"- Idefigyelj, mondta komoran -, ha egyszer megígérted valakinek, hogy ekkor és ekkor itt vagy amott leszel, és nem vagy ott időben, csak két mentséged lehet: meghaltál, vagy olyan beteg vagy, hogy mozdulni se tudsz! Hogy nem haltál meg, azt látom. Nos, mi a betegség, hadd hívjam a doktort?! Elmondtam neki szorongva ott a sötétben, hogy mi történt. Nagyapám szó nélkül végighallgatott. Mikor aztán kifogytam a szóból, megszólalt. Súlyos, lassú beszéddel. – Idefigyelj, mondta. Vannak emberek ezen a földön, akik úgy dobálják ide-oda a szavakat, meg az ígéreteket, hogy azoknak semmi értékük nincsen többé. Mi, Wassok nem ezek közé tartozunk. Ha mi mondunk valamit, az áll, mint a sziklakő. Ha mi a szavunkat adjuk, azt tartjuk is, ha belepusztulunk is! Érted? – Értem, hebegtem megrendülve. – Dehogyis érted, csapott le reám a szava -, de elmagyarázom úgy, hogy megértsed. Wass albert nagyapám tanítása 1. Látod itt a mellényem zsebében az aranyórát? Nagyapámtól kaptam, amikor leérettségiztem. Amikor leérettségizel, a tied lesz.
Ez az óra számomra minden csecsebecsénél értékesebb. De ellophatod. Visszaadhatod, vagy megtérítheted az árát. Ellophatod valakinek a lovát, a tehenét, ökrét, vadászpuskáját. Mindenét ellophatod és visszaadhatod megint, vagy megtérítheted az árát. Csak egy valamit, ha ellopsz valakitől, nem térítheted meg soha. S ez az idő! Ha valakinek az idejét lopod, azt úgy megloptad, hogy soha jóvá nem teheted. A várakozásban eltelt időt semmi hatalom a földön nem hozhatja vissza. Wass Albert: Az idő értéke | Tánczos Lívia - Úton önmagunk felé. Nincs, eltelt, vége. Örökre elveszett, és te voltál az, aki a jóvátehetetlen veszteséget okoztad. Érted? Értettem. Úgy megértettem, hogy attól a naptól kezdve, ha valakinek szavamat adom, hogy ekkor és ekkor itt vagy amott leszek, akkor már ott vagyok öt perccel azelőtt, még ha vénasszonyok esnek is az égből, ahogy drága jó nagyapám szokta volt mondani. Erre neveltem gyermekeimet és unokáimat is. Nem azért, mert késni neveletlenség, hanem mert több annál. Aki öt percet késik, az öt percet ellop valakinek az életéből, amit nem tehet jóvá soha.
Bizony úgy is történt. S én, a megvénült unoka, idekint a száműzetésben már csak annyit tehetek, hogy megőrzöm ennek a bölcs magyar nemzetes úrnak a tanítását, hogy el ne vesszen ebben a zűrzavarban. Amit Isten és ember viszonyáról tudok, amit az Isten alkotta világ szépségéről tudok, amit a jóindulat erejéről és az elfogultság átkáról tudok, amit az embernek embertársai felé irányuló elkötelezettségéről tudok, s amit tudok arról, hogy mit jelent és mivel jár erdélyi magyarnak lenni: azt mind tőle tanultam maréknyi, gyorsan múló esztendő során. Bár sírját is eltüntették odahaza, nyomát is eltüntették: áldja meg emlékét az egy örök Isten. Tőle tanultam egyik legfontosabb tudásomat, mely végigsegített életem göröngyös útján: a kimondott szó és az emberi idő értékét. Ekkor már iskolába jártam s egy este ezt mondta nagyapám: "Holnap ne jöjj haza az iskolából, hanem eridj egyenest le a tóhoz. Városba kell mennem, de napnyugtára ott várok reád a szokott helyen, a füzes alatt. Wass Albert - Nagyapám tanítása - László Andrea - YouTube. " Fölcsillanhatott a szemem, mert szerettem nagyapámmal erdőt-mezőt járni, de különösképpen a tavat.
nemesi testőrség →magyar királyi nemes testőrség
Magyar Nemes Testőrség Palotája Magyar testőr díszegyenruhában (1782) Mária Terézia a magyar nemzetnek a hétéves háborúban az uralkodóház iránt tanúsított hűsége és önfeláldozása némi jutalmául, királyi udvara fényének emelése s a magyar ifjak kiművelése végett határozta el királyi testőrség felállítását nemes magyar ifjakból. 12 kapcsolatok: Barcsay Ábrahám, Esterházy Miklós József, Görgei Artúr, Huszár, Kacagány, Kaszap János, Kisfaludy Sándor, Klapka György (tábornok), Korponay János, Mária Terézia magyar királynő, Sztrokay Elek, Várady Gábor. Barcsay Ábrahám Nagybarcsai Barcsay Ábrahám (Bartsay Ábrahám) (Piski, 1742. február 2. – Csora, 1806. március 3. ) magyar királyi testőr, a klasszicista költészet egyik hazai képviselője, a magyar testőrírók közé tartozott. Új!! : Magyar királyi nemesi testőrség és Barcsay Ábrahám · Többet látni » Esterházy Miklós József Galánthai Esterházy (I. ) Miklós József herceg (melléknevén a "pompakedvelő" vagy a "fényes") (Bécs, 1714. Nemesi testőrség – Magyar Katolikus Lexikon. december 18. – Bécs, 1790. szeptember 28.
"Általános elvárás volt a makulátlan egészség és testi épség, a legalább 180 centiméteres testmagasság. Dohányozni is tilos volt, hogy az egyenruha illata kellemes maradjon. A testőröknek mindig feddhetetlenül kellett viselkedniük és szavaikat is gondosan meg kellett válogatniuk: a káromkodást például súlyos pénzbüntetéssel sújtották. A regula szerint tilos volt 'ledér nők társaságát keresniük vagy ilyen nőket kvártélyukon fogadniuk'. Az persze más kérdés volt, ha az udvarnál egy magas rangú nő szemet vetett egyikükre" - ecsetelte Holló József. A Hadtörténeti Múzeum főigazgatója arra is kitért, hogy a testőröknek szolgálatuk alatt folyamatos továbbképzéseken kellett részt venniük, ahol nemcsak katonai témákban pallérozódtak, hanem általános műveltségüket és nyelvismeretüket is fejlesztették vagy épp táncórákat vettek. A Magyar Nemzeti Múzeumban látogatható kiállítás áttekinti a magyar testőrség szerteágazó történetét az 1760-as kezdettől egészen napjainkig, a rendszerváltáskor alakult Köztársasági Őrezredig, melynek tevékenysége kiterjed a fontos épületek és a közjogi méltóságok védelmére, valamint díszőrségi feladatok ellátására és a Szent Korona őrzésére is.