A Szent Márton-sziget gazdasága teljes egészében a turizmusra épül: kedvelt nyaralóhely, ugyanakkor sok óceánjáró hajó kikötőhelye is. A sziget legfőképp tiszta, vakítóan kék vizű és homokos strandjairól, valamint buja zöld növényzetéről híres. A szigetnek több mint 40 strandja van, összesen kb. 16 kilométer hosszúságban, ezek nagy része közstrand. A francia oldal legszebb strandjai a Baie Rouge, a Cupecoy Beach, a Baie Longue és a Grand Case Beach. A holland oldal legkedveltebbjei a Mullet Bay, a Little Bay és a Great Bay. A holland területen találjuk a nagyobb hoteleket és kaszinókat, ez a térség jobban kiépített, nyüzsgőbb. A nagy óceánjáró hajók is Philisburgben kötnek ki, így ott nagyobb embertömeg jelentkezik, sok a szuvenír bolt, ékszer üzlet is. Szent márton sziget 2. A francia terület picit nyugodtabb, nincsenek kaszinói és érezhető mind a kultúrában, nyelvben és konyhájukban is a gall hatás. Marigot kikötőjében inkább a környező szigetekre közlekedő hajók fordulnak meg. Mindkét fővárosban, Philisburgben és Marigotban is kiépültek a vámmentes bevásárló-paradicsomok, utóbbiban a legújabb párizsi divat darabjai is rendszeresen fellelhetők.
Sint Maarten a Holland Királyság alkotmányos része, mint az egyik társult autonóm állam, a Karib-tengeren lévő a Szent Márton-sziget déli részén fekszik. Területe 34 km², lakosainak száma 2010 januári becslés szerint 37 429 fő, [2] fővárosa Philipsburg. A sziget másik felén a Franciaországhoz tartozó Saint-Martin terül el. Név [ szerkesztés] Mind a szigetet, mind annak holland fennhatóság alatt álló részét még a 20. században is gyakran a francia St. Martin névvel jelölték. Szent márton sziget. A holland terület neve hivatalosan 1937. április 1-jén változott (a holland helyesírási normától eltérően, nem kötőjellel írt) Sint Maarten re. [3] A holland területre, a félreértések elkerülése érdekében, idegen nyelveken is rendszerint Sint Maartenként utalnak. Története [ szerkesztés] 2010. október 10-én vált a Holland Királyság egyik önálló államává. 1983 és 2010 között a Holland Antillák, 1951-1983 között pedig ezen belül, Sabával és Sint Eustatiusszal együtt, az ún. SSS-szigetek része volt. Első európaiként Kolumbusz Kristóf érkezett a szigetre, amelyet Tours-i Szent Mártonról nevezett el.
Marigot olyan, mint egy francia városka, tele üzletekkel, fantasztikus ételeket kínáló, teraszos éttermekkel, kávézókkal, a legújabb francia divatot követő butikokkal, parfümboltokkal, spa-val, szépség szalonnal, bájos, lagúnás kikötővel és izgalmas, színes piacokkal. Philisburg jóval nagyvilágibb, főutcáján igazi nyüzsgés tapasztalható: ékszerüzletek, vámmentes dohány- és italboltok, kaszinók, éttermek és butikok sorakoznak. Itt található a St. Szent márton sziget az. Maarten Museum is egy 19. századi épületben, ahol a sziget történelmével és kultúrájával ismerkedhetünk meg, de érdemes a Front Streeten a 19. századi Court House bírósági épületet is megtekinteni. Feltétlen próbáljuk ki a szigeten a lolo-nak (locally owned and locally operated) becézett szabadtéri kifőzdéket, ahol finom grill húsokat, halakat, de akár különféle tésztákat is kóstolhatunk. Több repülőtársaság is kínál Budapestről olcsó repülőjegyet Szent Martin szigetére, mint például az Air France KLM, a British Airways, az Iberia vagy az American Airlines repülőtársaság is.
Vallási tekintetben rendkívül sokszínű a terület: a lakosság 39%-a római katolikus, 12%-a pünkösdista, 11%-a metodista, 7%-a baptista, 6%-a adventista, 4%-a anglikán vallású, 3%-a zsidó, valamint további 3%-a kálvinista. A hivatalos nyelv a holland. Otthon a lakosság 68%-a angolul, 13%-a spanyolul, 8%-a a helyi kreol nyelven, 4%-a pedig hollandul beszél. Utazási és repülőjegy vásárlási információk a Szent Márton-szigetre látogatáshoz. Mind holland, mind angol nyelvű általános és középiskolák is vannak a szigeten, így az angol anyanyelvű (nem bevándorolt) lakosok is bírják a holland nyelvet. Települések [ szerkesztés] 1000 fő/km²-es népsűrűségével Sint Maarten a Holland Királyság legsűrűbben lakott országa. Az eredeti települések így sok helyütt összefüggővé váltak. A népszámlálás során a következő településeket különböztették meg: Philipsburg - 1338 fő Lower Prince's Quarter - 8123 fő Cul de Sac - 7880 fő Koolbaai / Cole Bay - 6046 fő Upper Prince's Quarter - 4020 fő Little Bay (Fort Amsterdam) - 2176 fő Simpson Bay - 736 fő Lowlands - 232 fő Sint Maarten területének részét képezik további, a parttól nem messze található, lakatlan szigetek, sziklaszirtek is: Guana Key, Hen & Chickens, Cow & Calf, Molly Beday és Pelikan Key.
67% UV-index Extrém Felhőzet 56% Eső mennyisége 0 cm Helyenként felhős Hőérzet 34° Szél K 25 km/óra Páratart. 66% UV-index 10/10 Felhőzet 59% Eső mennyisége 0 cm Helyenként felhős Hőérzet 34° Szél K 25 km/óra Páratart. 66% UV-index 7/10 Felhőzet 53% Eső mennyisége 0 cm Helyenként felhős Hőérzet 34° Szél K 26 km/óra Páratart. 68% UV-index 4/10 Felhőzet 54% Eső mennyisége 0 cm Helyenként felhős Hőérzet 33° Szél K 25 km/óra Páratart. 72% UV-index 1/10 Felhőzet 51% Eső mennyisége 0 cm Helyenként felhős Hőérzet 32° Szél K 25 km/óra Páratart. 74% UV-index 0/10 Felhőzet 59% Eső mennyisége 0 cm Helyenként felhős Hőérzet 32° Szél KÉK 23 km/óra Páratart. 77% UV-index 0/10 Felhőzet 57% Eső mennyisége 0 cm Helyenként felhős Hőérzet 32° Szél KÉK 24 km/óra Páratart. Szent Márton-sziget – Wikipédia. 77% UV-index 0/10 Felhőzet 57% Eső mennyisége 0 cm Helyenként felhős Hőérzet 32° Szél KÉK 25 km/óra Páratart. 77% UV-index 0/10 Felhőzet 55% Eső mennyisége 0 cm Helyenként felhős Hőérzet 31° Szél KÉK 23 km/óra Páratart. 79% UV-index 0/10 Felhőzet 55% Eső mennyisége 0 cm Helyenként felhős Hőérzet 31° Szél KÉK 23 km/óra Páratart.
English: Dwelling building with bank on ground floor. - Nyugati Square, Budapest District XIII., Hungary. Magyar: 1893-1895 között épült négyemeletes bérpalota. Építtető: Hatschek János. Tervező: Holub József Itt volt a Reiner Mór féle népszerű Vígszínház kávéház (1910-től) amely a második világháborúban elpusztult. Budapest100. Helyén az 1960-as évektől a Tejvendéglő működött. Ma bankfiók van a ház földszintjén. - Budapest, XIII. kerület, Újlipótváros, Nyugati tér 5 Object location 47° 30′ 40. 02″ N, 19° 03′ 17. 82″ E View all coordinates using: OpenStreetMap
A takarékos gazdálkodáshoz kapcsolódó döntés a pesti végpontot 1933. július 10-én a Szent István kórház elé helyezte. Az utasoknak nem tetsző intézkedést módosítva 1933. december 11-től az 5-ös ismét a Népligettől indult. A villamosvasút Száva forgalmi telepét 1938-ban újra üzembe helyezte (korábban itt félreállított, javításra, felújításra váró villamosokat tárolták). Az 5-ös és az 5A kiszolgálását ezután Óbuda és Száva kocsiszínek megosztva végezték. Végállomásuk 1939. november 20-tól ismét a Szent István kórház előtere lett. A háború után az újjáépítés évei alatt sűrűn változott az útvonala: először a Zsigmond tér és a Déli pályaudvar között indult el 1945. Nyugati tér 5 online. június 9-én, majd pár héttel később, 24-én meghosszabbították a Krisztina körúton át a Móricz Zsigmond körtérig. A Kossuth híd megnyitásakor (1946. január 12. ) módosították útvonalát: a Moszkva tér és a Batthyány tér között közlekedett. (A járatokat ekkor úgy szervezték át, hogy a Duna mindkét oldalán a híd közelében végállomásozzanak. )
[1] A villamos forgalmát 1974. január 2-án a 18Y jelzésű autóbuszjárat vette át. [2] Szentendrei úti pályáját üzemi menetekre 1981-ig még használták. A Hévizi úti vontatóvágányt a kilencvenes évek végén zárták ki a forgalomból. 5B [ szerkesztés] 1944. szeptember 27-én indult el az 5B jelzésű villamosvonal Óbuda, Flórián tér–Nyugati pályaudvar útvonalon, de szeptember 30-án megszűnt. Útvonala [ szerkesztés] Veder utca, Hévízi úti lakótelep felé Flórián tér felé Flórián tér vá. – Szentendrei út – Bogdáni út – Veder utca, Hévízi úti lakótelep vá. Veder utca, Hévízi úti lakótelep vá. Nyugati tér 5 kg. – Bogdáni út – Szentendrei út – Flórián tér vá. Források [ szerkesztés] 5-ös villamos története. (Hozzáférés: 2013. december 28. ) 5-ös villamos adatai. ) További információk [ szerkesztés] Az 5-ös villamos útvonala.
A budapesti 5-ös jelzésű villamos a Flórián tér és a Veder utca, Hévízi úti lakótelep között közlekedett. A járatot megszűnése előtt a Budapesti Közlekedési Vállalat üzemeltette. Története [ szerkesztés] Az 5-ös előtörténete 1906. február 15-ig vezethető vissza. A Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) ekkor hozta létre az Óbuda, Fő térről induló és a Lajos utca, Margit híd, Nyugati pályaudvar, Központi Városháza, Üllői út érintésével a Ludovicáig járó viszonylatát. Az ide beosztott D típusú motorkocsik 1907. július 1-jétől az Orczy úton, a mai Baross téren, az Aréna úton át az Állatkertig közlekedtek. A két végállomás között 13, 2 km-es útvonalat futottak. E viszonylatot számozták 1910-ben 5-ösre. A BKVT Bécsi úti vonala 1913. december 16-ára készült el. Az Óbudát érintő villamosok útiránya módosult, az 5-ös körjárat lett. Nyugati tér 5 bolum. A Margit hídtól a Bécsi és a Vörösvári úton át érkezett a Fő térre, majd a Lajos utcán folytatta útját Pest felé. Az első világháború végén a körülmények, kényszerből jelentkező forgalomkorlátozások az 5-öst is érintették.