(2000): A gondolkodás iskolája. Akkord Kiadó. Budapest. Varga, N. (2016): Szövegértés a matematikaórán. Anyanyelv-pedagógia IX. évfolyam, 2016/1. Fotó: itt és itt SEGÍTS, HOGY MI IS SEGÍTHESSÜNK! Úgy érzed, ezt a cikked neked írták? Ez nem véletlen! A Pszichoforyou az olvasókról szól, és az olvasóink támogatásával működik. Ha szeretnél még sok hasonló írást olvasni, támogass minket! MEGNÉZEM
Naponta új termékek 25%, 20% engedmény minden könyvre! + 2, 5% pontokban Legtöbb termé künk raktá ron illetve beszállítói készleten van! (15. 000 különböző termék) Fogyasztóbarát, megbízható weboldal SSL tanúsítvánnyal Akár 2-4 munkanapos házhoz szállítás 14. 999 Ft felett ingyenes szállítás 600 átvételi pont országszerte
A szövegek többsége változatlan tartalommal és kapcsolódó feladatokkal jelenik meg, az illusztrációk azonban újak. A szövegértés, szövegfeldolgozás fejlesztése - Képes vagy rá fejlesztőház. Az elbeszélő és magyarázó-értelmező szövegek között vannak rövidebb terjedelműek a még nem megfelelő olvasási és szövegértési képességű tanulók számára, így a differenciálás is könnyebben megoldható. Az aktualizált dokumentumszövegek a mindennapi élethez kapcsolódnak: kiállítás plakátja, ételrendelés szórólapja, autóbusz-menetrend, internetes meteorológiai előrejelzés. A feladatok változatosak, alkalmasak a hatékony szövegfeldolgozáshoz és a mindennapi életben hasznosítható szövegértéshez szükséges képességek fejlesztésére.
A feladatok hasonlóak lehetnek. Rövid mese, vagy történet kiválasztása, amit előzőleg elolvastunk. Olvassa el a gyerek, majd beszéljük meg. Tegyünk fel kérdéseket a meséből, alkottassunk véleményt a szereplőkre, körülményekre vonatkoztatva. Ebből látjuk, hogy megértette-e. Ezt lehet főzés, vasalás, utazás stb. közben is. Jó, ha nemcsak irodalmi szöveget olvastatunk, hanem életszerűbbet is. / Európai PISA felmérés ennek hiányát rótta ránk/. Néhány példa: Szakácskönyvből kiválasztunk egy receptet és ahhoz adunk feladatokat. Pl: - Gyűjtsd ki a piskóta száraz hozzávalóit! Mozaik Kiadó - Szövegértés fejlesztő feladatok 6. osztály - Mócsán Mária Zita: Szövegelő - 6. osztály. - Írd ki milyen sorrendbe tesszük az anyagokat a keverőtálba! - Húzd alá hány fokon kell sütni! Stb TV- műsorból: - Gyűjtsd ki a természetfilmek címeit! - Hány órakor kezdődnek a hírműsorok? - Kerss sportközvetítést! Stb. Szuperinfoból: - Írd ki a bútorboltok címeit! - Gyűjtsd ki milyen orvosok hirdetnek rendelést. - Mi megy a moziban szombat este? Stb. Az ezkre adott válaszokat leírhatják az otthoni gyakorló füzetbe, amiben persze a helyesírást is ellenőrizni kell.
Nem "rosszabbak", csak más ingerekből táplálkoznak, ezért más ingerek is elégítik ki tudás iránti vágyukat. Nagy szerepünk van abban, hogy azokat problémákat, amit a munkánk során tapasztalunk orvosolni tudjuk, a gyermek egészséges fejlődése és kudarcmentes iskolai életének érdekében. Változatos módszerekkel keltsük fel és tartsuk fenn a gyermekekben az olvasás iránti vágyat, hogy legyen motivációja könyvet venni a kezébe és olvasni!
A szövegértés- a mese befogadásának, újra átélésének módjai A mesék, szövegek befogadásának módbeli változatossága a mese/szöveg nyújtotta élmény gazdagságát teremti meg, mind amellett, hogy az emlékezeti megtartást is segíti. A változatosság mellett a többféle modalitást érhetjük. Az a szerencsés, ha a mesék nem csak vizuálisan, hanem auditív vagy mozgáshoz kötődően is megjelennek a gyermekek számára. Pl. a gyermek megrajzolja az esemény szereplőit, amelyből síkbábok készülnek. A mese összefüggő egységét először egy felnőtt narrátor biztosítsa. A gyermek a mesében megjelenik rajzával a hallott mese keltette belső képzetáramlással, a figurák mozgatásával. Tehát igazán intenzíven él együtt a történettel. A változatosság többek között érvényesülhet abban is, ha a mesék befogadása, újra átélése másképpen és többféleképpen valósul meg. A felnőtt mesét mond, mesét olvas. A mese cd-ről hallható. A gyermek látja a mese eseményképeit (dia, mesekönyv), s közben hallja a mesét. A gyermek látja a szereplők mozgását vagy éppen ő mozgatja a szereplőket (síkbáb) miközben hallgatja a mesét.
Egy kimutatás szerint az átlag magyar családban 12 perc a szülők és gyermekek közötti tartalmas kommunikáció a hétköznap folyamán. Ez jórészt késő délutánra és az estére esik. Akkor a közös vacsora, kicsi gyermek esetében a fürdetés és az esti mese jelenti leginkább az alkalmakat. A minden napi mesélés és a közös játék is egyre kevesebb családban kap szerepet. Az óvodában és az iskolában sem jut sokkal több idő a gyermekekkel való kommunikációra. Gósy Mária 2010-ben 800 középiskolás gyermeket vizsgált meg, miszerint egy hét alatt mennyit kommunikáltak a tanórákon a tananyaggal kapcsolatosan a diákok. Az eredmény megdöbbentő, heti 6 perc, azaz 6 perc jut öt iskolai napra, s ebből 4 perc idegen nyelvi tanórákra esik! Az audiovizuális eszközök egyeduralma és a kommunikációhiány fantáziaszegénységet, nyelvi-kommunikációs nehézségeket, a szövegértés zavarát eredményezik. Az óvodás és kisiskoláskorban tehát a mesék és szövegek átélésének és feldolgozásának változatos, gazdag, játékos eszköztárára van szükség.
by Krisztina Száday
Szó szerint életmentő volt a megkeresés. Elárulta, mit tervez a közeljövőben. Ajánlataink