Beállíthatjuk, hogy milyen típusú zenét szeretnénk, amelyet a program ez által elkészít nekünk. Egy rövid szünet után kerekasztal-beszélgetés következett: Hargitai Henrik, Gács Anna és Orbán Katalin részvételével. A beszélgetés fő témája volt, hogy a mesterséges intelligencia által létrehozott alkotásokat tekinthetjük-e műalkotásnak. Sok helyen az ilyen technikával létrehozott alkotásokat Artwork-ként emlegetik, azonban arra még nem találtak választ, hogy ez tényleg művészetnek tekinthető-e. Oktatóink erre más-más válaszokat adtak. Például Orbán Katalin határesetként jellemezte, bár szerinte születhetnek ebből olyan dolgok, amelyek művészi értékkel bírnak. Gács Anna szintén lehetségesnek tartja, de ez attól függ, hogy az adott alkotásnak mi a célja, hiszen a művészi alkotás elválaszthatatlan a használatától. Akadnak olyanok is akik, úgy értelmezik, hogy ez felér a művészet halálával, ez azonban a befogadótól is függ, hogy az adott művet művészi alkotásnak tekinti-e vagy sem. Fontos azt is megjegyezni, állították a beszélgetés résztvevői, hogy ez nem teljesen fair az igazi művészekkel szemben.
Önkéntes rabszolgaság vagy a planetáris idiotizmus? - Beszéljünk az emberközpontú mesterséges intelligenciáról! Mi is az az e mberközpontú mesterséges intelligencia? Algoritmusok, szenzorok és robotok fejlesztése és felhasználása, amelynek elsődleges és közvetlen célpontja nem a termelés, a gyártás, a technológia vagy a tudományos megismerés, hanem az emberi élet minőségének, az egészség megőrzésének, a társas kapcsolatok szervezésének támogatása. A fenti kérdésekről szervezett két, a felsőoktatásban is jól használható és a tárgykörrel foglalkozó kutatók és szakemberek számára is sok üzenetet megfogalmazó panelbeszélgetést az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság, a Szegedi Tudományegyetem Eötvös Loránd Kollégium a és a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete (FTI-iASK). A videó-előadások és az azokat követő szakmai diskurzusok teljes anyaga megtekinthető az alábbi videón! A videóanyagban történő tájékozódást az eseményről készített tartalomjegyzék segíti. Néhány megállapítás és néhány fontos kérdés, amelyekre válaszokat kerestünk: Miért tekinthető a mesterséges intelligencia a negyedik nagy gondolkodástörténeti megrázkódtatásnak?
Hazánban a Supershop kezdte el alkalmazni az általunk fejlesztett Super Pepper nevű rendszert. Természetesen, mint minden újdonság, a mesterséges intelligencia is okoz némi félelmet. Sokan tartanak attól, hogy a robotok majd elveszik a munkánkat. Erre legjobb ellenérv a géprombolások kora, mikor a gépek elkezdték forradalmasítani a textilipart. A munkások akkoriban is féltették munkahelyüket. Ugyanakkor a textiliparban mai napig dolgoznak emberek, pedig ma már robotokat, automata rendszereket is bevetnek. A technológia átalakította világunkat, de az emberek munkáját továbbra sem vették el. Új munkahelyek jöttek létre, valószínűleg a robotika és MI előrahaladásával is ez lesz a helyzet. Olyan állások és munkakörök jelennek meg, amelyről korábban még senki se hallott. Cégünknél például a robot szövegíró egy ilyen pozíció. Mi robotikai cégként úgy gondoljuk, nem félni kell a tudománytól és a technológiáról, hanem minél mélyebben meg kell azt ismerni, vívmányait pedig az emberiség szolgálatába kell állítani!
Az idén több mint 500 millió forintot kapott az MTK, jövőre 4 milliárd 200 millió, 2016-ban pedig a fennmaradó kb. 850 millió forinthoz is hozzájut a klub. Már elkezdték bontani a régi stadiont Forrás: MTI/Illyés Tibor 4 milliárd az új focistadion Az Origo kérdésére Deutsch Tamás elmondta, hogy az 5 milliárd 650 millió forintból 3 milliárd 910 millió forintot az új Hidegkuti Nándor Stadion megépítésére, 350 milliót a Salgótarjáni úti edzőpálya felújítására, 1 milliárd 390 millió forintot pedig a zuglói Lantos Mihály Sportközpont megépítésére fordítanak. Utóbbi helyszínen lesz a Szőcs Bertalan vívóközpont, a küzdősport központ, egy atlétikai pálya és egy multifunkcionális sportcsarnok. A Lantos Mihály Sportközpont látványterve: Az MTK elnöke továbbá kérdésünkre elmondta, hogy az MTK többi szakosztályának létesítményeit is folyamatosan fejlesztik. A londoni olimpiára például a kajak-kenusoknak olyan sporttelepen kellett készülniük, ahol omladozott a vakolat, nem volt fűtés és meleg víz sem.
2015. 07. 21:25 Még 1, 5 milliárdot utalt ki a kormány az új MTK-stadionra A kormány további 1, 5 milliárd forintot ad az MTK Budapestnek az új Hidegkuti Nándor Stadion felépítésére irányuló beruházás teljes körű megvalósításához - közölte a klub szerdán. 2014. december. 05. 12:44 Látványterv: Ilyen lesz az új MTK-stadion Kihirdették a Hidegkuti Nándor Stadionra kihirdetett tervpályázat eredményeit. A nyertes a Bord Építészt Stúdió Kft. munkája lett. 2014. 04. 10:09 Kiemelt beruházás lett az MTK-stadion építése A Hidegkúti stadion építésére ugyan nem kapnak több pénzt a korábbi 5, 65 milliárdnál, de a pénzt gyorsabban fizetik ki – közölte Deutsch Tamás sportklubja. A nemzetgazdaságilag kiemelt státusz miatt a hatósági eljárási határidők is megrövidülnek. 2014. 15:55 Kiírták a pályázatot az új MTK-stadion megtervezésére Kétfordulós tervpályázatot írt ki a Magyar Testgyakorlók Köre Egyesület (MTK) az 5000-5500 nézőt befogadó új Hidegkuti Nándor Stadion tervezésére. A felhívás a szerdai Közbeszerzési Értesítőben jelent meg.
Azt már csak mellékesen jegyezzük meg, hogy Kubatov pár éve nagyon szerette hangoztatni, hogy a vénaszkenner szép lassan az egész világot meghódítja, hiszen nagyon jó szolgáltatás, ehhez képest azóta is a Groupama Aréna az egyetlen ismert hely, ahol alkalmazzák. És ugye ott sem mindenhol. 4. Stadionépítés Miskolcon Az omladozó diósgyőri stadion helyére már a Fidesz előtt is szerettek volna újat építeni, de talán a stadionépítési láz miatt lelkesült be annyira a klub, hogy 2014-ben teátrálisan megkezdte a bontást. Két szektor el is tűnt, amire kiderült, hogy nem csak pénz nincs egyelőre sehol, de még bontási engedély sem volt arra a két szektorra sem, ezért 2016-ig egy foghíjas pályán játszott a DVTK, akkor viszont már tényleg lebontották az egészet. Szerencsére azóta felépült az új stadion, 1 3 milliárd forintért. Ez azért jó, mert az eredeti kormányhatározatban még 4, 5 milliárdból kellett volna felépülnie. 5. A félbehagyott darabok A Diósgyőr még talán jobban is járt, hogy időben álltak le a nagy rombolással, Szigetszentmiklóson és Budaörsön ugyanis egyszerűen félbehagyták a munkálatokat.
Bozsik József Stadion Adatok Korábbi neve(i) Szent Imre herceg útjai Stadion ( 1946 -ig) [1] Elhelyezkedés Budapest, Magyarország Megnyitás ideje 1938. január 2. Kibővítés éve 1955., 1967. Felújítás éve 1986., 1990., 2006. Bezárás éve 2018. szeptember 23. Lebontás éve 2019. február 18. Méretek 105 × 68 m Felület természetes fű Befogadóképesség 9 500 néző [2] Tulajdoni viszonyok Tulajdonos Magyar Futball Akadémia Kft. Kezelő Budapest Honvéd Bérlő Budapest Honvéd, MTK Budapest FC [3] Elhelyezkedése Bozsik József Stadion Pozíció Budapest térképén é. sz. 47° 26′ 33″, k. h. 19° 09′ 18″ Koordináták: é. 19° 09′ 18″ A Wikimédia Commons tartalmaz Bozsik József Stadion témájú médiaállományokat. A Bozsik Stadion (teljes nevén Bozsik József Stadion) egy különböző sportrendezvények lebonyolítására alkalmas lebontott stadion Kispesten, Budapesten, Magyarországon. A 9500 néző [2] befogadására alkalmas, 5500 ülő [2] és 4 000 állóhellyel rendelkezett, részben fedett építmény, a Budapest Honvéd hazai labdarúgó-mérkőzéseinek volt az otthona.
A korábbi Népstadion hatvan esztendő alatt elöregedett, az állapota leromlott, az elmúlt években a tribün felső karéját már meg sem nyitották, mert balesetveszélyessé vált, ezért mindenképpen szükséges volt egy új aréna megépítése. A bontás 2016-ban kezdődött el, s mostanra a toronyépület kivételével teljesen eltűnt a régi legendás létesítmény. Az építkezés is hamarosan beindul, hiszen a 2020-as labdarúgó-Eb-n a tervek szerint 67 ezer főt befogadni képes arénában rendezhetnek három csoportmérkőzést és egy negyeddöntőt. A költségvetést a héten drasztikusan megemelte a kormány 100-ról 190 milliárd Ft-ra. Az építkezés/Fotó:Ruzsa István "Olyan világszínvonalú infrastruktúrát építünk ki, amely új lendületet ad a magyar versenysport számára, egyszersmind alkalmassá teszi hazánkat a legrangosabb nemzetközi sportesemények befogadására – fejtette ki korábban Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter. – A magyarországi rendezésű világversenyek olyan nemzetközi figyelmet irányítanak hazánkra, amely nemcsak az ország megítélése, presztízse szempontjából kifizetődő, hanem hozzájárul a magyar idegenforgalom teljesítményéhez. "
Olcsó szórakozás persze, de nagyon jó érzés állami beruházásokon röhögni, ha senkinek nincs belőle baja. A stadionépítések szerencsére egytől egyig ilyenek, úgyhogy most összeszedtük neked a legjobbakat! "Ha látni akarod egy kormány működésének minőségét, nézd meg, mennyire hatékony a szívügyeiben" – tartaná a mondás, ha létezne ilyen mondás, de az a helyzet, hogy ezt a bölcsességet én találtam ki most, hogy legyen mivel nyitni a legújabb Azonnali-listát. Ettől még persze igaz az állítás, hiszen a józan paraszti ész azt diktálja, hogy még a legtrógerebb társaságoknak is van egy olyan kiemelt ügye, amit az érzelmi kötődés miatt megpróbálnak precízen megcsinálni. Ha pedig még a kiemelt ügyben sem sikerül jól produkálni, az azt jelenti, hogy itt tényleg egy nem túl tehetséges társaságról van szó. A magyar kormány főleg a stadionokat szereti. Nem a focit, a stadionokat: azokra ugyanis nagyon sok pénzt adott eddig. Persze ahol dolgoznak, ott hibáznak is, de mégis voltam olyan aljas, hogy összeszedjem a legröhejesebb stadionépítési problémákat és történeteket, csak hogy bárki érezze, milyen minőségben foglalkoznak a jellemzően kormányközeli cégek a miniszterelnök hóbortjával.