Az asztma az egyik leggyakoribb légzőszervi megbetegedés, amelyet sokan kezdetben összetévesztenek az allergiával. Azonban érdemes a tünetekkel minél előbb szakorvoshoz fordulni, hogy ne váljanak azok sokkal súlyosabbá. Kialakulása Az asztma kialakulása a legtöbb esetben valamilyen allergiából indul. Így főleg az allergiások között találhatunk asztmásokat és jellemzően fiatal korban alakulnak ki a tünetek. A legtöbb asztmás főleg a porra, a pollenre, illetve az állatszőrökre allergiás. Ezért általában nagyon sokan nem is tudják, hogy a nehéz légzés vagy a fulladás érzése, nem csak a levegőben szálló portól van, hanem már asztmás tünetek állnak a háttérben. Az asztmás tünetek legfőbb oka a tüdőbe vezető légutak gyulladása, ami miatt beszűkülnek a légutak és ezért válik nehézzé a légzés, illetve ezért alakul ki a fulladás érzése is. Tünetek Az asztma legjellemzőbb tünetei közé tartoznak: légszomj, köhögés kilégzéskor sípoló hang mellkasi fájdalom Amíg az asztma kezdeti stádiumban van, addig ezek a tünetek nem jelentkeznek folyamatosan.
A kutatások szerint ebben szerepet játszik például az anya várandósság és szoptatás alatti dohányzása, de a gyermekkori túlsúly és a túlzott tisztaság csecsemő- és kisgyermekkorban is növeli az asztma kialakulásának kockázatát. A cikk az ajánló után folytatódik Allergiagyanús tünetek Tüsszögés? Ingerköhögés? Orrdugulás? Ödéma? A szervezetben megnövekedett IgE (immunglobulin E) szintet sokféle tünet jelezheti. Gyorstesztünk segít eldönteni, hogy visszatérő panaszaidat allergia, vagy valamilyen vírus, fertőzés okozza-e. Bővebben itt olvashatsz a termékről. Promóció A felnőttkori asztma megjelenésénél felértékelődik a környezeti tényezők szerepe. A betegség kialakulását jelentős mértékben befolyásolja az egyén életmódja és körülményei. Kiváltó tényező lehet például az aktív és passzív dohányzás és a túlsúly is. Ha valaki allergiás, 30% az esélye, hogy a szénanáthás tünetek mellett asztmája is kialakul. A foglalkozás szerepe is meghatározó: a szennyezett, füstös, poros levegő belélegzése növeli az asztma kockázatát.
A nyálkahártya gyulladása duzzanattal, valamint nyák kiválasztásával jár. A gyulladt állapotú légutakban jelenlévő aktív fehérvérsejtek a hörgők simaizomzatát görcsös összehúzódásra késztetik. Az így létrejött szűkületen kívül további probléma, hogy a mellkasi nyomás nagyobb a kilégzéshez szükséges légköri nyomásnál, így nem lehet megfelelően kilélegezni az elhasznált levegőt. Az asztma tünetei A tünetek meglehetősen jellegzetesek. Szorító érzés a mellkasban, fulladás, rohamokban jelentkező nehézlégzés, amelyhez megnyúlt, sípoló kilégzés társul. Az asztma korai tünete gyermekeknél a viszkető érzés a mellkas és a nyak tájékán. Nem mindig jelentkezik, de előfordul a görcsös, rohamokban fellépő köhögés, jellemzően fizikai aktivitás, sportolást követően. Az asztmás köhögést az különbözteti meg más köhögésekről, hogy ilyenkor mindig a kilégzés nehezített. A gyulladás mint tünet jellegzetessége az asztmánál, hogy hátterében nem mutatható ki kórokozóként vírus vagy baktérium, valamint nem gyógyul.
Ennek egyik eszköze a fizikai megterhelés utáni vitálkapacitás mérése. Az asztma kezelése A kezelés tüneti jellegű, melynek során a hörgőgörcs és a gyulladás megszüntetésére kell törekedni. Az asztma alapja a gyulladás, ezért a kezelésnek leginkább a gyulladáscsökkentésre, megelőzésre kell irányulnia. Erre ma már modern inhalációs szteroidok állnak rendelkezésre, amelyek belégzéssel közvetlenül a légutakba juttathatók. Ezek használata azért is előnyös, mivel így a bevitt gyógyszerek mennyisége is csökkenthető. A gyulladáscsökkentő terápiára folyamatosan szükség van. Az adagolást a szakorvos a tünetek gyakorisága, illetve a légzésfunkciós értékek alapján dönti el. Súlyosabb esetekben ezt ki lehet egészíteni hörgőtágító hatású készítményekkel, melyet a szteroidokkal kombinálva, akár egyszerre is lehet alkalmazni. A megelőzésről Azokban a családokban, ahol genetikai hajlam is megfigyelhető és valamilyen allergén okozza az asztmát, már gyermekkorban nagy hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre.
Mi az asztma? Az asztma egy krónikus betegség, ami a légutakat érinti. A "légutak" kifejezés tulajdonképpen egy csőrendszert jelent, melyen át a levegő bejut a tüdőbe, majd el is hagyja azt. Mondhatjuk azt, hogy az asztmás betegeknél a légutak "érzékenyek". Falukban gyulladás zajlik, miáltal mindenre reagálnak, amivel érintkezésbe lépnek, és "nem tetszik nekik". A betegség gyakran érint családokat, főként ha allergia kimutatható és/vagy dohányoznak. Milyen gyakori az asztma? Az asztma Európában átlagosan a lakosság 5-7%-át érinti. Magyarországon a regisztrált felnőttkori asztmások száma 300 000 felett van. Hogyan érinti a légutakat? Amennyiben az asztmás beteg olyan dologgal érintkezik, ami irritálja az érzékeny légutakat – ezeket tényezőket asztma triggernek nevezik- a következőképpen reagál. A légutak izomzata összehúzódik, így azok "beszűkülnek". A légutakat borító nyálkahártyában gyulladás jön létre, vagy a gyulladás fokozódik, ezáltal az megvastagszik. Tapadós nyák képződik, ami tovább szűkítheti a légutakat.
A legtöbb beteg a kezdeti, enyhe tüneteket produkáló stádiumba tartozik, azonban magasra tehető ebből a csoportból azok száma, akik a későbbiekben érintetté válnak súlyos, életveszélyes fulladásos rosszullétekben, rohamokban. Sokszor a tünetek enyhesége miatt fel sem merül az asztmás személyben, hogy beteg lenne, csak az elhúzódó köhögés, illetve a fizikai aktivitás idején fellépő légzésnehézségek késztetik arra, hogy végül szakorvoshoz forduljon. Ez azért is problémás, mivel a légúti nyálkahártyában maradandó károsodásokat okozó gyulladás már az asztma kezdeti szakaszában megjelenik. Fontos tehát felhívni a figyelmet arra, hogy asztmagyanús tünetek észlelésekor minél előbb orvoshoz kell fordulni. Az asztma diagnózisa A dianózis felállításánál nagy hangsúlyt kell helyezni arra, hogy a betegség eredetére alapos kivizsgálás során derüljön fény. Ennek során pontosan meg kell határozni az allergiát kiváltó anyagot. A diagnosztizáláshoz, valamint a betegség stádiumának megállapításához értékelni kell a fennálló tüneteket, továbbá részletes légzésfunkciós vizsgálatokra is szükség van.
De lehet, hogy ez mind nem számít! A fájdalomérzékelésnek ezek a fizikai feltételei, de még nem esett szó a szubjektív tapasztalásról. Arról, hogy ugyanakkora fájdalmat ki mennyire érez valóban fájdalmasnak. Ez attól függ, hogy épp kinek milyen a hangulata, vagy hogy korábban hányszor érte hasonló fájdalom, illetve, hogy lelkileg mennyire készült fel a befogadására. Ezért a fájdalom valójában mérhetetlen, lehetetlen két különböző fájdalomérzetet összehasonlítani. Mennyire fáj a szülés előtt. Így a tudomány válasza arra a kérdésre, hogy a szülés fájdalmasabb-e, mint a tökön rúgás: NEM TUDNI. De az biztos, hogy míg az egyik egy új embernek ad életet, addig a másik talán épp ennek a lehetőségét veheti el. Úgyhogy én a férfiakat egy kicsit jobban sajnálnám.
OSZD MEG másokkal is!
Minden kismamát foglalkoztat a szülés és az azt kísérő fájdalom kérdésköre. Akik első gyermeküket várják, nagyobb izgalommal készülnek, hiszen nincsen semmilyen tapasztalatuk, csak olvastak, hallottak róla. A gyerekes anyukák már tudják, hogy milyen fájdalmakra számíthatnak, de ők is gondolnak rá, és készülnek valahogyan - és a hogyan kérdés a szülésnél kulcsfontosságú, mert nagyon sok múlik rajta. Miért jó a fájdalom? A fájdalom szó hallatán mi, európai emberek csak rosszra gondolunk, azonnal görcsbe rándul a gyomrunk, és rohanunk fájdalomcsillapítóért. Mert ebben nőttünk fel, ezt láttuk a szüleinktől, és a nyugati orvoslás is feltétlenül leküzdendőnek tekinti a fájdalmat. Szemben más kultúrákkal, ahol már gyerekkorban azt tanítják, hogy a fájdalmat figyelni kell, mert jelez nekünk valamit. És nemcsak megfigyelik, hanem elsajátítják annak helyes kezelését is. Mennyire fáj? így értékelheted a fájdalmat újszülötteknél!. A fájdalom legtöbbször a testünkben akkor jelentkezik, ha baj van. Jelzi, hogy hol keresendő és kezelendő a betegség. Kivéve a fizikai változást, mint például a fogzást, mert az nem betegségre, elromlásra utal, hanem a fejlődés okozza.