Apróhirdetés Ingyen – Adok-veszek, Ingatlan, Autó, Állás, Bútor
Mostanában észrevettem a fiaimnál, hogy nagyon szeretnek kötözni. Állandóan valami madzag, vagy kötél van náluk, amivel a széket az asztalhoz kötik, a fotel lábát a kukásautóhoz. Ez nem egy veszélytelen játék, így inkább leültünk, beszélgettük arról, hogy pl. a kezeinkre, testrészeinkre nem kötözünk soha, SEMMIT! Közben alkottunk is. Kartonból vágtam két kukacot a fiaimnak. A kétéves egy egyszerűbb, a négyéves egy kicsik kacskaringósabb kukacot kapott. A játék lényege az volt, hogy a kukacra szépen rátekerjék a madzagot. Figyelmet, koncentrációt, kézügyességet igényel. Közben én többször mantráztam nekik, hogyan szabad bánni a madzaggal. A nagyobbal megpróbáltunk szép masnit is kötni. Próbáljátok ki, beszélgessetek! Készségfejlesztés otthon kreatív játékokkal | REGIO Játék. Fűzős játékot keresel? Kattints ide!
Akár sütiformával is bele lehet nyomni a krumpliba az alakot. Utána már csak vízfestékkel be kell kenni, és készíthetjük is a lenyomatokat! Nagyon szép képeket lehet vele festeni, akár színátmeneteset is. Készíthetünk így üdvözlőlapot karácsonyra, névnapra, vagy akár egyedi csomagolópapírt is. Készíthetünk ujjlenyomat-képeket is. Csak papír és vízfesték kell hozzá. Esős időre benti játékok, kreatívkodás hétköznapi tárgyakból -.... A gyerekek belemártják az ujjukat a festékbe, és rányomják a papírra. Így készülhetnek falevelek egy megrajzolt fára, de akár állatkák is. Egyébként nyomdázni sok mindennel lehet, például zöldségekkel, vagy, ha éppen semmi nincsen kéznél, akkor akár talppal is. De gyűjthetünk még odakint vadgesztenyét, makkot, mogyorót, diót, tobozokat, hiszen a lehullott termésekre akár még télen is rálelhetünk az avar alatt. Csak egy kis ragasztó, hurkapálcika, esetleg színes papír és rajzlap kell még, és máris alkothatunk! Biztos vagyok benne, hogy gyurmázni minden gyerek szeret. Hát még, ha saját készítésű gyurmából alkothat kedvére! Gyurmát nagyon könnyen készíthetünk otthon is, csak só, liszt és víz kell hozzá.
"Az Új magyar tájszótár és az elmúlt évtizedekben kiadott regionális tájszótárak megjelenése után eljött a tájszavak újabb rendszerezésének és a magyar nyelvjárási szókincs új leltározásának az ideje" – írja a kötet előszavában a főszerkesztő, Kiss Gábor, aki a jelen kiadvány összeállításával, majd közrebocsátásával látta el ezt az összetett feladatot. "Anyanyelvünk, a magyar nyelv nemzeti kultúránk hordozója. Szótárak. Őrködnünk kell fölötte, elő kell segítenünk szabatos, színes, helyes használatát. " /Kiss Gábor: Magyar szókincstár – Előszó/ Már a szótár elnevezése is azt sugallja, hogy egy nem mindennapi szógyűjteménnyel van dolgunk, címe: Magyar szókincstár, alcíme: Rokon értelmű szavak, szólások és ellentétek szótára. Ahogy már az előszóban is olvashatjuk, anyanyelvünk gazdag szókincsének összefoglalására tesz kísérletet, miután a szótárban fellelhető szavaknak nemcsak a szinonimáját, azaz a rokon értelmű változatát adja meg, hanem a hozzá kapcsolódó szólást, valamint az antonimáját, az ellentétét is.
(A mű elektronikus változata az ősi nyelvek honlapján. ) A neten elérhető szótárpéldányok [ szerkesztés] Czuczor Gergely és Fogarasi János: A magyar nyelv szótára. (A mű kötetei DjVu formában. (A mű kötetei PDF formában. ) Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] ↑ Nádasdy: Nádasdy Ádám: Milyen nyelv a magyar? Budapest: Corvina. 2020. 152–157. o. ISBN 978 963 13 6643 3 További információk [ szerkesztés] "Ha szabad a magyart a magyarból magyarázni". II. Czuczor–Fogarasi-konferencia. Budapest, 2012. január 6. ; szerk. Horváth Katalin; MMA, Bp., 2013 ( A Magyar Művészeti Akadémia konferenciafüzetei) Czuczor–Fogarasi-tanácskozás A magyar nyelv szótára pótkötetének megjelenése alkalmából. Tanulmánykötet a Magyar Nyelvstratégiai Intézet által 2018. december 13-án rendezett tanácskozáson elhangzott előadásokból; szerk. Horváth Katalin, H. Tóth Tibor, Ferenczi Gábor; Magyarságkutató Intézet, Bp., 2019 ( A Magyarságkutató Intézet kiadványai)
Az első értelmező szótárak Czuczor Gergely és Fogarasi János ( A magyar nyelv szótára. I-VI. Budapest, 1862-74. ), Ballagi Mór ( A magyar nyelv teljes szótára. I-II. Pest, 1868-73. ) és Balassa József ( A magyar nyelv szótára. Budapest, 1940. ) munkáját dicsérik. Az előző tanévben már megismerkedtünk a napjainkban használatos két értelmező szótárral ( A magyar nyelv értelmező szótára I-VII. és Magyar értelmező kéziszótár).