Magyar garda Vodafone magyar Elképesztõ szenzáció! Új magyar traktormárka jelent meg a piacon | Agrárium, mezőgazdaság és élelmiszeripar A legendás magyar gyártású Dutra hagyományait és a hazai traktoripar felélesztését is szolgálhatja egy fiatal jánoshalmi gépészmérnök egyedülálló kutató-fejlesztő munkája. Az új magyar traktor már a próbaüzemnél tart! Miután hazánkban bő 30 éve nincs traktorfejlesztés, az 50-80 lóerős, korszerű gépek azon gazdák számára lesz különösen vonzó, akik nem igénylik a drága, bonyolult és költséges üzemeltetésű, kényelmi kiegészítőkkel felszerelt gépeket – írja az A vezető mezőgazdasági szaklap, amely 2016-ben számolt be a jánoshalmi Renner Tamás okleveles gépészmérnök terveiről, azt írja: az e kategóriába sorolható gépek hazai állománya elöregedett, és nem mindenki tudja vagy akarja megvenni a ma futó modellek valamelyikét. Renner Tamás az utóbbi években gazdákkal, gépkezelőkkel, gépészmérnökökkel, talajtanosokkal, agrártechnológusokkal is konzultált, majd a Dutránál is bevált azonos négykerék-méretet alkalmazták; a Renner-traktor első hídja és sebességváltója az ismert Carraro Drive Tech-től, a motorja a Kubotától ered.
Akik hosszú évtizedek óta a szakmában dolgoznak, a magyar traktor kapcsán két ikonikus nevet biztosan megemlítenek, a ma is működő győri Rábát vagy a 2010-ben lelkét kilehelő Vörös Csillag Traktorgyárat, amelyek a magyar gépgyártás múltjának fontos építőkövei. Jobbára a technológia folytonos fejlődésével, az új termesztéstechnológiák bevezetésével mára hazánkban is a nemzetközi márkák uralják a gazdaságban használt gépparkot, ahol az okostechnológia és a GPS-szel felszerelt kombájn már mindennapos jelenség. De mégis mi vezetett odáig, hogy az egykor jó hírű és jól teljesítő szektorról már csak múlt időben beszélhetünk? Azt biztosan állíthatom, hogy a rendszerváltozás után kialakult piacgazdasági berendezkedés hatalmas probléma elé állította az ipar szereplőit. Egyrészt azért, mert a hagyományos piaci csatornák megszűntek, másrészt pedig, mert a termékek minőségét (és árát) már a nyugati termékek ugyanezen tulajdonságaival kellett összehasonlítani. Innen talán kézenfekvőnek tűnik, hogy a magasabb minőségi elvárásokat elavult technológiával nem lehetett kielégíteni.
Magyar traktor gyartas 2017 Magyar sleeve • Katica Virág A vállalatunknál közel 300 fő dolgozik; főleg gumiipari gumi- és fém alkatrészeket gyártunk ipari- és közlekedési eszközök rezgéscsillapítási feladataira. Milyen üzleti és gyártási terveik vannak 2019-re? Ami a traktorgyártást illeti, ebben az évben szeretnénk 10 gépet gyártani már az új motorral, és szeretnénk elkezdeni a marketing tevékenységet is. Milyen együttműködések tették lehetővé a gyártást? A traktorfejlesztés igen komplex feladat, ezért szorosan együttműködtünk a tervező vállalatokkal, a gyártóművekkel és több egyetemmel is. A projektben szűken véve nagyjából 20 fő tevékenykedett aktívan. Üzemben a magyar Renner-traktor Mit jelent önöknek, hogy magyar traktort gyárthatnak? Ez a feladat bebizonyította, hogy képesek vagyunk a járműfejlesztésre, ami a mai világban egy igen összetett munka- és forrásigényes feladat. Büszkék vagyunk a teljesítményünkre, azt gondolom, hogy kitartással és szorgalommal néhány éven belül igényes termékkel léphetünk a vásárlók elé.
Bár a XXI. században az automatizáció és az okostechnológia hívószavakká váltak, Renner Tamás ezzel szemben hisz abban, hogy a technikailag egyszerűbb, kisebb erőgépeknek ugyanúgy helyük van a mai gazdaság életében. Akik hosszú évtizedek óta a szakmában dolgoznak, a magyar traktor kapcsán két ikonikus nevet biztosan megemlítenek, a ma is működő győri Rábát vagy a 2010-ben lelkét kilehelő Vörös Csillag Traktorgyárat, amelyek a magyar gépgyártás múltjának fontos építőkövei. Jobbára a technológia folytonos fejlődésével, az új termesztéstechnológiák bevezetésével mára hazánkban is a nemzetközi márkák uralják a gazdaságban használt gépparkot, ahol az okostechnológia és a GPS-szel felszerelt kombájn már mindennapos jelenség. De mégis mi vezetett odáig, hogy az egykor jó hírű és jól teljesítő szektorról már csak múlt időben beszélhetünk? Azt biztosan állíthatom, hogy a rendszerváltozás után kialakult piacgazdasági berendezkedés hatalmas probléma elé állította az ipar szereplőit. Egyrészt azért, mert a hagyományos piaci csatornák megszűntek, másrészt pedig, mert a termékek minőségét (és árát) már a nyugati termékek ugyanezen tulajdonságaival kellett összehasonlítani.
Renner Tamás az utóbbi években gazdákkal, gépkezelőkkel, gépészmérnökökkel, talajtanosokkal, agrártechnológusokkal is konzultált, majd a Dutránál is bevált azonos négykerék-méretet alkalmazták; a Renner-traktor első hídja és sebességváltója az ismert Carraro Drive Tech-től, a motorja a Kubotától ered. Azt szerettem volna demonstrálni, hogy a magyar szakemberek ma is tudnak tervezni ipari és közlekedési eszközöket, csak a piacgazdasági verseny ezt rentábilisan nem teszi lehetővé. Az, hogy a Renner traktorok jól működnek, és alacsony hibaszinttel teljesítenek, nagy öröm számomra. Persze tudom, hogy nem magyar a motor és a hajtáslánc, de a tervezés, a mechanizmusok, és még sok más igen. Aki ismeri a mai járműgyártási berendezkedéseket, az pontosan tudja, hogy a világon ma ez hogy működik – magyarázta a jánoshalmi cég gépészmérnöke. Habár az igazi kihívás már jóval előbb megfogalmazódott a Renner Bt. ifjú tulajdonosában, a projekt hivatalosan 2016 környékén vette kezdetét, hogy újraindítsa a magyarországi OEM típusú traktor gyártását.
Erős a hitem" – foglalja össze. Kedvenc drámai költeménye Az ember tragédiája. Úgy érzi, a szereplők közül Lucifer áll hozzá a legközelebb. "Már a nevében is benne van: lux, lucis ferre, tehát a fényhozó. Ha ő nincs, akkor nincs változás, nincsenek új utak, nincs fejlődés. A konfliktusokra, vitákra szükség van. Nem kell tőlünk félni, tanulni tudunk belőlük" – magyarázza. Schmidt Mária az évről évre elkészülő toplisták szerint Magyarország egyik leggazdagabb asszonya. Erről nem szívesen beszél. "Fontos a pénz, de ismétlem: a legfontosabb a szabadságom, a függetlenségem és a családom. A gyerekeim a legszebb álmaimat teljesítik be, az unokáim pedig lehetőséget adnak arra, hogy velük együtt újra felfedezzem a világot, és az ő szemükön keresztül is lássak" – mondja. Ami a terveit illeti, Schmidt Mária szeretne még létrehozni világszínvonalú múzeumot: tagja annak a testületnek, amely Brüsszelben az Európai Történelem Házának történészi koncepcióját készíti; szeretné megújíttatni és ha lehet, kibővíteni a Terror Házát.
Nyílt levélben válaszolt Boris Johnsonnak Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, miután a brit miniszterelnök a magyar szurkolókat bírálta, és "faji alapú támadásról" beszélt. "Megdöbbentett (.... ) az érzéketlen és a szokásos brit gyarmatosító attitűdről tanúbizonyságot tevő bejegyzése" - írta a főigazgató. A nyílt levél szövege: Tisztelt Miniszterelnök Úr! Megdöbbentett az az érzéketlen és a szokásos brit gyarmatosító attitűdről tanúbizonyságot tevő bejegyzése, ami elítéli a magyar drukkereket állítólagos rasszizmusukért. A britek vendégként jöttek fővárosunkba, és egy olyan gesztussal hergelték a magyar szurkolókat, amit mi álságos pótcselekvésnek érzünk. A britek évszázadokon keresztül gyarmatosították a világ különböző részeit, a mai napig egy kasztrendszeren alapuló elaggott világot működtetnek. Mi soha nem gyarmatosítottunk senkit. Ezért azt tanácsolom, hogy olyan országban térdelgessenek, ahol erre igény van. Álságos és hivalkodó, a brit moralizálást kifejező gesztusukkal nem tesznek semmit sem meg nem történté, sem jóvá.
Befejeződött a Kertész Imre Intézet Benczúr utcai székházának felújítása; az intézmény a névadó Nobel-díjas író életművének feltárása mellett Arthur Koestler, Petri György és Pilinszky János hagyatékrészeit, valamint Sziveri János teljes hagyatékát is gondozza. A Kertész Imre Intézet az íróval folytatott tárgyalások, majd az özvegyével kötött megállapodás értelmében 2017 januárjában kezdte meg működését, azzal a céllal, hogy Kertész Imre máshol el nem helyezett hagyatékát őrizze, feltárja és publikálja, valamint hogy az alkotó szellemi örökségét ápolja – idézte fel kedden Budapesten Schmidt Mária, az intézetet működtető Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány főigazgatója. Szabó Tamás, az intézet programigazgatója elmondta: a Benczúr utca 46. szám alatti, elhanyagolt állapotú, szecessziós villát a közalapítvány bruttó 762 millió forintért vásárolta meg a Fővárosi Önkormányzattól, majd bruttó 2 milliárd forintból újította fel. Schmidt Mária hangsúlyozta, hogy a beruházás elsődleges célja az értékőrzés volt, ezért amit lehetett, azt megmentették az 1910-ben épült villában, ahol azonban nem maradtak fenn az eredeti részletek, ott az épület szellemiségét őrző, de 21. századi megoldásokat alkalmaztak.
A kirobbant felháborodás jelezte, hogy sokan érzékelik, a rezsim immár arra a területre lépett, ahol a huszadik században a különféle elnyomó rendszerek nem ritkán magát az embert is megsemmisítették. A listákból, listázásokból könnyen válnak temetői helyrajzi számok. Ez a megrendítő fejlemény volt a háttere az ATV tegnapi Csatt című vitaműsorának. Csakhogy ennek a műsornak semmi köze a demokráciák nyilvános vitáihoz: Mrázzal, Kiszellyvel és a többi pribékkel nem lehetséges tisztességes vitát folytatni, mert nem arra vannak. Miközben a rettegő, dadogó demokraták hízelegve a keresztnevükön szólítják a "kollégákat", azok higgadtan fecskendezik be mérgező üzeneteiket a nézők agyába, tudatalattijába. Na, erre vannak. Tegnap Kiszelly és két úgynevezett demokrata mellett Lánczi Tamás, a Figyelő főszerkesztője ült a Csatt stúdiójában, Vagyis az az ember, aki Schmidt Mária utasítására összeállította ezt a világszégyen névsort. Lánczi már fiatalon is notórius figura. Feketekeretes szemüvege mögül valójában egy szörnyeteg néz rezzenéstelen arccal vitapartnereire.
Székelyek meg kopaszok Itt jut eszembe a Momentum lázáros őszi célja a választási rendszer módosításáról, és csak annyi jön elő belőlem, hogy ugyan már, királylány. Ha történelmi képpel óhajtanám lefesteni mostani helyzetünket, akkor 1939. szeptember elsejére utalnék, midőn a Wehrmacht Panzerekkel meg stukákkal sípolt be a lengyel anyaföldre, ahol a hős honvédők lovakkal, kardokkal indultak a csatába, és a végét már tudjuk. Külügy Viszont, hogy ne legyenek illúzióink, van utánpótlás. Schmidt Mária fia mesélt a héten Fidelitas-béli tapasztalatairól nyilatkozva. Azt mondta: "Sokkoltak ezek a pufidzsekis srácok, akik tizen-huszonévesen gondolatban már felügyelőbizottsági tagságokat osztogattak maguknak. ", és csalódást okozott neki a közegben tapasztalt gondolattalanság is. Ez az. A számból vette ki a szót. Gondolattalanság, mint a mai hatalom attribútuma. Erről akartam mesélni, csak kicsit elkalandoztam. Posted in Egyéb Tags: csiszár jenő, fidelitas, havas henrik, heineken, hódmezővásárhely, lázár jános, németh szilárd, orbán viktor, schmidt mária, svejk, szíjjártó péter Semjén és a szobrok különös története Mindebből kitetszik, hogy a szoboravatás nem a történelmi személynek szólt, hanem csak újabb totemavatás történt, amely műalkotás előtt a mai honpolgár kételkedés és remegő tisztelet mellett leborulhat.
Mint az utazás, unokázás, zenehallgatás, színház, stb. Folyamatos tanulás, ismereteim bővítése. Fő célomnak tartom, hogy Te is megismerd ezt a csodálatos, nagyszerű módszer - ha akarod. A TUDATOS, MAXIMÁLIS EGÉSZSÉG FEJBEN KEZDŐDIK!