– Egyet tudok konkrétan, én őt nagyon nagyra becsülöm – tette hozzá Márki-Zay, aki ezután rátért a koronavírus-járványra. A Sinopharm beadását népirtáshoz hasonlította Márki-Zay Elmondta, a számokból az látszik, hogy lefelé mennek a halálozások, ami pozitív fejlemény. Az oltásokról szólva kijelentette: az oltásalapú védekezés jó döntés volt, de a keleti vakcinák beszerzését szerinte csak a korrupció motiválta. – Szerencsére a Szputnyikkal nagyobb szerencsénk volt, a Szputnyik egy alapvetően működő vakcina, a Sinopharmnál viszont komoly aggályok merülnek fel – mondta. A Váci Zsidó Hitközség elnöke Márki-Zayról: Nem tartom egy korrekt embernek azt, aki ilyeneket beszél. – Nem véletlen, hogy egyetlen európai uniós ország sem vett kínai vakcinát, nemhogy beadta volna a hatvan év felettieknek egy, a hatvan év felettieken nem is tesztelt vakcinát. Ez egyébként a népirtás kategóriája, és azt gondolom, ez az egyik legfontosabb téma, amiben elszámoltatás kell – tette hozzá. Márki-Zay Péter tehát annak ellenére tartja népirtásra alkalmas eszköznek a Sinopharm vakcinát, hogy az Egészségügyi Világszervezet még tavaly májusban adta meg az engedélyt a használatára.
Most pedig Márki-Zay Péter arról beszél, hogy "a Fideszben egyébként van néhány zsidó is, bár elég kevés" – rögzítette a kormánypárti politikus. Hollik szerint ezután kétséges, hogy a baloldal elkötelezett-e az antiszemitizmus elleni harcban. Kult: A fideszes zsidó, a nemzeti érzés nélküli anya és a mediáció | hvg.hu. A Times of Israel című, angol nyelvű izraeli online lap törölte Veszprémy László Bernát cikkét, amelyben a szerző arra mutatott rá, hogy Márki-Zay Péter baloldali miniszterelnök-jelölt a zsidóságot lejárató posztokat közöl folyamatosan. A december 23-án megjelent cikk címe "Legyőzze-e egy homofób és antiszemita politikus Orbán Viktor magyar miniszterelnököt? " volt, amelyben a szerző felsorolta, hány antiszemita politikussal fotózkodott és dolgozott már együtt Márki-Zay Péter. A történtekre a baloldal miniszterelnök-jelöltje most úgy reagált, hogy "Egy nyilvánvalóan fideszes hazudozó megpróbált antiszemitának beállítani egy izraeli újságban". Veszprémy László Bernát a Magyar Nemzetnek elmondta: nem kapott további értesítést a Times of Israeltől, hogy miért törölték az írását, ami korábban az előzetes elfogadási folyamaton átesett.
Annyit azonban - bármennyire patetikus is - muszáj megjegyezni, hogy amíg akadnak vállalkozókedvű szereplők, addig van remény. Még úgy is, hogy a rendezőnek nem volt könnyű a szereplőkeresés. "Sorra jöttek az e-mailek, rengeteg emberrel találkoztam, aki fantasztikus kezdeményezésnek találta az ötletünket, és hogy erről tényleg beszélni kell, nekik is vannak ilyen problémáik. Viszont senki sem vállalta a nyilvánosságot" - meséli egy interjúban. A nyilvánosság itt kulcsszó. A két Gábor szembesítését nyilvános vetítésen mutatják be a Bálint Zsidó Közösségi Házban, a Gáborok jelenlétében, s a vetítést követő vita az egyik legérdekesebb része a filmnek. Atavisztikus félelmek, világháborús fájdalmak, az üldöztetés éveinek emlékei sejlenek fel, s a vitázók - ahogy egyikük epésen meg is jegyzi - öt perc alatt az Árpád-sávnál tartanak. De hát hol máshol? Ezek alatt a jelképek alatt ma, Magyarországon tömegek vonulnak fel, minden tizedik autón ott a sávos, nagy-Magyarországos logó. Mit kellene gondolni?
Márki-Zay Péter nemzetvezető elvtárs a hétvégén fejtette ki iránymutatását ebben az ügyben, imigyen: A Fideszben egyébként van néhány zsidó is, bár elég kevés. (... ) Egyet tudok konkrétan, én őt nagyon nagyra becsülöm. Az ilyen iránymutatások felmérhetetlenül értékesek. Ugyanis az ellenzéki együttműködés rendszere mint pásztor nélküli nyáj bolyongott, és ment a maga feje után zsidókérdésben, egészen idáig. És akkor a nemzetvezető elvtárs (civilben porszívó- és mindenféle egyéb ügynök, kanadai állampolgár, egészségügyi szakértő, gazdasági szakértő, gyermeknevelési szaktanácsadó, továbbá rétor és pontifex maximus) ráhelyezte ujját a kor ütőerére, s megállapította, miszerint a Fidesz (Márki-Zay kifejezése szerint homokos zsidó) tanácsadójának munkáját ellensúlyozandó (amúgy nevezett már régen meghalt) ideje állásfoglalást kiadnia a fideszes zsidók kérdéskörében. Márki-Zay nemzetvezető elvtárs mérlegelt, töprengett, latra vetett gondolatot s szót (szokása ez neki), s végül minden szempontot figyelembe véve megalkotta fenti összegzését.
A férfiak a fejükre estek! - Turay Ida Színház - YouTube
Sztárek Andrea Életrajzi adatok Született 1960. február 1. (62 éves) Budapest Származás magyar Házastársa Szikora János (elvált) Pályafutása Iskolái Színház- és Filmművészeti Főiskola (1985) Aktív évek 1984- Híres szerepei Kornél Vőlegény Marguerite Gautier A kaméliás hölgy Lady Anna III. Richárd Carmen Carmen Elizabeth Proctor A salemi boszorkányok Bakács Zsuzsa Kisváros Dr. Mórocz Emília Barátok közt Sztárek Andrea IMDb-adatlapja Sztárek Andrea ( Budapest, 1960. február 1. –) magyar színésznő, rendező. Életpályája [ szerkesztés] Budapesten született, 1960. február 1-jén. Édesanyja: Angyal Mária színházi rendező. Harmadjára vették fel a főiskolára, előtte két évig a Nemzeti Színház stúdiósa volt. 1985 -ben diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, Békés András osztályában. Egy évadot Kecskeméten a Katona József Színházban töltött, majd 1986 – 1990 között a szolnoki Szigligeti Színház tagja volt. Szolnok után a Józsefvárosi Színház tagja lett, majd az Arizona Színházhoz szerződött.
A 49 éves színésznő már öt éve különvált férjétől, Szurdi Miklóstól, de az igazi, nagy szerelem azóta sem talált rá. Amikor szétköltöztek, volt egy férfi az életében, de hamar rájött, hogy abból nem lehet komoly kapcsolat. Két és fél évvel ezelőtt aztán Xantus Barbara egy fiatalabb férfire talált, akit gyerekei is megismertek. Most azonban úgy tűnik, hogy ennek a viszonynak is vége. Xantus kapcsolati státusza "bonyolult" a közösségi oldalán, de a színésznő egyáltalán nem bánkódik emiatt. A bonyolult kapcsolattal nekem nincs problémám, sőt. Szeretem, ha bonyolult egy viszony. És ez most ilyen. Tagadhatatlan, hogy inkább arról tudok beszélni, hogy mióta nem vagyunk együtt… De ez nem szomorít el. Már látom a fényt az alagút végén. Segít a feldolgozásban és a megértésben a Turay Ida Színház, Férfiak a fejükre estek című előadása, amelyben válófélben lévő nőket alakítunk a kolléganőimmel – mesélte a Borsnak. Nyitókép: MTI/Kallos Bea Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg.