A konzerv csicseriborsó levét egy keverőtálba szűrjük, és habverővel elkezdjük verni. Amikor habosodik, apránként hozzáadjuk a cukrot, és habbá verjük. A langyos csokihoz adunk egy kis vanília-kivonatot és egy csipet sót, majd apránként és óvatosan összeforgatjuk a csicseris habbal. 5 dolog, ami a tökéletes csokimousse-hoz kell! | Mindmegette.hu. Poharakba vagy tálkákba osztjuk, és legalább 4 órát pihentetjük a hűtőben, hogy kellően megdermedjen és összeálljon.
Amikor az összes bort felvette, óvatosan, lentről felfelé ívelő mozdulatokkal forgasd bele a csicserihabot, amíg eltűnnek a fehér csíkok. Tedd hűtőbe, és 1-2 óra múlva, de akár másnap is fogyasztásra kész. * Én a Lidlben kapható 70%-os étcsokoládét használtam. Ez 33g CH/100g szénhidrátot tartalmaz, és nyomokban tartalmazhat tejet. Ahhoz, hogy a szénhidrát-tartalom stimmeljen a receptben, hasonló minőségű csokoládét kell használnod. Én ajánlom a szintén Lidlben kapható 81%-os csokoládét is, ebben csak 23g CH/100g van, de így nagyon csokis lesz a mousse - tejcsokihoz szokott vendégeknek esélyes, hogy túl fanyar. Az én étcsokihoz szokott családom pillanatok alatt elnyammogta. 🙂 ** Használhatsz eritritet is, így a szénhidrát-tartalom 7, 5 grammal csökken poharanként - én a hűsítő hatása miatt nem választottam. *** A borkősav nem létkérdés, de ezzel lesz a legkeményebb a csicserihab. Tojásmentes csokoládés mousse-torta sütés nélkül | Ridikül. Ha gyakran használsz csicserilevet, érdemes beruháznod egy csomagra. tálalási adag: 1 pohár kalória: 188 kcal zsír: 12 g Szénhidrát: 18 g fehérje: 2, 3 g
Hiszen én is abban a hitben éltem, hogy a csoki és a víz örök haragban vannak. Aneesh csokijai viszont selymesen krémesek voltak, és nagyon intenzív ízük volt. Viszont egyáltalán nem voltak tömények, hiszen hiányzott belőlük a zsíros tejszín, ami az eredeti ganache alap összetevője. Tökéletes vegán csokimousse – egy varázslatos alapanyaggal. Teljesen rákattantam erre az ötletre, és utánajártam, foglalkozik-e még valaki ilyesmivel. Kiderült, hogy a víz-csoki kombót egy Hervé This nevű francia kémikus találta ki, aki a molekuláris gasztronómia egyik atyja. Heston Blumenthallal karöltve kísérletezte ki az alábbi csokimousse receptet. Bonbonkészítésben pedig Damien Allsop rendelkezik egy csupán víz alapú ganache-okból álló válogatással, aminek a cH 2 Ocolates nevet adta, szerintem zseniális névválasztás, ráadásul jól mutatja, hogy azért a víz nagyon is megfér a csokoládé mellett! 🙂 intenzív kakaó íz Azóta már számos könyvben, például Paul A. Youngnál, vagy Chantal Coadynál is láttam víz alapú ganache-sal készült receptet, sőt Paul tulajdonképpen arra buzdít, hogy mindenféle italokkal próbálkozzunk (a könyveiben van kizárólag sörrel, borral, pezsgővel, narancslével, teával készített ganache is).
Elkészítése: Egy kisebb tálat belehelyezek egy nagyobba, melyben víz van és alágyújtok a gáznak. A kisebb tálba beletörök 25 dkg étcsokit, a maradék 5 dkg-t félreteszem. Folyamatos kevergetés közben megolvasztom a gőz felett a csokoládét. Közben leütök 2 tojást, a tojásfehérjéket külön felverem egy robotgéppel, hozzáadva a 2 dkg cukrot és a csipet sót. Ezután a 2 dl tejszínt is felverem a robotgéppel. Csoki mousse tojas nelkuel 8. Hagyom a felolvadt étcsokit egy kicsit meghűlni, majd hozzáadom a 2 tojássárgáját. A csoki bekeményedik, ezért robotgéppel simára keverem, majd kanállal óvatosan hozzáforgatom a felvert tojásfehérjét és tejszínt. Egy porózus, rendkívül könnyű csokoládéhab lesz az eredmény, ezt 5-6 órára, vagy egész éjjelre a hűtőbe teszem. A fehér csokit az előbb ismertetett módon, gőz fölött megolvasztom, majd tányérokra kanalazom, egy-egy kanálnyit kör alakban elsimítva, hogy ha a csoki megszilárdul, érméket kapjunk eredményül. A fehér csokit félreteszem hűlni, közben a maradék 5 dkg étcsokit is megolvasztom a gőz fölött.
A balesetnek 47 közvetlen halálos áldozata volt (a mentésben résztvevők), és mintegy 600 ezer embert ért erős sugárzás, négyezren halhattak meg rákbetegségekben. Ukrajna, Fehéroroszország, Oroszország mellett további 24 európai országot érintett a sugárzás, hazánkat két hullámban árt enyhe-közepesnek ítélt szennyezés. Összefoglaló a jelenlegi körülményekről: A Csernobiltól 40 kilométerre lévő Prjpaty lakossága (május elsején még focimeccset is rendeztek) hatalmas mennyiségben kapta a mérgező anyagot, a település szinte teljesen kihalt a következő hónapokban – itt lakott több csernobili dolgozó. Index - Tech-Tudomány - Újra robbanhat a reaktor Csernobilban?. Az erőmű felett álló szarkofág nem túl stabil, ezért Ukrajna megerősíti azt (100 év védettséget hozna), az új védőburoknak 2015-ig kell elkészülnie – Magyarország kétmillió dollárral járul hozzá a költségekhez. AJÁNLOTT LINKEK: A csernobili robbanás a Discovery filmje () A közvetlen áldozatok névsora () A csernobili robbanás () Eltúlozták a hatását? () Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg.
Egyre intenzívebbé váltak a hasadási reakciók a csernobili atomerőműben a szétroncsolt reaktorcsarnok alatt – írja a Science magazinra hivatkozva a. A fűtőelemek nagy része a baleset alatt nem semmisült meg, hanem a többi anyaggal, köztük az oltáshoz eredetileg használt homokkal, lávává olvadt össze. Ez az anyag bemarta magát a reaktorcsarnok alagsori helyiségeibe, majd ott kihűlve megkeményedett. Tech: Kezd tönkremenni a csernobili atomerőmű régi szarkofágja, le kell bontani | hvg.hu. Ez azt jelenti, hogy az eredeti üzemanyag 95 százaléka, vagyis mintegy 170 tonna sugárzó urán még jelenleg is ott van. A folyamat közvetlenül nem figyelhető meg, ugyanis a koncentráció egy teljesen elzárt helyiségben növekszik. Sok a bizonytalan tényező – mondta Maxim Szavelijev, a Nukleáris Erőművek Biztonsági Problémáinak Intézete (Institute for Safety Problems of Nuclear Power Plants, az ISPNPP) egyik kutatója, aki szerint nem zárható ki, hogy egy újabb reaktorbaleset történhet az erőműben. A neutronszám azonban csak lassan növekszik, a szakembereknek így több évük lehet rá, hogy kitalálják, miként szüntessék meg a veszélyforrást.
A csernobili atomerőmű negyedik blokkjában 1986. április 26-án történt detonáció a világ eddigi legsúlyosabb nukleáris balesete volt. 1986. április 25-ről 26-ára virradó éjszaka az Ukrajnában működő csernobili atomerőmű negyedik blokkjában robbanás történt. A katasztrófa nyomán keletkezett radioaktív felhő, amely 1986 tavaszán Európa nagy részét beborította, eljutott egészen az Egyesült Államok keleti partvidékéig. Az 1986. április 26-án bekövetkezett nukleáris baleset után néhány nappal, május elején pedig Írországban többször is radioaktív eső esett. Amikor felrobbant a csernobili atomerőmű - Cultura.hu. A csernobili atomerőmű közvetlen közelében a katasztrófa utáni első napokban olyan magas volt a sugárzás szintje, hogy az elhárítási munkálatokban részt vevő egyik dolgozónak barnáról kékre változott a szeme színe. A detonáció felszakította az épület tetejét és falait, és tűz keletkezett. Maga a reaktor is megsérült, majd radioaktív anyag került a levegőbe, és ennek nyomán szerte Európában a szokottnál nagyobb radioaktív koncentrációt mértek.
"Sok a bizonytalan tényező" - mondta Maxim Szavelijev, a Nukleáris Erőművek Biztonsági Problémáinak Intézete (Institute for Safety Problems of Nuclear Power Plants - ISPNPP) egyik kutatója, aki szerint nem kizárható, hogy egy újabb reaktorbaleset történhet az erőműben. A jó hír az, hogy a neutronszám csak lassan emelkedik, a szakembereknek így akár több évük lehet arra, hogy kitalálják, hogyan szüntessék meg a veszélyforrást. Az ukrán tudósok most azt próbálják kideríteni, hogy a reakciók maguktól csillapodnak-e - vagy rendkívüli beavatkozásra van szükség egy újabb baleset elkerülése érdekében. Viszont egyelőre csak találgatni lehet, hogy a vízhiányában mi okozza a fokozódó intenzitást. Az egyelőre legvalószínűbbnek tartott elmélet szerint, ahogy a kórium szárad, külső rétege megkeményedik, egy olyan burokká válik, amelyről a neutronok visszapattannak, ezzel még hatékonyabban hasítva az uránatomok magját. Neil Hyatt a Science magazinnak "hihető és plauzibilis" feltevésnek nevezte ezt, de a mechanizmus és annak későbbi szakaszai egyelőre nem világosak.
Kinyitják a csernobili tiltott zónát Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rendelet adott ki, amelyben egyebek mellett szerepel egy úgynevezett "zöldfolyosó" létesítése a csernobili övezetben, hogy mindenki zavartalanul látogathassa a területet. Az ukrán államfő azt ígéri, vége a belépési kérelmek váratlan megtagadásának és a videózás tiltásának, kinyitják a tiltott zónát a látogatók és a kutatók előtt. A szakértők ugyanakkor azt mondják, a környezetet így sem fenyegeti veszély, a modern burkolat ugyanis sokkal erősebb, ráadásul hosszabb időre, mintegy 100 évre tervezték. A munka elvégzéséhez azonban így is komoly mérnöki bravúrra lesz szükség. Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2020. dec 15. 18:16 Pripjatyban, három kilométerre a csernobili atomerőműtől mintegy 50 ezren éltek a katasztrófa előtt / Fotó: Northfoto, Getty Images Harminc évvel ezelőtt, 2000. december 15-én végleg leállították a csernobili atomerőmű utolsó blokkját. A Zóna azóta megnyitotta kapuit a turisták előtt, az atomkatasztrófa helyszíne mára hátborzongató látványossággá változott. A Szovjetunió büszkesége volt, ami aztán a bukását is okozta: Csernobil tragédiája egy egész rendszer hazugságait és gyengeségét leplezte le. Az erőművekben dolgozóknak felépített mintafalu, Pripjaty pár nappal a robbanás előtt még a szocializmus győzelmét ünnepelte, nem sokkal később pedig már teljes káoszban próbálták menteni az embereket az azóta szellemvárossá vált településről. ( A legfrissebb hírek itt) 1986. április 26-án hajnalban a csernobili reaktor már órák óta vészhűtés nélkül üzemelt, amikor a teljesítménye hirtelen visszaesett.
Kihalt utcák, sugárszennyezett környezet, és maga a robbanás: a legújabb Chernobyl VR szabadulós játékban testközelből élhetjük át az 1986 áprilisában történt ukrán atomkatasztrófa előtti és utáni napokat, valamint magának a detonációnak is tanúi lehetünk. Az HBO GO Csernobil című 2019-es minisorozata után nem csoda, hogy a témát a játékipar is felkapta, ám a Démonblokk VR szabadulószobában fellelhető Chernobyl nem csak egy szórakoztató játék, de történelmi visszatekintés is egyben. A játékot magunk is kipróbáltuk, azonban egy szimpla VR élménynél jóval többet kaptunk: a pályák során ugyan is érdekes tényeket, és történelmi szempontból fontos tudnivalókat ismerhettünk meg az 1986-os atomkatasztrófáról, nem mellesleg az erőmű mellett elhelyezkedő Pripjaty és Csernobil városokban akkor élő nép mindennapi életébe is betekintést nyerhettünk. "Nincsenek bonyolult feladatok. Maga a pálya nagyjából fél óra alatt végigjátszható, ám a hangulata miatt érdemes benne maradni, körülnézni, és legalább egy órát eltölteni a virtuális valóságban" – kezdte Lincz Béla, a Démonblokk VR egyik alapítója.