G árdos Pétert színház- és filmrendezőként ismerheti a magyar közönség, de most, lám, szerzőként is elénk toppan. A Hajnali láz a művész első regénye, és véleményem szerint eléggé látszik rajta a szerző eredeti foglalkozása. Úgy értem, a szöveg felett mindenképpen győz a képiség, még akkor is, ha a szerző igazából egy belső történetet vet papírra. Pedig ugyancsak nehéz dolga volt, hiszen saját szüleinek szerelmi történetét dolgozta fel. A kiinduló szál már-már 19. Gárdos Péter: Hajnali láz | Budapesti Metropolitan Egyetem. századi (kaland)filmbe illő: a fiú egy szekrény mélyén megtalálja szülei szerelmi levelezését, és ennek alapján ír regényt. A regény háttere 20. századi: koncentrációs táborok utáni betegség, külföldi szociális segítség, halál árnyéka az élni akaró életen. Maga a mű pedig igazi 21. századi művé sikeredett sűrített nyelvezete, képisége, lényeglátása, lecsupaszító valóságláttatása által. A történet egyszerű: a koncentrációs táborból a tüdőbeteg Miklós egy svédországi kórházba kerül, ahol megállapítják, hogy alig hat hónapja van hátra.
A könyv az európai történelem egyik legkülönösebb hatalmi svindlijének izgalmas és megrázó története. 2001-től 2006-ig a Debreceni Csokonai Színház prózai tagozatának vezetője, majd művészeti tanácsadója. 2015-ig a Pinceszínház művészeti vezetője volt. 2014-ben a Budapesti Metropolitan Egyetem tanszékvezetője lett, ahol filmrendezést és forgatókönyvírást tanít. Filmjei Szerkesztés 1972: Víz - minden mennyiségben 1972: Szobrok és alkotók 1972: Ideál '72 1972: A gyermekek világából 1972: …és télen még rosszabb! 1973: Utazás a Föld körül 1973: Modernség '73 1974: Az új elnök öröksége 1974: Új arcok éve 1974: Országgyűlés 1974: Forradalmi Ifjúsági Napok 1974: Elsőéves népnevelők 1975: Kultúrközpont 1975: Kirándulás 1975: Kártyaparti este 7-kor 1976: Egy tiszt levele 1976: Kibontakozás 1976: Két nap élet 1977: Skorpió Rt. Gárdos péter hajnali la video. 1977: Lidérc 1978: Halálosztók 1979: Ketrec 1979: A gondolat él 1980: Vészcsengő 1980: Tragoletto 1981: Tiszteletkör 1981: Semmi vagy minden 1982: A tanítványok 1982: Manőver 1983: Kis ember nagy élete 1985: Uramisten 1985: A 28-as csapó 1987: Üveg 1987: Szamárköhögés 1988: Video-világ 1988: Szünet 1989: A hecc [4] 1989: Diploma 1992: A skorpió megeszi az ikreket reggelire 1994: A brooklyn-i testvér 1995: Éretlenek 1997: Showbálvány 1998: Üstökös 2001: Az utolsó blues 2004: A porcelánbaba ( 2005 Filmszemle - Legjobb rendezés díja) 2005: Az Aranyember c. film a "Nagy könyv" c. sorozatban.
Hiszen a két szereplő egyszerre tapasztalatlan kamasz, és koncentrációs tábort is megjárt tapasztalt "öreg", akiket a sors megfosztott a szokványos udvarlás örömeitől, de a buktatóitól is. Mindketten "meghaltak" már: Lilit halottaiból támasztotta fel, csodával határos módon Svensson doktor, Miklósnak pedig csak hetei vannak hátra. A fiatalos álmodozást valamiféle elszántsággal helyettesítik be, amely ugyanolyan érthetetlen, ugyanolyan nevetséges is talán, de kiragadja hősünket a betegség karmaiból, és végül hazavezeti oda, ahová vágyik. Gárdos péter hajnali la suite. És mindeközben hiteles rajzát kapjuk a svédországi szociális ellátásnak, a kórházban uralkodó körülményeknek, de leginkább a jellemeknek, amelyek befolyásolják a két fiatal pillanatnyi életét: az emberséges orvosokét, igazi és álbarátokét, akik a maguk nyomorának enyhítésére néha szánalmas, de néha felemelő dolgokat visznek véghez. No, és persze nem utolsó sorban Miklós és Lili, a súlyos múltból jőve jövőt álmodó, felnőttet játszó gyerek jellemének rajzát.
2014. április 1. Rengeteg érdeklődő vett részt Ugron Zsolna Erdélyi menyegző című regényének bemutatóján, melynek Sikota Krisztina önkormányzati képviselő volt a háziasszonya. A MOM Kulturális Központban megrendezett közönségtalálkozón a regény kulisszatitkairól Lévai Anikó és Molnár-Bánffy Kata beszélgetett az írónővel. Ugron Zsolna 2010-ben megjelent első regénye, az Úrilányok Erdélyben azonnal meghódította az országot. A következő évben a Meskó Gyulával közösen megírt, Szerelemféltők címet viselő mű szintén osztatlan sikert aratott. Az írónő az akkor tartott hegyvidéki közönségtalálkozón már említette, hogy egy történelmi regényen dolgozik, és történelmi kutatásokat végez. A könyv pontos témája akkor még titok volt, Zsolna azonban megígérte, hogy ha megjelenik, szívesen elmegy a XII. Báthory Anna Református Általános Iskola. kerületbe egy újabb beszélgetésre. "Ezt az ígéretét most beváltotta – emlékezett vissza Sikota Krisztina önkormányzati képviselő, a MOM Kulturális Központban megrendezett könyvbemutató háziasszonya, aki személyes olvasói élményéről is mesélt a Hegyvidék című kerületi lapnak.
Mátyás király vagyonát is felülmúló - vagyonnal rendelkező asszonyt úgy falazták be, hogy tárgyalás és ítélet sem volt az ellene felhozott vádakban. Az ötven évesen özvegyként magára maradt, kálvinista asszonynak amúgyis kevés jogi eszköze lett volna a védekezésre. Először a jezsuiták írtak – nem túl hízelgően – Erzsébetről, Móricz Zsigmond, Makkai Sándor és Mikszáth Kálmán történelmi regényei is a hírhedett kegyetlenségeit emelték ki, de Lévai Anikó arra hívta fel a figyelmet, hogy az Erzsébet ellen valló emberekből kínzással csikarták ki a vallomásokat, és utána rögtön ki is végezték őket. A befalazott nagyasszony négy évi raboskodás után, megbomlott elmével halt meg. A közönségtalálkozó végén Ugron Zsolna elmondta, hogy Báthory Anna története még nem ért véget, lesz folytatása az Erdélyi menyegzőnek, amelyből – a Médiatanács támogatásának köszönhetően – két részes televíziós film is készül majd. Mozanapló Báthory Anna. Emellett a napokban derült ki, hogy a történelmi regény hamarosan Londonba is "ellátogat" a The London Book Fair-re, és szerencsés esetben akár angol nyelven is megismerheti a világ Báthory Anna történetét.