi Kárpátok védte Kárpátaljára, Felvidékre, az anyaországba, Vajdaságba. Olyan utazás ez, mely több ezer kilométernyi távolság megtétele után is az eggyé tartozás érzését tárja elénk, nyelvünkben, hitünkben, kultúránkban. Így lesz tehát történetté a népdal, így szerveződnek dramaturgiai rendbe a népzenei dallamok, hogy saját kulturális gyökereinken, a folklórból sugárzó magyar őserőn keresztül beléphessünk az időtlenségbe, és részesei lehessünk múltunk sebeinek és történelmünk örök értékeinek. Linkek:
Büszkeségük a 2007-es Prima Primissima közönségdíj, amelyet a Magyar Állami Népi Együttessel nyertek el. A világ legnagyobb népzenei fesztiválján, a Washington szívében megrendezett Smithonian Folklife Festivalon minden este kitörő vastaps fogadta műsorukat. A közönség és a szakma körében is nagy sikert aratott "Fölszálott a páva" népzenei vetélkedőjén is nagy elismerésben részesültek mint a verseny házigazda zenekara. A zenekar énekesnője, a Váczi Zeneművészeti Szakközépiskola tanára és a "Népművészet Ifjú Mestere", Pál Eszter. Pál Istvánt, a zenekar vezetőjét 1992-ben "Pro Cultura Hungarica" díjjal tüntették ki a Magyar kultúra megőrzéséért, 1999-ben a "Népművészet ifjú mestere" címet vehette át, 2006-ban a Magyar Rádió eMeRTON díjjal jutalmazta és még ebben az évben az "Artisjus" Az év előadójának választotta. 2015. március 15-én megkapta a legkiemelkedőbb zenei kitüntetést, a Liszt Ferenc-díjat. Az elmúlt esztendőkben a zenekar három tagjával, Karacs Gyulával, Doór Róbertel és Gombai Tamással a Magyar Köztársaság Érdemkeresztjét vehették át zenei munkásságukért.
Az együttes kiemelt feladatának tekinti, hogy a hozzájuk járó, náluk táncoló fiatalokat igazi közösséggé formálja, erősítve bennük a magyar néphagyományok iránti igényt, és a szülőföldhöz tartozás érzését. Örömmel tölt el bennünket, hogy a táncosaink büszkék arra, hogy magyarok, nagykátaiak és ˝TÁPIÓMENTÉSEK"! Az együttesnek folyamatosan megújuló közönsége van, előadásaik rendre telt házzal működnek, széles rétegeket bevonva a környék kultúra kedvelő közegeiből! Rendre fellépnek Nagykáta város, és a környező települések rendezvényein, általános és közép iskoláiban is, táncházaik nagy népszerűségnek örvendenek. Hiszünk benne, hogy jó pedagógiai munkával, odaadással a mai gyerekek, és fiatalok az együttes révén nyitott, közösségkedvelő, tisztességtudó felnőttekké válnak. Crazy Little Queen Tribute Band A Crazy Little Queen az ország legnépszerűbb, legtöbb követővel rendelkező, legtöbb koncertet adó Queen tribute zenekara, és az összes magyar tribute között is ott van a top 5-ben. Koncertjeik különlegesek, mert hatalmas hangsúlyt fektetnek az élő zene minőségére, erejére és hangulatára.
Csaknem három évvel a párizsi Notre-Dame székesegyházban keletkezett tűzvész után Jean-Jacques Annaud rendező epikus és ambiciózus filmben követi nyomon a katasztrófát és a "hibák sorozatát", amely majdnem veszélyeztette a székesegyház megmentését. -illusztráció- (Fotó: TASR/AP) A Fekete-fehér színesben (La Victoire en chantant (1976)) és A tűz háborúja (La Guerre du feu (1981)) Oscar-díjas rendezője 78 évesen jegyzi az első filmet a 2019. április 15-i katasztrófáról, amikor Párizsban majdnem összeomlott a lángok martalékává vált gótikus katedrális. A thriller és a hollywoodi katasztrófafilm elemeit elegyítő film a késő délutáni első füsttől a tűz tizenöt órával későbbi teljes eloltásáig tartó történetet eleveníti fel. "Amikor a tűz után belenéztem a dokumentációba, és kiderült, mi történt, nem hittem el, hogy minden igaz... Párizsi notre dame gótikus pdf. " - nyilatkozta az AFP francia hírügynökségnek Jean-Jacques Annaud. A rendező hozzáférhetett a nyomozati anyagokhoz és interjút készített a főbb érintettekkel is.
A fák kiválasztása egy igen körülményes procedúra, ugyanis a Notre-Dame faanyagához kellő méretek rendkívül precíziósak. A fatörzseknek többségében 1 méter szélesnek és 18 méter hosszúnak kell lenniük. A Notre-Dame újjáépítéséért felelős francia hadsereg tábornoka szerint ezeket a fákat XIV. Lajos király uralma alatt ültették annak érdekében, hogy alapanyagot biztosítsanak a francia haditengerészethez tartozó hajók árbocainak megépítéséhez. A pusztító tűzvész után Emmanuel Macron elnök ígéretet tett arra, hogy öt éven belül újjáépíti a gótikus remekművet. Megható pillanatok a tűzvészről: a nap, amikor az egész világ a Notre-Dame-ért imádkozott | hirado.hu. A munkát finanszírozni kívánó támogatókból sem volt hiány, már a tragédia másnapján is sokan jelentkeztek, végül mintegy 840 millió euró (309 milliárd forint) adomány érkezett a katedrális újjáépítésére. Üszkös romok a leégett tetőszerkezetű párizsi Notre-Dame-székesegyház belsejében (Fotó: MTI/EPA/Pool/Christophe Petit Tesson) A leomlott huszártorony 1860-ban épült Eugene Viollet-le-Duc tervei alapján, miután az eredetileg 1250-ben épített szerkezetet 1786 és 1792 között lebontották.
Magyarország együttérez Franciaországgal a párizsi Notre Dame székesegyházban kitört tűzvész miatt – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek hétfőn este eljuttatott közleményében. "Együttérzünk francia barátainkkal, amikor nézzük a fájdalmas párizsi képsorokat. A Notre-Dame mindannyiunknak fontos keresztény szimbólum, vallási, kulturális jelkép, azt mutatja, kik vagyunk. Erőt és kitartást kívánunk a tűzoltóknak" – írta a miniszter. Szeged.hu - Hatalmas lángokkal égett a párizsi Notre-Dame, de sikerült megmenteni az épületet. A párizsi Notre Dame leégése miatt érzett fájdalom közelebb hozza egymáshoz az ortodoxokat és a katolikusokat, egyben olyan jel, amelyet értelmezni kell – jelentette ki Nyikolaj Balasov esperes, az orosz ortodox egyház külkapcsolati osztályának helyettes vezetője hétfő este a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva. "Nyugaton ma van a nagyhét első napja. Nagy veszteség ez, szörnyű jel, amelyet még teljes egészében fel kell fognunk, amely éles fájdalmat okoz, együttérzéssel tölti meg szívünket, közelebb hozva bennünket nyugati keresztény testvéreinkhez" – mondta Balasov.
Mintegy 2 000 tárgyat, például oltárokat, szobrokat és gyóntatószékeket helyeznek át, hogy helyet csináljanak a látogatóknak (a tűzvész előtt a székesegyház évente mintegy 12 millió látogatót fogadott). Végül pedig olyan kortárs művészek, mint Anselm Kiefer és Louise Bourgeois festményei kerülhetnek ki új művészeti installációk részeként, talán még a gyóntatószékeket is lecserélve – írja a France24. Új "mobil padok" váltják továbbá a régi szalmaszékeket. A terv támogatói azt állítják, hogy az új átalakítás hidat teremt a modernitás és a hagyományos művészet között. Két nappal az engedélyezés előtt több mint száz közéleti személyiség neve alatt jelent meg nyílt levél az egyik legnagyobb francia napilapban, a Le Figaróban, valamint a The Art Tribune-ban, amelyben az aláírók aggodalmukat fejezték ki a javaslattal kapcsolatban. Ebben azt állítják, hogy az "teljesen eltorzítja a díszítést és a liturgikus teret", és azzal vádolják a tervezet szerzőit, hogy a Notre-Dame-ot a 19. században restauráló Eugène Viollet-le-Duc szándékával ellentétben "új élményt próbálnak teremteni a székesegyházban".
A székesegyház a tervek szerint 2024-ben, a párizsi olimpia alkalmából nyitja meg újra kapuit. ( Via)
Mit néz meg Párizsban szinte kötelezően minden átlagos turista a rendelkezésére álló néhány nap alatt? Az Eiffel-tornyot, a Louvre-t, a Diadalívet és a Notre Dame-t biztosan, ezek szinte megkerülhetetlenek. Az utóbbi annak is köszönheti töretlen népszerűségét, hogy könnyen megközelíthető, forgalommentes célpont. Az általános iskolás tanulók is tudják, hogy Párizs, talán egész Franciaország leghíresebb, legismertebb gótikus katedrálisa a párizsi Notré Dame a világváros központi részen, a Szajnának egyik természetes szigetén, a Cité-n (Île de la Cité) található, amely már a római idők alatt is lakott terület volt. A helyszínen nagy valószínűséggel sokan észre sem veszik a beépítettség, az üzletek, ajándékboltok, látogatók sokasága miatt, hogy valójában szigeten vannak. A Notre-Dame – Mi Asszonyunk, a Szűzanya tiszteletére épített – katedrális a 12. századtól, majd kétszáz éven át készült, alapkövét III. Sándor pápa és Párizs akkori püspöke jelenlétében rakták le. A legtöbb építész és szobrász neve, akiknek ezt a remekművet köszönhetjük, máig ismeretlen.