A bérjárulékok a szociális hozzájárulási adó, a szakképzési hozzájárulás, továbbá minden olyan adók módjára fizetendő összeg, amelyet a bérköltség, a személyi jellegű egyéb kifizetések, illetve a foglalkoztatottak száma alapján szükséges megállapítani. Utoljára szerkesztve: 2022. július 7.
Otp személyi kölcsön feltételei Raiffeisen személyi kölcsön Megjelent a rendelet: a 65 év felettiek piacra járását is szigoríthatják a polgármesterek A társaság társasági szerződésében szerepelnek a tagi személyi közreműködés=mellékszolgáltatás alapvető feltételei, így a díjazása is. 2018. márciustól nem vett fel tagi közreműködői díjat, s mint könyvelőnek, nem áll rendelkezésemre attól eltérő (akár taggyűlési döntés), mint ami a társasági szerződésben szerepel, hogy havonta x forint. díjazás illeti meg. A kérdést könyvelőként tettem fel, arra vonatkozóan – tekintettel az éves beszámolási kötelezettség közelségére is –, hogy a társaság könyvelésében személyi jellegű ráfordításként és kötelezettségként kell-e könyvelni a papírforma szerint a tagot megillető közreműködői díjat bruttóban. Számviteli ismeretek 12. évfolyam | Sulinet Tudásbázis. Nyilván a ki nem fizetett díjazásból nem lehet szja-t stb. vonni, csak amikor kifizetődik. Számviteli fegyelemsértést követek-e el, ha ez a ki nem fizetett tagi közreműködői díj nem fog szerepelni a 2018-as főkönyvi könyvelésben és így a beszámolóban sem?
2019. április 2. 19:28 Nagy bajba kerülhetnek a magyar patikák: ki lesz majd, aki kiadja a gyógyszert? Ugyan a gyógyszertárak helyzetét az elmúlt években sok tekintetben sikerült stabilizálni, néhány területen korrekcióra lenne szükség - derült ki a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) keddi háttérbeszélgetésén. Forrás Dávid | 2018. március 21. 05:30 Rommá keresheted magad Budapesten: ennyit hoz egy trafik, gíroszos, szolárium Azt is mutatjuk, mit kezdj egy hektár földdel. 2013. június 28. 11:05 Beruházást tervezel? Jól nézd meg, hol, mi vár rád! Már az adórendszer vonzereje sem a régi, nem elég a befektetők elcsábításához. 2012. július 11. 12:15 Nesze neked egyszerű adózás! Vért izzadhatnak a vállalkozások Nemhogy egyszerűsítené, tovább bonyolítja a kormány az adórendszert a kedden az Országgyűlés elé terjesztett törvénymódosításokkal. Kiderült: az újfajta kisvállalkozói adók és kedvezmények a jelenleg is meglévők mellé lépnének be, úgyhogy vért izzadnak majd a vállalkozások, mire kiszámolják, mi éri meg nekik a legjobban.
2017-től a munkáltató által fizetendő adó mértéke: béren kívüli juttatás esetén 34, 22% egyes meghatározott juttatás esetén 43, 66% Így összességében még mindig érdemes gondolkodni a cafeteria rendszer bevezetésében, hiszen ezzel egy jól alkalmazható, motiváló juttatási rendszer alakítható ki. Ahol viszont már működik a cafeteria, ott érdemes foglalkozni annak átalakításával, hogy továbbra is megmaradjon annak megfelelő motiváló ereje. A legnépszerűbb cafeteria juttatások 2017-től az alábbi adóterhek mellett adhatók a munkavállalóknak: Adómentesen adható juttatások (ahol 100, -Ft kifizetés a munkáltatónak is 100, -Ft-jába kerül) Lakáscélú támogatás: Ha a munkavállaló építkezik, lakást vásárol, vagy a régebben felvett lakáscélú hitelét szeretné törleszteni, ehhez a munkáltató bizonyos feltételek mellett adómentesen nyújthat számára akár 5 millió forint támogatást is. Mik is ezek a feltételek? a támogatást lakás építésére, lakásvásárlásra, bővítésre, korszerűsítésre, akadálymentesítésre, lakáscélra felvett hitel törlesztésére kell fordítani, a támogatás összege legfeljebb az építési költség, vagy a vételár 30%-a lehet, a lakóingatlan szobaszáma nem haladhatja meg a méltányolható lakásigényt, a munkáltató a támogatást hitelintézeten, vagy kincstáron keresztül nyújhatja, több munkáltató esetén is ötévente összesen legfeljebb 5 millió forint adható.
Az is járható út, ha valaki pl. 300 000 Ft összegben kap SZÉP kártyát, 150 000 Ft-ért pedig pl. helyi utazási bérletet és iskolakezdési támogatást. Mindez persze csak akkor érvénye, ha a magánszemély egész éves foglalkoztatását feltételezzük. Évközi ki- és belépésnél a fenti összegeket arányosítani kell. Az éves keretösszegen túl figyelemmel kell lenni az egyes juttatási formák egyedi értékhatárára is. Adminisztrációs szempontból nehézséget jelent, hogy az értékhatár túllépése esetén (akár az egyedi, akár az éves keretösszegről legyen is szó) a közterheket az adott hónap kötelezettségeként kell megállapítani, bevallani és megfizetni. (Korábban a tárgyévet követő év májusában kellett "elszámolni". ) A béren kívüli juttatások köre és az egyes juttatásokra meghatározott keretösszeg nem változott: 1. Üdültetés a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben a minimálbér összegéig, 2. munkahelyi étkezés havi 12 500 Ft-ig, 3. Erzsébet utalvány havi 8 000 Ft-ig, 4. SZÉP kártya három alszámlájára adott munkáltatói támogatás: 1. szálláshely évi 225 000 Ft-ig, 2. vendéglátás évi 150 000 Ft-ig, 3. szabadidő évi 75 000 Ft-ig.
Amennyiben a munkavállalónak szánt béren kívüli juttatásokat egy összegben, tipikusan év végén szeretnénk elszámolni, a következő beállításra van szükség. A dolgozó törzsén belül lépjünk be a Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Jövedelem juttatások pontjába. Az egyéb jövedelem szekcióban a "+" jel segítségével rögzítsünk fel annyi sort az elszámolni kívánt béren kívüli juttatás jövedelem jogcímét kiválasztva, ahány hónapra vonatkozó juttatást el szeretnénk számolni. Azaz, ha december hónapban szeretnénk elszámolni az egész éves Erzsébet utalványt, akkor 12 sort kell felrögzíteni, mind a 12 esetben ki kell választani az Erzsébet utalványt, mint jövedelem jogcímet. Fontos, hogy mivel úgymond "visszamenőlegesen" számoljuk el a jövedelmet, a jövedelem jogcím kiválasztása után minden sor esetében adjuk meg a nyitó-záró dátumot annak megfelelően, hogy mely hónapra vonatkozik. Amennyiben a jövedelem rögzítésével elkészültünk, lépjünk a Számfejtések/Hóvégi számfejtések opcióhoz, és végezzük el a számfejtést.
Az alábbi bejegyzésben a béren kívül adható juttatásokkal kapcsolatos, 2015. január 1-jén bevezetett változásokat tekintjük át. Január 1-jétől 200 000 Ft-ig adható béren kívüli juttatás a 35, 71% (tehát a kedvezményes) közteher megfizetése mellett. Ebbe a 200 000 Ft-os keretbe beletartoznak a klasszikus elemek (Erzsébet utalvány, helyi utazási bérlet, iskolakezdési támogatás, munkáltatói hozzájárulás az önkéntes pénztárakba), de nem tartozik bele a SZÉP Kártya. A 200 000 Ft fölött további 250 000 Ft adható a SZÉP kártya három alszámlájára, szintén a megszokott kedvezményes adózással. Idén tehát két keretösszegre kell odafigyelni, a SZÉP kártyán kívüli "minden egyéb" juttatás összege maximum 200 000 Ft lehet, a SZÉP kártya különböző alszámláira utalt összeg maximum 450 000 Ft. (Ez az ún. rekreációs keretösszeg. ) Ha valaki a 200 000 Ft-os keretet kihasználja, akkor SZÉP kártyát már csak maximum 250 000 Ft összegben igényelhet. Szabályos az is, ha valaki csak SZÉP kártyát kér 450 000 Ft-ért, de akkor más béren kívüli juttatást, kedvezményes adózás mellett, már nem kaphat.
Magyar gazdaság A jövő évtől több ponton módosulnak a személyi jövedelemadó (szja) törvényben a béren kívüli és egyes meghatározott juttatások adókötelezettségére vonatkozó szabályok - hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a honlapján közzétett tájékoztatóban. 2016. 12. 28 | Szerző: MTI 2016. 28 | Szerző: MTI A kifizetőt (munkáltatót) terhelő adó alapja 2017-től a juttatás értékének 1, 18-szorosa. A béren kívüli juttatások után 15 százalék szja-t és 14 százalék egészségügyi hozzájárulást (eho), az egyes meghatározott juttatások után pedig 15 százalék szja-t és 22 százalék ehó-t kell fizetni. Az összes közteher mértéke így az előbbieknél 34, 22, az utóbbiaknál pedig 43, 66 százalék. Szűkül a munkáltatók által adható béren kívüli juttatások köre, 2017. január 1-jétől az éves keretösszeget - 100 ezer forintot - meg nem haladó pénzösszeg és a Széchenyi Pihenő Kártyára adott juttatás minősül béren kívüli juttatásnak, a szálláshely alszámla esetén legfeljebb 225 ezer, a vendéglátás alszámla esetén legfeljebb 150 ezer forint, a szabadidő alszámla esetén pedig legfeljebb 75 ezer forint összegben.
5. helyi utazási bérlet, 6. iskolakezdési támogatás gyermekenként a minimálbér 30%-áig, 7. iskolarendszerű képzés költségei a minimálbér két és félszereséig, 8. munkáltatói/foglalkoztatói hozzájárulás 1. önkéntes nyugdíjpénztárba havonta a minimálbér 50%-áig, 2. önkéntes egészség ill. önsegélyező pénztárba havonta a minimálbér 30%-áig, glalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe havonta a minimálbér 50%-áig. A közteher mértéke itt összesen 35, 7%, tehát a juttatás 1, 19-szerese után kell fizetni 16% szja-t és 14% eho-t. Az egyes meghatározott juttatások köre sem változott. Ide tartozik, ha a munkáltató minden dolgozójának – belső szabályzatban rögzítettek szerint – ad bármilyen juttatást. A béren kívüli juttatásokra meghatározott keretösszegen felül adott juttatást is idesoroljuk. A közteher mértéke itt összesen 51, 17%, tehát a juttatás 1, 19-szerese után kell fizetni 16% szja-t és 27% eho-t.
000, -Ft készpénzt fizethet ki a munkavállalónak a 34, 22% adóteher mellett, melynek a teljes költsége így 134. 220, -Ft. Amennyiben ezt az összeget nettó bérként fizeti ki a munkáltató, a teljes költség 185. 714, -Ft. E juttatási elem alkalmazásával munkavállalónként 51. 494, -Ft megtakarítására van lehetőség éves szinten a bérkifizetéshez képest. Figyelem! Éves szinten a juttatás ne lépje túl a 100. 000, -Ft-ot (illetve évközben kezdődő, vagy megszűnő munkaviszony esetén annak időarányos részét), mert a keret feletti rész a munkavállaló jövedelme lesz, ami után már meg kell fizetni a járulékokat és adókat! SZÉP-kártya három alszámlája: szálláshely-alszámla: legfeljebb évi 225 ezer forint, vendéglátás alszámla: legfeljebb évi 150 ezer forint, szabadidő alszámla: legfeljebb évi 75 ezer forint. Figyelem! SZÉP-kártyára több kifizetőtől is összesen a fenti összegek juttathatók 34, 22% adó mellett. Az e fölött juttatott összegek egyes meghatározott juttatásnak minősülnek és a munkáltatónak 43, 66% adót kell megfizetnie utána.