A négy évvel ezelőtti Pillangó utcai metróbaleset után elrendelt sebességkorlátozásokat december 3-án oldja fel a BKV. A vonatok csúcsidőben 2 perc 35 másodperces követési idővel közlekednek majd – közölte a Népszava kérdésére a cég. Az adott pályaszakaszon a legnagyobb megengedett sebesség óránként 70 km, de 2016 decembere óta, amikor összecsúszott két metróvonat, csak lépésben járnak itt a szerelvények. A BKV 2017-ben azt közölte, hogy csak akkor oldják fel a sebességkorlátozást, ha minden szükséges módosítással végeztek. A szükségessé vált szoftvermódosítást a vonal vonatvezérlési és biztonsági rendszerét szállító Siemenstől rendelték meg, amit a német cég három hónapos csúszással szállított, ezt követte az engedélyezés és a tesztidőszak. A Pillangó utcai baleset után kiadott sebességkorlátozás feloldását célzó szoftvermódosítást a lap információi szerint a Siemens 875 millió forintért végezte el. Nyitókép: MTI/Mihádák Zoltán
Erre a felmérésre a korábbi, 2017-es adatok frissítése miatt volt szükség, a jelenlegi utasforgalom megismerésének érdekében, hogy minél pontosabb adatokat kapjunk a jövőbeni utasforgalom becsléséhez. A hév megújítása, valamint az M2-es metró, illetve a H8-as és H9-es hévek összekötésének érdekében megkezdtük a budapesti szakaszon a Pillangó utca és Cinkota között az engedélyezési tervek elkészítését. Ehhez, valamint a költség-haszon elemzéshez szükségesek a legfrissebb utasforgalmi adatok. Az engedélyezési eljárásban a tervezőnek a várható utasforgalmat is modelleznie kell, ehhez is segítséget nyújtanak a mostani pontos adatok. A 2017-es forgalomszámlálás szerint a gödöllői hévet naponta körülbelül 40 ezer utas veszi igénybe, és az utasok hetven százaléka utazik tovább a metróval. Az engedélyezési terveket a Főmtervnek 2023 végéig kell elkészítenie, utána lehet hozzákezdeni az ehhez szükséges kormánydöntéssel együtt a kiviteli tervek elkészítéséhez. A fővárosi szakaszon a hévek felújításának és az Örs vezér téri átkötés tervezési folyamata még a 2010-es évek elején indult a Budapesti Közlekedési Központ megrendelésére, de a projekt 2020 elején leállt.
A Pillangó utcai megállóban egy másik szerelvény állt, utascserére várva. A megállóhoz közeledő szerelvényt vezető vádlott nem a forgalmi körülményeknek megfelelő, legfeljebb 28 km/h-s biztonságos sebességgel haladt, hanem felgyorsított 57 km/h-ra, emiatt a későbbi fékezés során a szerelvény megcsúszott, a metró a fékezés oldása, majd vészfékezés ellenére sem tudott időben megállni, így nekiütközött a megállóban várakozó metrószerelvénynek. Az ütközés következtében öt utas súlyos, további tizenhat személy könnyebb sérülést szenvedett. A baleset miatt a forgalom a metró egy szakaszán a délután végéig szünetelt, negyvenöt pótlóbusz biztosította a közlekedést, közel kétmillió forint pluszköltséget okozva. A forgalom szünetelése mintegy 94 ezer utast érintett. A két sérült szerelvény javíttatása több mint százötven millió forintba került. A Budapesti VI. Kerületi Ügyészség a vezető és a forgalomirányító férfi ellen vasúti közlekedés tömegszerencsétlenséget eredményező gondatlan veszélyeztetésének vétsége és különösen nagy kárt okozó közérdekű üzem működése gondatlan megzavarásának vétsége miatt nyújtotta be vádiratot a Pesti Központi Kerületi Bíróságra.
Ezért van tömeg a kettes metrón: naponta 70-nel kevesebbszer jön a metró Még decemberben volt egy metróbaleset az M2-es vonalon, azonban az alapmenetrend azóta sem állt helyre: az alagútban kevesebb a szerelvény, így kevesebb a járat is. A kieső menetek miatt a fennmaradó szerelvényeknek 70 ezer utassal többet kell szállítaniuk naponta, ami a peronon olykor tömegjeleneteket okoz csúcsidőben. Mindezen ráadásul a BKV nem, bár a BKK sokat spórolhat. Metróbaleset: ki hibázhatott? Emberi és géphiba közösen is előidézhette a hétfői, Pillangó utcai metróbalesetet: a járatok közti távolságot és a féktávot szoftver figyeli, de nem számol az időjárással és a fagyott, csúszós sínekkel. Kérdés az is, mitől csúszott a sínpálya, ha a BKV egész hétvégén takaríttatta az útvonalat. A rendőrség nyomoz és iratokat foglal le, felmerült a forgalomirányítók felelőssége is. Házkutatást tartottak a BKV-nál a metróbaleset után Nem lazsál a rendőrség, sajtóértesülések szerint már kedd hajnalban házkutatásokat tartottak a BKV-nál a Pillangó utcai metróbaleset miatt, és egymás után hallgatják ki a BKV vezetőit.
A felelős akár öt év börtönre is számíthat. Tarlós: Kevés lesz, hogy a metró egy falevélen csúszott meg Keddre vár jelentést Tarlós István a Pillangó utcában történt metróbalesetről. A főpolgármester az Origónak azt mondta, finoman szólva is labilisnak tartja a BKV verzióját, hogy az ütközést az időjárás és néhány, sínre fagyott falevél okozhatta – de azt sem szeretné, hogy rémhírek okozzanak pánikot a budapesti metróhálózat problémái miatt. Csúszásnyomok a pályán A Közlekedésbiztonsági Szervezet helyszíni szemléjének megállapításai szerint a Pillangó utcai metróbalesetben szerepet játszott a hátsó szerelvény megcsúszása, a balesetvizsgálók ugyanis csúszásnyomokat találtak a vasúti pályán és az ütköző metró kerekein. A vonatok adatrögzítőiből kinyert adatokat várhatóan szerdára értékelik.
A sérülteket helyszíni ellátás után a Péterfy Sándor Utcai Kórház és Baleseti Központba, valamint a Honvédkórházba szállították. A Péterfyben az Origo tudósítójának elmondták, hogy öt sérültet vittek hozzájuk, közülük ketten szorultak alaposabb vizsgálatra, de már valamennyiüket hazaengedték. A Pillangó utcai megállót lezárták Forrás: Szabó Gábor - Origo Molnár Klaudia, az OMSZ koordinációs referense az M1 aktuális csatornán azt mondta, egy könnyebb sérültet a helyszínen elláttak, ő a saját felelősségére távozott. Mentők az M2-es metró Pillangó utcai megállójánál. A balesetben tízen sérültek meg, közülük ketten súlyosan. A képre kattintva galéria nyílik a balesetről Forrás: Origo Egymásra estek az utasok Kisdi Máté, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője az Origónak azt mondta, a tűzoltók jelentős erővel érkeztek a helyszínre, segítettek az utasoknak leszállni a sérült szerelvényekről. A két szerelvény kisebb mértékben sérült meg, az ütközéstől "elgörbültek az alkatrészek".
János Pál pápa tér | Keleti pályaudvar
A teljes elemzés itt érhető el. Dr. Benedek Mária felügyeleti vezető Kiss Beatrix hasznosulási és kommunikációs vezető
Veszprém megyének már nyert ügye van, hiszen az egyik legkedveltebb úticélnak számít a Balaton-felvidékkel és a Bakony lebilincselő erdőségeivel. Aki szereti látogatni a borászatokat azoknak Csopak, Somló és a Badacsony nyújt maradandó kulináris élményeket. Fontosnak tartom, hogy ismerjük hazánk kincseit, természeti és kulturális látványosságait. Gyerekkoromban is nagyon sokszor bejártuk például a Bakony völgyes-dombos vidékeit. Szerencsére a Közép-Dunántúl nevezetességeihez közel laktunk, így gyakoriak voltak a kirándulások a barátokkal, iskolával és persze a családdal. Többnyire túrázni jártunk, de egyszer-egyszer beiktattunk egy-egy városnézős, múzeum látogatós napot is. Közép dunántúli régionales. Ezekben a helyekben az a jó, hogy a nagy része nemcsak nyáron látogatható, hanem egész évben. Egy-egy ilyen kirándulást hétvégén is meg lehet ejteni, hiszen mindenkinek jól esik néha kicsit kilépni a megszokott közegből. Ezek az élmények feltöltik az embert energiával, és egy kiállítás vagy kastély látogatása utána sokkal frissebben látunk hozzá a mindennapi teendőkhöz.
Az elemzett mutatók közül csupán a beruházások teljesítményértéke közötti különbség nőtt a legnagyobb (Budapest) és a legkisebb (Dél-Dunántúl) értékkel rendelkező régiók esetében. Ahogy arra az elemzés is rámutat, hazánk az EU 2020-hoz kapcsolódó nemzeti célkitűzések közül is több célt elért vagy megközelített. A 20-64 év közötti népesség foglalkoztatottsági rátáját tekintve például elértük a 75%-os célt, a 30-34 éves korosztályban pedig a felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében valósult meg a 30%-os célkitűzés. Közép dunántúli régió jellemzése. Szintén sikeresen közelítettük meg a 10%-os nemzeti célt a 18-24 év közötti korosztályban a korai iskolaelhagyók arányát tekintve, amely az elemzett időszakban 12, 1%-ot tett ki. Elmondhatjuk tehát, hogy a területfejlesztésre fordított hazai és az Európai Uniós (EU) források a 2014-2020 időszakban egymáshoz közeledő folyamatot indítottak el a hazai területi, társadalmi, gazdasági területeken mutatkozó különbségek csökkenésében. A területfejlesztésre rendelkezésre álló hazai és EU-s források felhasználása segítette a hazai régiók országon belüli és EU-s viszonylatban mért különbségei csökkentését, az elmaradottság felszámolását, a fokozatos felzárkózást.