Hogyan tudnék továbblépni? - A bosszú és a megbocsátás pszichológiája leírása "Tényleg szeretnék megbocsátani és továbblépni - de egyszerűen nem megy! " "Bosszút akarok állni azért, amit ellenem tett - ha megkapná, amit érdemel, akkor végre megkönnyebbülnék! " Ismerős mondatok, érzések? Egy-egy súlyos (sőt, olykor akár apróbb, de komolynak megélt) sérelem után az ember könnyen válhat múltjának foglyává, aki nem tudja élvezni a jelent, mert figyelmét a fájdalom, a veszteség, a méltánytalanság érzése és az intenzív bosszúvágy köti le. Ráadásul sokszor még bűntudat és szégyen is kínozza, amiért minden igyekezete ellenére képtelen megbocsátani, és agresszív gondolatok járnak a fejében. Hogyan tehetjük le azokat a terheket, amelyek cipelése nemhogy nincs hasznunkra már, de megakadályozza, hogy teljes, örömteli és értelmes életet éljünk? Miért nem hozza el a remélt megkönnyebbülést a bosszú? Ha megbocsátunk, azzal nem mentjük-e fel a sérelem elkövetőjét a felelősség alól? Milyen testi és lelki hatásai vannak a bosszúvágynak és a megbocsátásnak?
Kik bocsátanak meg nehezebben? Az Anyád tehet róla! című cikkemben már írtam arról, hogy gyermekkori kötődési típusunknak milyen hatása van felnőtt életünkre, párkapcsolatunkra. Kötődési stílusunknak a megbocsátásban is szerepe van, ugyanis amikor sérelem ér bennünket (megcsalnak) ezek a gyerekkori minták aktiválódnak és befolyásolják viselkedésünket. A bizonytalan és elkerülő kötődésű személyek nehezebben bocsátanak meg. Akinek alacsony az önértékelése, nagyobb valószínűséggel fog bosszút állni hűtlenség esetén és nehezebben is bocsát meg. A rágódó, szorongó hajlamú emberek is a negatív érzelmeikkel vannak elfoglalva, ami szintén nehezíti a megbocsátást. Hogyan tudsz továbblépni? Ne menekülj az érzéseid és a gondolataid elől! Vedd tudomásul és fogadd el a hűtlenség miatt érzett fájdalmadat! Éld át, nevezd meg belső történéseidet - ne félj tőlük, azok nem árthatnak neked! Nézz szembe a dühöddel, a szégyennel és a bűntudattal! A jelenre figyelj! Tartsd szem előtt céljaid és értékeid! Tágítsd a perspektívádat!
Hiába napozunk a tengerparton, veszünk részt kellemes beszélgetésekben vagy megyünk moziba, a kampó (és persze a rá felszúrt másik fél is) ott van velünk. Ez pedig érthető módon megnehezíti az élményeink tudatos megélését és élvezetét. Egyetlen módon szabadulhatunk a kampóról: ha engedjük, hogy előbb a másik fél lemásszon róla. Ha ezt nem tesszük meg, akkor akár egy életen keresztül is szenvedhetünk tőle és a helyzettől. Mi tehát a megbocsátás? A sérelem előtti állapotunk helyreállítása, melynek során visszaadjuk magunknak mindazt, amire korábban képesek voltunk. " "Mind állatoknál, mind embereknél kimutatták, hogy a fizikai fájdalom megnöveli az agresszív viselkedés valószínűségét. Evolúciós szempontból ez teljesen érthető: amikor a fájdalom valamilyen fizikai támadás következménye, a gyors ellentámadás hatékonyan csökkentheti a további sérülés veszélyét. Sőt, a fájdalominger már az előtt hatással van a motoros (mozgató) rendszerre, mielőtt tudatosulna maga a testi kín: ebből az következik, hogy az általa kiváltott agresszió tudatos kontrollálása nem könnyű.
Tökéletes hang 3. kritika | Popcorn Project Kihagyás Mostanában nagy divat lett egy-egy sikeresebb film után folytatást csinálni, és ha már a második hozott valamit a konyhára, producereink csillogó szemmel várják, hogy az ezt követők is hasonlóan teszik. A határ a végtelen, bármeddig képesek elmenni, nem számít, hogy az alapkoncepcióból mi marad meg, ha a nézők ugyanúgy várják és élvezik. Sajnos ezzel a művelettel sok esetben képesek arra is, hogy az összes szép emlékünket kitöröljék, ami még megmaradt az első részből. Vajon igaz ez a Tökéletes hang 3. című filmre is? A Tökéletes hang 2. sikere után hamar tudtunkra adták, hogy a Bellák pályafutása itt még nem ér véget. Így tehát csapatunk újra összeállt, hogy egy újabb megmérettetésen átverekedje magát. Csakhogy a diplomaosztó óta változtak az idők és az élet nem olyan fényes számukra, mint ahogy azt elképzelték. Amikor azonban egyik volt Bella társuk elhívja őket egy fellépésre, ráeszmélnek, hogy az éneklés az, ami hiányzik az életükből.
Sajnos a Tökéletes hang 3 nem azért készült, hogy méltó búcsút vegyen a Belláktól, hanem azért, mert tudták, hogy elég ember van, akik már a címmel és a branddel meg vannak véve és ha elég éneklést látnak a filmben, akkor nem is fognak csalódottan távozni. Ez viszont legalább olyan kiábrándító, mint a filmben bemutatott zeneipar működése.
Tökéletlen befejezés Publikálva 2017. december 28. 08:01 A Bellák hosszú idő után újra összeállnak, hogy Európába utazva benevezzenek egy versenyre, melynek nyertese DJ Khaled előzenekara lehet egy nagymenő bulin. A versengést némileg bonyolítja, hogy a lányok ezúttal valódi zenekarokkal találják szemben magukat, és ha ez nem lenne elég, Háj Amy (Rebel Wilson) múltjából feltűnik egy alak (John Lithgow), aki alaposan megbonyolítja a dolgokat. Öt évvel ezelőtt a Tökéletes hang olyan nem várt siker lett, hogy maga a stúdió sem bízott benne: nálunk pl. jó darabig be sem akarták mutatni, és Amerikában is csak limitáltan kezdték el vetíteni (hogy aztán szépen elkolbászoljon a költségvetése négyszereséig). Ráadásul a mozikból már kifutott, mire a közönség igazán megtalálta magának, és a DVD-s, TV-s újrajátszásoknak köszönhetően a három évvel később érkező folytatás már a nyitóhétvégéjén többet hozott, mint az első rész összesen. Ezek után nem volt kérdés, hogy el kell készülnie a harmadik résznek is.
Anna Kendrick figurája pedig egy férfi DJ előtti fellépőként építi karrierjét. A harc a női önmegvalósításért tehát folytatódik, de a Bardeni Bellák búcsúja legalább többé-kevésbé emelt fővel megtörtént. Szóval sok ügyes-bajos, tipikus Will Ferreres viccesnek szánt fellépés után megismeri őket a Világ a dalverseny végén a katasztrofális béna előadásuk miatt, az apa is beletörődik a sorsba, aztán családként boldogan élnek és zenélnek…és tulajdonképp ennyi. Az elején még komikusnak találtam az egocentrikus, a maga világában élő világsztár Ferrell újabb idióta szürreális karakterét, azonban a film közepére ez a vonása elfáradt, kiürült, és önismétlésekbe fulladt, mely azt eredményezi hogy sokszor hosszúnak érezzük az egyszerű történetet. David Dobkin szabadabb kezet adott a forgatókönyvbe is besegítő Ferrellnek, aki így oly sok mozgásteret kapott, amely nem vált a film hasznára. A másik probléma, hogy ugyanannyi játékidőt szentelnek a két főszereplő szerelmének kibontakoztatására, mint magára a cselekményre, így mint vígjáték már nem képes jól teljesíteni.