Az országgyűlés 2011-ben nyilvánította november 13-át a magyar nyelv napjává, hogy a figyelmet ráirányítsa a szellemi-kulturális örökségünk alapját jelentő anyanyelvünkre. November 13. meghatározó dátum a magyar nyelv történetében, 1844-ben ugyanis ezen a napon fogadták el a magyar nyelvet hivatalossá tevő törvényt. E törvény többek között kimondta: "1. § Az országgyüléshez bocsátandó minden kegyelmes királyi Leiratok, Előadások, Válaszok, és Intézvények ezentúl egyedül magyar nyelven adassanak ki. 2. § A törvénycikkek valamint már a jelen országgyülésen is egyedül magyar nyelven alkottattak és erősíttettek meg: úgy ezentúl is mind alkottatni, mind királyi kegyelmes jóváhagyással megerősíttetni egyedül magyar nyelven fognak. " 2001 óta az ENSZ is ünnepli hivatalos nyelveit. Az angol nyelv napját április 23-án ünneplik, William Shakespeare halálának napján. A francia nyelv napja március 20., mivel a Frankofónia Nemzetközi Szervezetét ekkor hozták létre 1970-ben. A kínai nyelv napján, április 20-án Cangjieről emlékeznek meg, mert a legenda szerint ő alkotta meg a kínai írásjeleket.
Hiszen mindenkiben megbújhat a feltaláló, csak bátorság kell ahhoz, hogy kibontakozzon! Szöveg és kép forrása: November 13. - A magyar nyelv napja A magyar nyelv napját 2009 óta április 23-án ünnepeltük, 2011-től viszont november 13-án. (Szöveg és kép:) November 5. - Az európai kereskedelem napja Az Európai kereskedelem napján a Nemzetközi Statisztikai Figyelő legújabb számából Holka László A használt cikkek piaca: trendek és kihívások írását ajánljuk.
Az Országgyűlés a 66/2011. számú, szeptember 29-én kelt határozata november 13-át a magyar nyelv napjává nyilvánította. 1844-ben ugyanis ezen a napon fogadták el a magyar nyelvet hivatalos nyelvvé emelő jogszabályt, az 1844. évi II. törvénycikket. A magyar nyelv napján a magyar közszolgálati rádió színes műsorkínálattal készül – ezek programját alább olvashatják. Előbb azonban lássuk a magyar Országgyűlés határozatát: "1. Az Országgyűlés, felismerve azt, hogy a magyar nemzet összetartozását legfőbb szellemi kulturális örökségünk, nemzeti nyelvünk fejezi ki legjobban – tiszteletben tartva hazánk hagyományos nyelvi sokszínűségét, egyben felelősséget vállalva a kisebbségek nyelvhasználatának jogáért –, a nemzet fejlődését és hagyományainak őrzését egyaránt szolgáló magyar nyelv iránti megbecsülésének kifejezése érdekében a magyar nyelvet hivatalossá tevő törvény, a magyar nyelv és nemzetiségről szóló 1844. törvénycikk elfogadásának napját, november 13-át a magyar nyelv napjává nyilvánítja.
A nemzeti erőforrás miniszter országgyűlési határozati javaslatban kezdeményezi november 13-ika magyar nyelv napjává nyilvánítását. A megemlékezés időpontját a magyar nyelvet hivatalossá tevő, 1844-es törvény elfogadásának napja adhatja. Réthelyi Miklós, az Országgyűlés honlapjára pénteken felkerült előterjesztését azzal indokolja, hogy így a parlament kifejezheti megbecsülését a "nemzet fejlődését és hagyományainak őrzését egyaránt szolgáló magyar nyelv iránt". A határozati javaslat elfogadásával a Háznak 2011-től az intézmények, szervezetek és az állampolgárok figyelmét is fel kellene hívnia a magyar nyelv napjának "közös, méltó" keretek között történő megünneplésére. Az Országgyűlés emellett felkérné a kormányt, hogy a tudományos élet szereplőivel, valamint az egyházak és a civil szervezetek bevonásával vizsgálja meg "nemzeti nyelvünk használatának helyzetét" és ennek alapján készítsen elő intézkedési tervet a "nyelv értékeinek védelme, korszerű továbbfejlesztése és népszerűsítése céljából".
Szinte valamennyi európai nyelven hamarosan megjelenik a Hajnali láz, emellett olyan országokban is saját nyelven olvashatják majd a könyvszeretők, mint Brazília, Taiwan, Kína, Korea. A regényből Gárdos Péter rendezésében készült film 2015 telén kerül a magyarországi mozikba. Frissítve: 2015. november 20., péntek - 13:09
Hajnali láz leírása Egy levélköteg 60 éven át várta, hogy a szekrény mélyéről előkerülve megmutassa, mit jelent az újrakezdés, a kitartás, az élni akarás és a határtalan szerelem. "Szüleim, Miklós és Lili hat hónapon át, 1945 szeptemberétől 1946 februárjáig leveleztek, mielőtt Stickholmban összeházasodtak volna. A levelek létezéséről ötven évig nem tudtam. Azután Apám halála után Anyám, szinte mellékesen, két formás levélköteget nyújtott át, búzakék és skarlátszínű selyemszalaggal összekötve. A történettel hosszú ideig képtelen voltam foglalkozni - aztán tíz évvel később megírtam a regény első változatát, s ezzel párhuzamosan elkészült a film forgatókönyve is. Abban a kivételes szerencsében részesültem, hogy írhattam is, rendezhettem is szüleim szerelmének történetét. " Gárdos Péter Svédország, 1945. GÁRDOS PÉTER: HAJNALI LÁZ - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. A huszonöt éves Miklós Bergen-Belsen koncentrációs táborából a svédországi Gotland szigetére szállítják. Aztán a rehabilitációs kórházban ismét halálra ítélik: svéd orvosa hat hónapot ad neki.
Az Uramisten erős indulás volt: Chicagóban a legjobb első filmnek járó Ezüst Hugó-díjával tüntették ki, Montrealban a zsűri különdíját kapta meg, a magyar filmszemléről Máthé Tibor a legjobb operatőr díját, Eperjes Károly pedig a színészi díjat hozta el. 1987-ben jelent meg a máig legsikeresebb és a kritikusok szerint is legjobb filmje a Szamárköhögés. A film 52 filmfesztivált járt meg, huszonhat országban vetítették és számtalan díjat nyert. Még kilenc nagyjátékfilm, és számos színházi rendezés fűződik a nevéhez. 1991 és 2001 között több televíziós sorozatot készített. ( Első szerelem, Öt kicsi indián, Showbálvány). Gárdos péter hajnali láz. 2010-ben jelent meg első regénye Hajnali láz címen, melyben szülei szerelmének igaz történetét írta meg. A regényt 36 ország adta ki Ausztráliától Braziliáig. 2018-ban jelent meg Hét mocskos nap címmel második könyve. A három család és egy viharos évszázad történetét felölelő regényben Gárdos az élet apró esetlegességeiről és brutális szörnyűségeiről ír. 2019-ben jelent meg harmadik regénye Királyi Játék címmel.