1893. szeptember 16-án Budapesten született Szent-Györgyi Albert orvos, biokémikus, a C- vitamin felfedezője, az első és máig egyetlen magyar tudós, aki a világ legrangosabb tudományos elismerését, a Nobel-díjat Magyarországon dolgozva, hazai eredményeiért nyerte el. 1917-ben diplomázott, külföldön folytatott biológiai, gyógyszertani, bakteriológiai tanulmányokat, majd Cambridge-ben kémiai doktorátust szerzett, s megismerkedett az elektronfizikával, a kvantummechanikával is. Első tanulmánya a sejtlégzés mechanizmusával foglalkozott, kísérletekkel igazolta az oxidáció-redukció elektronátadási folyamatát. K vitamin felfedezője w. 1928-ban tért haza, s elvállalta a román megszállás után Szegedre költöztetett kolozsvári M. Kir. Ferenc József Tudományegyetem biokémiai tanszékének vezetését. 1920-ban nevezték el C-vitaminnak azt az akkor még ismeretlen tápanyagkomponenst, amelynek hiánya a skorbutot, az egyik legrégebben ismert hiánybetegséget okozza. Szent-Györgyi Albert szegedi munkatársával, Joseph Svirbely magyar származású amerikai kémikussal folytatott kísérletei nyomán azonosította a hexuronsav nevű vegyületet a C-vitaminnal.
2021. szeptember 16. 18:38 MTI 128 éve, 1893. szeptember 16-án született Budapesten Szent-Györgyi Albert orvos, biokémikus, a C-vitamin felfedezője, aki a világ legnagyobb tudományos elismerését, a Nobel-díjat Magyarországon dolgozva, hazai eredményeiért nyerte el. Szent-Györgyi Albert munkatársával, Banga Ilonával folytat kísérleteket szegedi laboratóriumukban Az első világháború kitörésekor a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karának volt a hallgatója, s frontszolgálatra hívták be. Medikus katonaorvosként ezüst vitézségi érmet kapott, de a háborút értelmetlennek tartotta, és mivel ennek hangot is adott, sebesülése után hamar leszerelték. K vitamin felfedezője 4. 1917-ben diplomázott, külföldön folytatott biológiai, gyógyszertani, bakteriológiai tanulmányokat, majd Cambridge-ben kémiai doktorátust szerzett, s megismerkedett az elektronfizikával és a kvantummechanikával is. Első tanulmánya a sejtlégzés mechanizmusával foglalkozott, kísérletekkel igazolta az oxidáció-redukció elektronátadási folyamatát.
2021. október 22. 14:38 Múlt-kor 35 éve, 1986. október 22-én hunyt el Szent-Györgyi Albert, a C-vitamin felfedezője, az első és máig az egyetlen magyar tudós, aki a világ legnagyobb tudományos elismerését, a Nobel-díjat Magyarországon végzett munkájáért kapta meg. Szent-Györgyi Albert kísérletezés közben a laboratóriumában 1893. szeptember 16-án született Budapesten. Az első világháború kitörésekor medikusként frontszolgálatra hívták be, megkapta az ezüst vitézségi érmet is, de mivel nem rejtette véka alá, hogy értelmetlennek tartja a háborút, sebesülése után leszerelték. 1917-ben diplomázott, majd Cambridge-ben kémiai doktorátust szerzett, megismerkedett az elektronfizikával és a kvantummechanikával is. Első tanulmánya a sejtlégzés mechanizmusával foglalkozott, kísérletekkel igazolta az oxidáció-redukció elektronátadási folyamatát. K vitamin felfedezője pro. Gróf Klebelsberg Kunó hívására 1930-ban tért haza családjával, és elvállalta a Trianon után Kolozsvárról Szegedre áthelyezett tudományegyetemen kifejezetten a számára létrehozott biokémiai tanszékének vezetését.
3) még nem írtak le Magyarországon. […] A kísérletet újra megismételtük. András tőlem teljesen függetlenül is elvégezte, és ugyanezt az eredményt kapta" – mesélte a variáns egyik felfedezője, Tátrai Kitti. Másfél év múlva jöhet a magyar koronavírus elleni vakcina Forrás:
A stroke kockázati tényezői és kezelési lehetőségei A stroke a harmadik leggyakoribb halálok Magyarországon, és első helyen áll azon betegségek között, melyek tartós rokkantságot okoznak. Évi 45–50 ezer új beteg írható a stroke számlájára, becslések szerint 180 ezren élnek a betegség több-kevesebb maradványtünetével. Daganatot és diabéteszt is okozhat a hemokromatózis A hemokromatózis (vastúlterhelődés) tünetszegény, nehezen felismerhető, örökletes betegség, amely a kutatások szerint hozzávetőleg minden kétszázadik embert érintheti idehaza – mondja Dr. Várkonyi Judit a Hemokromatózis Világnapja alkalmából. Új elmélet az aszpirin daganatellenes hatásának magyarázatára Egyre több kutatási eredmény támasztja alá, hogy az aszpirin rendelkezik tumorellenes hatással. Vannak felfedező és „otthon ülő” kisnyulak is - Hírnavigátor. Bár az acetilszalicilsav még nem elfogadott eleme a daganatellenes terápiának, az amerikai Preventive Services Task Force már javasolja az alkalmazását egyes esetekben felnőttek számára kolorektális daganatok megelőzése céljából.
Mennyire ismered az ókori Egyiptomot? Tedd próbára magad, és végezd el a következő Egyiptom-kvízt! (Képek: Getty Images. )
Tudj meg többet! HÍREK Ez az a nap! Július 23-án, szombaton, 14–22 óra között kerül megrendezésre a budapesti Puskás Ferenc Stadionban az "Ez az a nap! " elnevezésű, felekezetközi... Bővebben Szerelmes Nagytemplom Szerelmes Nagytemplom - Tematikus turisztikai kínálat a Debreceni Református Nagytemplomban. Programidőszak: 2022. július 6. (szerda) - 2022. augusztus 10. (szerda)... Bővebben Zenés áhítat a Nagytemplomban A Pécsi Bazilika zeneigazgatója szólaltatja meg a Nagytemplom orgonáját A Nagytemplomi zenés áhítatok sorozatának következő alkalma következik július első vasárnapján... Bővebben Múzeumok Éjszakája 2022 Orgonakoncert, fénykavalkád, rendhagyó tárlatvezetések a Nagytemplomban a Múzeumok Éjszakáján A nálunk vásárolt karszalaggal nem csak a hagyományos látogatói útvonalunkat járhatják... Bővebben HOGYAN TOVÁBB? Kérdéseid vannak az élettel kapcsolatban? Szeretnéd jobban megismerni Istent? Teljes életre vágysz? Ha nem tudod, hogy merre indulj, akkor kattints ide: TALÁLKOZZUNK Találkozzunk a Gyülekezeti Napon!
Debreceni Református Nagytemplom - Debrecen Látnivalók - Műemlékek Cím: 4026 Debrecen, Piac u. 4-6. A Debreceni Református Nagytemplom Debrecen legjellegzetesebb épülete, mely a belvárosban, a Kossuth tér és a Kálvin tér között található. A templom – 1805 és 1824 között épült klasszicista stílusban – a magyar református egyház jelképe, ezért a várost gyakran "kálvinista Rómaként" emlegetik. Az épület mintegy 1500 m²-es alapterületével az ország legnagyobb református temploma, harangjának mérete is kiemelkedő.
A Rákóczi-szabadságharc ideje alatt a templom súlyosan megrongálódott a megrepedt harangját 1873-ban újraöntötték, eltávolították róla Rákóczi jelmondatát "Non est currentis, neque volentis, sed miserentis Dei. " (Nem azé, aki fut, sem nem azé, aki akarja, hanem a könyörülő Istené), és elhelyezték a kollégium oratóriumában. Jelenleg a Nagytemplom nyugati oldalánál tekinthető meg az András-templom és a Verestorony alapjainak régészeti bemutatása. A Református Nagytemplom épülete Az új templom építését 1803-ban Péchy Mihály tervei alapján kezdték meg, azt azonban elvetették és helyette 1805-ben Thaller József építész terveit, fogadták el. 1808-ban mégis számítottak már Péchy tervei és részben azok alapján is folytatódott a Nagytemplom építése. A 61 méter magas tornyok külön-külön készültek el, az egyik a bal oldali 1818-ban, a jobb oldali pedig 1821-ben. A Rábl Károly tervei alapján a timpanon mögé épített díszes frontgaléria 1823-1824-ben készült el. A Református Nagytemplom történelmi múltja A Nagytemplomnak történelmi jelentőségű múltja is van, hiszen 1849. április 14.
Debrecen szívében a város és a református magyarság jelképe a kétszarvú templom. Műveltséget, jellemet, hagyományt, az örökkévalóság távlatait és a nemzet sorsát ölelik egységbe fehér bolthajtásai. Hátterében ott világol a széphírű Kollégium és a Huszár Gál óta máig tevékeny sajtó. Ilyen magyar református város nem volt több, és ilyen templom sem. Tűzből kimentett üszög, az el nem hamvadt hit és az újjáéledő reménység bástyája. Az Árpád-kor alapozta, mikor a pusztai város kiemelkedett környezetéből, és messze vidékek útjai futottak össze vásárain. Mohácsot túlélték az András-templom gótikus ívei, de a rettenetes tűz 1564-ben a középkori orgonát, a szerkönyveket, toronyórát és a város nagyobb felét elhamvasztotta. A török engedelmét Bethlen Gábor csak 1628-ra nyerte meg, hogy újjáépülhessen a szentegyház. A Rákócziak ágyúból öntött ajándék harangjának mélységes kongását 1648-tól süvegelték, a Veres-toronyból hívogatott. Az újjáéledt katedrálist is elemésztették a lángok. A hajdani alapokon formált mai templom mintája a mintegy református nemzeti stílusul elfogadott klasszicizmusnak, számos múlt századi templom építészeti és szellemi példaképe.
Péchy nem kért pénzt a munkájáért, de túlzottan nagyravágyó tervei végül nem valósultak meg. A nagytemplom végül Thaller József és Péchy közös tervei alapján épült fel, az alapkövet 1806-ban tették le. A templom 1818-ra készült el, ekkor még csak egy toronnyal, a második négy évre rá épült meg. A templom két tornya közül "hiányzott" a Péchy által eredetileg oda tervezett kupola, ezért a két torony közé kőbábos mellvédfalat emeltek, így alakítva ki a templom mai képét. Bár ekkor még nem készült el teljesen, a templom 1819 óta szolgál istentiszteletek helyszínéül. 1849. április 14-én a templom volt a helyszíne a Habsburgok trónfosztásának. Az épületet a II. világháború alatt gyújtóbomba-támadás érte – a falak megmaradtak, ám a teteje leégett. 1948. március 15-re (a forradalom 100. évfordulójára) készültek el a helyreállítással. A templom több alkalommal is a református zsinat székhelye volt. A templom főhomlokzatát öt szakaszra osztották, felfelé keskenyedő ión féloszlopok tagolják. A homlokzat központi és leghangsúlyosabb eleme a homlokzati timpanon, valamint a fölötte – 37 méter szélességben a két torony között látható – mellvédfal.