"A szűz fogan és fiút szül, akit Immánuelnek fognak nevezni, ami azt jelenti, 'Velünk az Isten'". (Mt 1, 23) Nyolchónapos kisbabám sírására ébredtem, aki így fejezte ki igényét tiszta pelenkára és tejecskére. Mire beértem a szobájába, sikerült teljesen felébrednem. Karácsony reggel volt. Mélyet sóhajtottam. Nagyon féltem ettől a naptól. Az első karácsony férjem halála óta. Napjaim magányban és gyászban teltek. Tudtam, hogy az ünnep még rosszabb lesz, a egyedüllét érzése erősödni fog. Nem volt öröm a szívemben. Senki sem ébresztett "Boldog Karácsonyt! "-tal. Nem volt ajándék, amit kinyithattam volna. Nem volt kivel ünnepelni. Velunk az isten az élet értelme. Számomra csak egy volt a többi nap közül, szokásos tennivalókkal. Gondozom a kisfiamat, és igyekszem túlélni a fájdalmat és a magányt. Voltál már ennyire magányos? Talán a te helyezeted másképpen nehéz, de tudom, hogy az ilyen időszakokban Isten távolinak tűnik. Közömbösnek. Mint aki hátat fordított. Mint aki nem vesz észre. A 139. zsoltár 7. verse mégis megszólított azon a karácsonyon.
Mi búcsút venni nem szeretnénk tőletek, de útravalót adni annál inkább: kezetekbe adni a Szentírást, Istennek vezetést, erőt adó Igéjét, és kimondani életetekre egy-egy személyes áldást. Befogadni titeket az úrvacsora közösségébe, mikor a Krisztus jelenlétét és irántatok való szeretetét jelképező és hordozó szent jegyeket életetekben először veszitek majd, a gyülekezettel együtt. S útravaló a most hangzó ige, Jézus szavai is, mikor a ránk váró életről beszél. Mit jelent élni, "nagybetűsen" vagy akár kisbetűsen is ezen a földön? Velünk az istes.html. Élni – sokak számára voltaképpen egy földi út végigjárását jelenti, hol könnyebben, hol nehezebben, hol boldogabban, hol fájdalmasabban. Elvégezni a tanulmányokat, aztán munkahelyet találni, hogy megkereshessük a mindennapi kenyeret, vívjuk mindennapi küzdelmünket a megélhetésért. Végigjárni egy saját utat, de nem magányosan, nem egyedül. Élni – kapcsolatokat is jelent. Családba születni, s lassan kinőni belőle, barátságokat kötni, párt keresni, saját családot alapítani, s adni tovább az életet.
Választottainak, szeretteinek nevezve minket arra hív, hogy vele együtt munkálkodjunk magunk és mások szabadulásán. Azon, hogy közelsége, velünk léte minden ember osztályrésze és tapasztalata lehessen. Baán Izsák OSB
Adatvédelmi áttekintés Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.
Adja Isten, hogy idén karácsonykor ne legyen olyan ember, akiért Krisztus hiába halt meg, és kívánom, hogy ő minden ember szívében megszülessen. Lass Gábor
Kegyelmed itt működik lelkünkben, gondviselésed őriz útjainkon, szereteted mindig körülvesz bennünket. Köszönjük, hogy Jézus a velünk levő testvérünk, Mária az égi gondoskodó édesanyánk. Köszönjük, hogy nem hagysz magunkra, mert a Szentlélek bennünk lakik, és őrangyalunk kísér utunkon. Köszönjük, hogy nem kell kétségbe esnünk, ha elbuktunk, mert végtelenül nagy irgalmaddal velünk vagy, mellénk állsz. Velünk az Isten | RomKat.ro. Kérlek, maradj továbbra is velünk. Ámen! Horváth Zoltán atya Kép: Kategória: Örömmondó | Címkék: Emmánuel, Ézsaiás, Isten, Izajás, karácsony, Megváltó
Értékelés: 31 szavazatból Franciaország, 1793. Tombol a forradalom. Robespierre polgártárs hűséges csatlósával, a titkosszolgálat vezérével, Chauvelin-nel karöltve egymás után küldi az ártatlanokat a guillotine alá. Előkelőségek, akiknek csak az a bűnük, hogy nemesnek születtek. Parasztok és papok, akiknek elegük van a vérontásból - mind a vérpadon végzik. Egyetlen férfi van csupán, aki ellen mer szegülni a "szent igazságszolgáltatásnak". A Vörös Pimpernel... A titokzatos, álruhába rejtőző alak állandóan borsot tör a néptribunok orra alá. A skarlát virág / A vörös Pimpernel. A szemük előtt hajtja végre mesterien kitervelt akcióit, bármit is tesznek, nem tudnak túljárni az eszén... Mivel a franciák gyanítják, hogy a Vörös Pimpernel álarca mögött egy angol arisztokrata rejtőzik, Chauvelin Angliába teszi át székhelyét, hogy elvegyülve az arisztokrata társaságban végre felfedje a misztikus férfi személyét. Chauvelin azt reméli hajdani szerelme, a szép színésznő Marguerite segítségére lehet. Marguerite férje ugyanis a különc lovag, Sir Percy Blakeney (Richard E. Grant), aki az előkelő társaság kedvence, és fölöttébb különös férfiú.
Keresés a leírásban is Csak aukciók Csak fixáras termékek Az elmúlt órában indultak A következő lejárók A termék külföldről érkezik: 1 6 11 2 A Vörös Pimpernel Állapot: használt Termék helye: Jász-Nagykun-Szolnok megye Készlet erejéig 5 3 4 Nézd meg a lejárt, de elérhető terméket is. Ha találsz kedvedre valót, írj az eladónak, és kérd meg, hogy töltse fel újra. A Vaterán lejárt aukció van, ami érdekelhet. Mi a véleményed a keresésed találatairól? Mit gondolsz, mi az, amitől jobb lehetne? A Vörös Pimpernel - Udvari Kamaraszínház. Kapcsolódó top 10 keresés és márka LISTING_SAVE_SAVE_THIS_SETTINGS_NOW_NEW E-mail értesítőt is kérek: Újraindított aukciók is:
Orczy Emma bárónő – aki igen, magyar származású volt, de gyerekkorában már Angliába került, ott nőtt fel és angolul is írt – a XX. század elején élt és az első sikeres színdarab majd regény után egy tucatnyi történetet vetett papírra a hősies Vörös Pimpernelről, s azért meglátszik mennyire a melodrámára helyezte a hangsúlyt. Azt hiszem, rosszkor olvastam én ezt a regényt, mert nagyon nem tetszett. Elszoktam én már attól, hogy egy romantikus kalandregényben kevés legyen az igazi kaland és sokat foglalkozzanak azzal, hogy a főszereplőnő mennyire izgult és milyen gondolatok jártak a fejében, miközben megpróbálja megmenteni a szerelmét. Márpedig itt erősen melodrámára van véve a történet és főleg Marguerite szemszögéből látjuk az eseményeket, márpedig ő annyira nincs benne az igazi akciókban mindig csak siet az események után és közben kombinál és izgul és piheg a keble. Ha ugyanakkor olvasom, mint anno Rebekát, talán megértőbb vagyok a hősnő iránt és talán nosztalgikusabban is fogom fel a dolgot, s elnézőbbé válok.
A történetek a kalandregények elévülhetetlen szabályai szerint vannak – kiválóan! – megírva. Abszolút profi módon – persze nem a XXI. század túlpörgetett ritmusában, hanem még a békebeli fin du siècle cizelláltságával –, úgyhogy máig sem veszítettek varázsukból, pedig a XX. század igencsak túltermelési válságot eredményezett a könnyű irodalomból. A Korda Sándor rendezte filmváltozat plakátja És ami ezeket a könyveket fenntartja, az az erős ideológiai töltet, a szilárd meggyőződés: Orczy bárónő egyetlen pillanatig sem dőlt be a francia forradalom – s főleg annak szélsőségei – nagyszerűségéről szóló mítoszoknak, melyek eluralták és máig uralják az európai kontinens magát "értelmiségnek" vélő és tituláló csoportját. Úgy látszik, az albioni levegő akkoriban valahogy jobban immunizált a szélsőségek ellen, mint a kontinentális – nem véletlen, hogy egy Edmund Burke is itt élt és írogatott a franciák országos, majd kontinentális méretű, nagyszabású felfordulásáról. (Ellentétben például a németekkel, ahol azért sokan bedőltek a szépen csillogó jelszavaknak, amelyek a szemükben elhomályosították a vérfolyamos valóságot. )