(8) A helyi iparűzési adónemben fennálló túlfizetéseket az állami adóhatóság az adózónak 2010. június 29-étől számított 15 napon belül kiutalja. Ezen kiutalási határidőbe nem számít bele az e törvény hatálybalépésének időpontjáig benyújtott bevallások, önellenőrzések kijavításához szükséges időtartam. Helyi iparűzési adó törvény 2021. A túlfizetés összege az állami adóhatóságnál más adónemben fennálló tartozásra hivatalból nem számolható el. (9) A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók az e törvény hatálybalépésének napján hatályos szabályok szerint teljesítik helyi iparűzési adóval kapcsolatos adókötelezettségeiket, ha az üzleti év 2010. január 1-jét követően kezdődött. (10) Az állami adóhatóság 2010. július 31-ig – adózónkénti kimutatással – elektronikus úton átadja az illetékes önkormányzati adóhatóságnak az e törvény hatálybalépésének napján nyilvántartott helyi iparűzési adó kötelezettséggel összefüggő adatokat, ideértve az esedékesség megjelölését, és az adózó által teljesített vagy végrehajtás útján beszedett az önkormányzatra felosztott befizetések adatait.
E szerint az adókötelezettség keletkezését, annak bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül – az erre a célra rendszeresített nyomtatványon – kell bejelenteni az önkormányzati adóhatóságnak. Jogosan merül fel kérdésként, mit tegyen az a vállalkozó, aki/amely nem tudja a tevékenység kezdetekor meghatározni, hogy adott önkormányzat területén az építőipari tevékenysége meg fogja-e haladni a 180 napot vagy sem. A törvény ezt külön nem szabályozza. Ennek hiányában az javasolható, hogy ha megalapozott becslés alapján az adott önkormányzat területén várhatóan meg fogja haladni a 180 napot az építőipari tevékenység időtartama, akkor jelentkezzen be a vállalkozás. A telephelyeket 2020. január 1-jétől a NAV változásbejelentő nyomtatványán is be lehet jelenteni. Szintén okozhat gyakorlati problémát annak meghatározása, hogy az építőipari tevékenység pontosan mikor is veszi kezdetét. Nem tisztázott az úgynevezett "technológiai szünetek" megítélése sem. Mindezekről, és – példán keresztül – arról is olvashat cikkünk folytatásában, hogyan kell megosztani az adóalapot az egyes önkormányzatok között.
Ha az építőipari tevékenység folytatásának, illetőleg a természeti erőforrás feltárásának, kutatásának időtartama az önkormányzat illetékességi területén a 180 napot meghaladta vagy előreláthatóan meghaladja, akkor e tevékenységek végzésének helye a tevékenység-végzés megkezdésének napjától telephelynek minősül, a vállalkozónak állandó jellegű iparűzési tevékenységet végzőként kell bejelentkeznie és az ideiglenes jellegű tevékenység utáni adót nem kell megfizetnie. Amennyiben a vállalkozó az önkormányzat illetékességi területén folytatott ideiglenes jellegű iparűzési tevékenysége után az adóévre már fizetett adót, akkor azt – eltérően a 40/A. § (1) bekezdés a) pontjában és 40/A. § (2) bekezdésben foglaltaktól – az adott önkormányzat illetékességi területén végzett adóévi állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adóból vonhatja le. Amennyiben a vállalkozó előzetes bejelentésétől eltérően a tevékenység-végzés napjai alapján a vállalkozónak az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettsége áll fenn, akkor arról legkésőbb az adóévet követő év január 15. napjáig köteles bevallást benyújtani, s a bevallás benyújtásával egyidejűleg az adót az ideiglenes tevékenység után egyébként fizetendő adó eredeti esedékességétől számított késedelmi pótlékkal növelten megfizetni.
A cikk szerzője Lakatos Zsuzsa transzferár- és adószakértő, a Tax Revolutions Kft. ügyvezetője. Kapcsolódó cikkek 2022. július 14. A kata módosítása ellen tüntettek A kisadózó vállalkozók tételes adójáról (kata) szóló törvény módosítása ellen tartottak demonstrációt a Momentum szervezésében szerda este Budapesten, a Kossuth téren. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló törvény szabályrendszere Az Országgyűlés elfogadta a kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló törvényt, mely a korábbi kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv. ) szerinti kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) helyébe lépő új tételes adó (KATA 2) szabályait határozza meg.
Az átalányadó bárki választhatja, mindegy, hogy az egyéni vállalkozó milyen tevékenységet végez. Csak a bevételi korlát szabályait kell betartani: az átalányadót az éves minimálbér tízszereséig lehet választani, ami 24 millió forintot jelent. A kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végzőknél a korlát magasabb: ők akkor is átalányadózhatnak, ha bevételük nem haladja meg az éves minimálbér ötvenszeresét, vagyis a 120 millió forintot. Az átalányadózás emellett a részmunkaidőben vállalkozóknak is nagyon kedvező megoldás lehet. Ez vezethetett a kata átalakításához, és ilyen jövő áll a katások előtt | Demokrata. Ezt választhatja, aki kikerül a katából: a normál szabályok A magas költséghányaddal működő vagy adott esetben veszteséges egyéni vállalkozók számára vélhetően ez a legjobb alternatíva, mivel itt van lehetőség a költségszámlák elszámolására, és így adott esetben nagyon kicsi, veszteség esetén nulla forint adófizetési kötelezettség keletkezik. A főállású vállalkozónak a minimálbér után itt is meg kell fizetnie a járulékokat. A mellékállásúnak csak a tényleges vállalkozói kivét után kell járulékokat fizetni.
Megdöbbent a kata módosításáról szóló törvényjavaslat láttán az egyesület, és úgy vélik, ha a módosítások ebben a formában életbe lépnek, akkor annak többszázezer becsületes kisadózó lesz a kárvallottja. "Aggályunkat fejezzük ki a törvényjavaslat miatt, mert többszázezer család életét dúlja fel" olvasható a Minősített Könyvelők Egyesületének közleményében. Katás egyéni vállalkozó ingatlanos dilemmái - Adózóna.hu. Szerintük is szükséges a KATA átalakítása, azonban álláspontjuk szerint a lehető legrosszabb megoldás született. A változtatások életszerűtlenek, teljesíthetetlenek, a katás vállalkozók több mint háromnegyedének más adózási formát kell keresni – mondta Harkai István a Minősített Könyvelők Egyesületének elnöke. A szakember kifejtette, hogy törvényjavaslat szerint a katások, a taxisokon kívül, csak magánszemélyeknek és őstermelőknek nyújthatnak szolgáltatást, értékesíthetnek terméket. Ugyanis ha kifizetőtől, vagyis például cégtől, egyéni vállalkozótól, költségvetési szervtől kapnak bevételt, akkor azonnal megszűnik a KATA-alanyiságuk.
Sajnos, ezt a kormány nem tisztázta. Számviteli Levelek 447. szám, 8577. kérdés Taoalany kisvállalkozás 2021. január 1-jétől átlép a kiva hatálya alá. Egyéb feltételeknek való megfelelés esetén az utolsó taós adóévében, 2020-ban alkalmazhatja-e a tao-törvény 7. § (1) zs) pontja szerinti, új beruházás miatti adóalap-csökkentést? Számviteli Levelek 446. szám, 8547. kérdés Egyik ügyfelünk kft. Egyéni vállalkozó vagy kata. -je kriptovalutával kíván kereskedni, gépeket beszerezni. Ügyfelei kriptovalutával fizetnének, és a saját jövedelmet is abban kívánja kivenni. Lehetséges ez? Ha igen, milyen árfolyamon kell elszámolni az ügyleteket? Számviteli Levelek 446. szám, 8548. kérdés A hipaalap kiszámításához figyelembe kell-e venni a szokásos piaci árra való kiegészítés miatti korrekciót? (Az anyavállalat német, a leányvállalat magyar adóalany. ) Számviteli Levelek 445. szám, 8523. kérdés Egy vállalkozói jövedelem szerint adózó egyéni vállalkozó egységes területalapú támogatásban (SAPS) részesül, melyet a Magyar Államkincstár folyósít részére.
A kata a valóban kicsi, a lakosságnak értékesítő vállalkozások adójaként kezdte meg működését, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a bevezetés után egy évvel kilencven százalékban ilyen vállalkozások alkották a katások csoportját. Az adónem sikere megkérdőjelezhetetlen volt: a kata révén olyan gazdasági szereplők csatlakoztak – méghozzá több tízezren – a közteherviselés rendszeréhez, amelyek korábban csak részben vagy egyáltalán nem fizettek adót. Jól jártak az érintett vállalkozások, de jól járt a közkassza is. Előbbiek tevékenysége legális lett, nem kellett tartaniuk semmilyen hatósági fellépéstől, kiszámítható keretek közt működhettek, miközben rendszeresen jött az előírt adó. Valami félrecsúszott Néhány évvel ez előtt azonban olyan folyamatok indultak el, amelyek végül – a jelek szerint – elkerülhetetlenné tették a kata reformját: megjelent az adónem tömeges visszaélésszerű használata. Kata egyéni vállalkozó táppénz. A legalitást erősítő katából – nem egy esetben – a színlelt szerződések kiváló eszköze lett.
A vállalkozó egyéb adóalapot növelő bevételként számolja el az átutalt összeget. Helyesen jár el? Számviteli Levelek 443. szám, 8502. kérdés A társaság magánszemélytől bérelt telken napelemparkot és konténerparkot hoz létre, amihez a bérelt telken jelentős földmunkát kellett elvégezni. A bérelt telken végzett földmunka minek minősül, erre vonatkozóan mekkora értékcsökkenés számolható el? Számviteli Levelek 441. szám, 8457. kérdés A kft. a 2020. évben értékesítette egy másik kft. részére egy harmadik kft. -ben lévő üzletrészét, amely harmadik kft. -ben mind az eladó, mind a vevő egyébként is tulajdonos. Az értékesítés során többéves részletfizetésben állapodtak meg. Katás egyéni vállalkozó - tulajdonos felesége. Az első részlet kifizetése 2020-ban megtörtént, a további részletek kifizetésének időpontja más gazdasági események megvalósulásához kötött. Az üzletrész-értékesítés cégbírósági átvezetése megtörtént. Milyen módon (mely években) kell az eladónak a képződött árfolyamnyereséget szerepeltetnie a könyveiben, illetve melyik évben képződik az ügylethez kapcsolódóan társaságiadó-fizetési kötelezettség?
Adózóna Max-csomag 2014-es HVG ADÓ és TB különszám 19 990 Ft + áfa HVG Klubkártyával 15 992 Ft + áfa (24 170 Ft + áfa helyett*) Az Adózóna Max előfizetéshez az alábbi szolgáltatásokat biztosítjuk: » 2014-es HVG ADÓ különszám » 2014-es HVG TB különszám » HVG Klubkártyával csak 15 992 Ft + áfa * A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár. ** A szakképzésbe beszámítható kreditpontokról részletes információt itt talál.
Számviteli Levelek 450. szám, 8616. kérdés Az Szt. 36. §-a (2) bekezdésének b) pontja lehetőséget ad a vállalkozásnak, hogy a tőketartalékból pótolja a negatív eredménytartalékot. A kft. tulajdonosai 2021 májusában megtartott taggyűlésen döntenek erről úgy, hogy az átvezetést még a 2020. évre elkészített mérlegben szeretnék kimutatni. A 2021. májusi döntés alapján könyvelhető-e a tétel még a 2020. évre, vagy kizárólag a döntés napjával (2021-ben) lehetséges az átvezetés könyvelése? Számviteli Levelek 449. szám, 8604. kérdés 3 millió forint törzstőkéjű kft. -be tőkebevonással 1 millió forint törzsbetét megfizetésével új tag érkezik. A társasági szerződés szerint az új tag üzletrésze főszabály szerinti, a törzsbetétek arányának megfelelően 25 százalék lesz. Keletkezik-e az új tag számára adófizetési kötelezettség, amennyiben a társaság saját tőkéje 20 millió forint? Számviteli Levelek 448. szám, 8592. kérdés Egy angol vállalat magyarországi fióktelepe mentesülhet még a 2020-as év könyvvizsgálata alól a Brexit miatt?