Szegedy Róza Ház, 8261 Badacsony Kisfaludy u. 17. / +36 70 382 9210 / Kapcsolat Irodalmi és Bormúzeum Hírlevél feliratkozás Képgaléria Megközelíthetőség Kapcsolat, elérhetőségeink Vissza a kezdőlapra Claire Ház apartman Keresés: Programfoglalás Túrakeresés Szálláshely Badacsonyban Badacsonyi turisztikai oldal Virtuális séta Nyitólap » Galéria: A kiállítás egy badacsonyi borgazdaság felszerelését mutatja be a 19. -20. sz fordulóján, a szőlő telepítésétől a bor tárolásáig. Borászati kiállítás Kezdőlap Kapcsolat elérhetőségek Badacsonyi oldal Adatkezelés Impresszum Irodalmi és... Szegedy Róza Irodalmi és Bormúzeum 8261 Badacsony, Kisfaludy u. 17. +36 70 382 9210 Grafikai tervezés és Portál fejlesztés: Chrome System by Chrome All rights reserved 2012 ® All rights reserved 2012 ® / Szegedy Róza Irodalmi és Bormúzeum
/ S mi az édes gyötrelem. " Róza kezdetben viszonozta a közeledést, de aztán hűvösen viselkedett a valószínűleg rámenős Kisfaludyval. A visszautasításhoz nem szokott férfi elhatározta, hogy bánatában a harcmezőn fogja keresni a halált. Erre módja is nyílt volna, hiszen a napoleoni háborúk kellős közepén Itáliába vezényelték. Itt csatatéri halál helyett az olasz arisztokrata szépséggel, a " fekete hajú, tüzes szemű, vidám, még virágzó" Colleredo grófnéval esett szerelembe, akit a "fiatal, szép, csendes, epedő kék szemű, szőke" Gonzaga hercegnő követett. A románcoknak azonban vége szakadt: Kisfaludy Milánó alatt francia hadifogságba esett, és a provence-i Drauignan városába került. Itt az előkelő hadifoglyok kosztot és kvártélyt is kaptak, Kisfaludy pedig még valamit: Caroline d'Esclapon kisasszony szerelmét. A művelt polgárlány ismertette meg a francia költészettel, ennek hatására kezdett el új stílusú verseket írni. Caroline azonban egy városi tisztviselőnek is tetszett, aki – csak hogy megszabaduljon riválisától – elintézte, hogy a magyar tisztet hazaengedjék.
A Hortobágy poétája című költemény 1905-ben íródott és 1906-ban jelent meg Ady Endre Új versek című kötetében, abban a kötetben, amely új korszakot nyitott a magyar irodalom történetében. Mivel Adynál nagy jelentősége van annak, hogy a kötetben hol helyezkedik el egy adott vers, érdemes először ezzel a kérdéssel foglalkozni. A Hortobágy poétája A magyar Ugaron című versciklus nyitó verse, tehát különösen hangsúlyos pozícióban szerepel, ami jól jelzi a fontosságát is. Akár programadó versként is felfoghatjuk. A magyar Ugaron az Új versek legfontosabb ciklusa, amely köré a többi ciklus is szerveződik. Miről nevezetes ez a ciklus? Tudvalevőleg az Új versek darabjai mind arról vallanak, hogy Ady ki akarja emelni műveletlenségéből a félfeudális sorban élő, maradi, korlátolt, szűk látókörű. provinciális hazai közönséget. Ennek érdekében meg akarja honosítani itthon a legmodernebb nyugati költészetet (erről Góg és Magóg fia vagyok én… kezdetű versében vall, amely a kötet előhangja). Amellett, hogy valami teljesen újat akar behozni, kritizálja a régit, azt, amihez a kortársak ragaszkodnak és amit megszoktak.
J ó napot/ estét kívánok a tanuláshoz! ( Sosem késő a tanulás) Ez a mostani korrepetálás az összehasonlító verselemzés gyakorlását hivatott segíteni. Mankó Petőfi Az alföld és Ady A magyar Ugaron c. versének összehasonlításához Gondolataim: Az összehasonlításról általánosságban Remélem mindkét vers ott van előttetek, amikor az elemzéshez hozzáláttok. Remélem, el is olvastátok, próbáltátok értelmezni a verseket, azaz megfogalmazni, miről szólnak. Az alföld című versről – más verssel való összehasonlításban – már írtam egy bejegyzést korábban. ( 2008. 10. 05. ) Azt is érdemes tanulmányozni. Olvasd el a bejegyzéseket is, amiket az összehasonlítás technikájáról régebben írtam. Petőfi és Ady összehasonlításához Mindkét vers tájról szól, tájleírás IS! Mindkettő több annál, tehát nem egyszerűen tájat mutat be. Petőfi a szülőföld szeretetét hangsúlyozza. Ady kritikusan fogalmaz a nemzetéről, nem a konkrét szülőföldről, hanem a hazáról. Támad, ostorozza a nemzetet, de szereti, jobbítani akarja Milyen a táj a két költő szemében?
Az Ugar valósága ( miért nagy kezdőbetű az ugar szó? = szimbólum) a műveletlenséget, eldurvult világot tükrözi.. Ezt kéri számon a felkiáltó kérdés ével. Halmozás: dudva, a muhar, a gaz fokozás: l ehúz, altat, befed. ( STB- még keres gélhetsz a kifejezőeszközökben) Milyen a versek szerkezete Az alföld ( lásd korábbi bejegyzésben) Ady ellentmondásos szerkezetű: lélek emelkedése, a végén reménytelenség kifejezése. 1-2 vsz. a lírai én aktív cselekvőként beszél a tájról( keressük meg a igéket) 3-4. vsz: a cselekvő nem a lírai én, hanem az Ugar. A lírai én sorsa a pusztulás a kilátástalanság, a reménytelenség földjén. ( A magyar Ugaron) Befejezés: Tipp: Petőfi versében mi az érték? ( szabadság) Ady- elmaradottsága miatt ostorozza a hazáját. Szándéka szerint fel kell ébrednie az országnak, hogy ne pusztuljanak el az értékek. A versek összehasonlításához ennyivel kívántam ma hozzájárulni. Kívánok további észcsiszolást.
Petőfi: a szabadságot jelképezi az alföld. Ady szerint a magyar táj elátkozott, pusztulásra való. Petőfi konkrét tájat, az Alföldet mutatja be. Ady: nem konkrét táj, nem jelölhető ki a térképen, vizuálisan létezik, látomásszerű Ugar és az Alföld, mindkettő a magyar puszta, a magyar mező. De Petőfi versében élettel teli, mozgalmas, szép a táj. Adynál dudva, muhar, giz-gaz a jellemző J elkép/ szimbólum a táj mindkét versben. Petőfi: a síkság – a szabadság jelképe. Adynál a Ugar - a magyar elmaradottságot jelképezi Versszervező elv: Petőfi: Szebb az alföld a hegyvidéknél. Tájleírás a fentről látott végtelen táj válik egyre konkrétabbá, (gulya, ménes, tanya, csikósok) majd újra távolodik Ady: ellentétre épít. Vad mező- szent humusszal, az ősi jól termőfölddel, a virággal- a dudva-muhar, Milyen eszközökkel fejezi ki a két költő a mondanivalóját? Petőfi ( lásd korábbi blogbejegyzésben) Ady: jelzők, költői képe k – régmúlt virágok – a régi, dicsőséges múltra utalnak, az alvó lélek – a magyar ember szunnyadó érékeire vonatkozik, a buja föld – a termékeny talajra.
7/10 anonim válasza: Hát- ha mrgnézed, csak a második mrg a negyedik sor rímel (az első nem rímel a harmadik sorral) Asszem ez a "félrím" 2013.
A 2. versszakban megkezdődik a lírai én fokozatos pusztulása, ezt jelzi a "lehajlok" ige, amely ún. mediális ige (se nem cselekvő, se nem szenvedő). Azt sugallja, hogy a beszélő már kevésbé képes befolyásolni a történéseket. A 2. egységben (3-4. versszak) az Ugar válik cselekvővé: az indák megmozdulnak, gyűrűzni kezdenek, a lírai én pedig tehetetlen, béna rab lesz az indák fojtogató gyűrűjében. Míg a vers első felében kemény, határozott, arányosan épített mellérendelő mondatok szerepelnek, itt a második felében idegesebb lesz a mondatszerkesztés. De nemcsak ez jelzi a növekvő disszonanciát, hanem az is, hogy a sorok nyugodt, kétrészes tagolása is megszűnik: most már idegesen, zaklatottan három részre hullnak a sorok. Ez ritmikailag jelzi a nyugtalanságot. A 3. versszakban a lírai én a vizsgálódás következményeképpen a külvilág áldozatává válik. Míg a föld alvó lelkét ébresztgeti, virágokat keres és a régmúlt szépségeket idézi fel, a vad mező legyőzi őt. A 4. versszakban pedig bekövetkezik a vers beszélőjének pusztulása (" A gaz lehúz, altat, befed… ").