Daniel Altert kedden támadták meg a nyílt utcán, hatéves lánya szeme láttára. A négy támadó azért kötött bele az 53 éves rabbiba, mert kipát viselt. A rendőrség szerint az elkövetők feltehetően arab származású fiatalok voltak. A rabbi meg a lánya 2017 magyarul videa. A támadást zsidó és muzulmán szervezetek egyaránt elítélték. Dieter Graumann, a németországi zsidók központi tanácsa (ZJD) – a németországi zsidó közösségeket összefogó szervezet – elnöke például egy hét végi nyilatkozatában hangsúlyozta: "nem engedjük, hogy zsidóságunkat csak zárt falak között élhessük meg, nem hagyjuk magunkat megfélemlíteni". Ugyanakkor Gideon Joffe, a berlini zsidó közösség vezetője azt mondta, a történtek után nem tanácsolja, hogy bárki is kipában sétáljon azon a környéken, ahol megtámadták a rabbit. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Abszurd erotikus jelenetében a film főszereplője, a stockholmi X-Royal múzeum vezetője (Claes Bang) ágyba bújik a rámenős amerikai újságírónővel (Elisabeth Moss). Az izzasztó, de merőben személytelen aktus után a férfi nem hajlandó megválni a gumióvszertől, amit a nő eleinte kedvesen próbál magához venni, hogy kidobja a szemetesbe. A férfi attól tart, hogy a nő, miután megszerezte az óvszert, gyorsan megtermékenyíti magát annak tartalmával. Komoly huzavona kezdődik (szó szerint, az óvszer egyik végét a nő, a másikat a férfi fogja, a gumi pedig pattanásig feszül) – majd miután a férfi hajlandó megválni a "hulladéktól", a nő sietve elmenekül a szemetessel. A jelenetben elsősorban nem az erotika minőségén van a hangsúly. Index - Kultúr - A rabbi leszbikus felesége a Cure-ra veszti el a fejét. A film tanulsága szerint a 21. századra a nyugati ember alapvető létélménye lett a bizalmatlanság (a bizalom, és főleg: az önbizalom hiánya) – ami megmérgezi még az olyan, kölcsönös elfogadáson és odaadáson alapuló tevékenységeket is, mint a szex (még abban az esetben is, ha csupán röpke kalandról van szó).
Az autista fiatalok részéről fontos, hogy reális legyen az elképzelésük a munkáról, amelyet végezni szeretnének, a társadalom részéről pedig fontos, hogy rendelkezzenek információkkal – az emberek félnek az ismeretlentől, segíteni kell őket, hogy meg tudjanak nyílni. Kovács Gábor hangsúlyozta, hogy ma is sok a hiányosság, a hiba az integráció terén, munkaerőpiaci szolgáltatások szűnnek meg, sok problémát pedig nem is lehet látni, mert a fogyatékkal élő emberek nem kerülnek be a rendszerbe, különösen a nem urbanizálódott területeken. Ugyanakkor a fogyatékkal élő személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998-as törvény óta nagy lépések történtek, különösen az oktatás és az akadálymentesítés területén. Benda Márta kiemelte, hogy amikor a vakok iskolájában tanult, másképp kommunikált: a szubkultúra megváltoztatja a kommunikációt, ott "vakosabban" beszélnek, vagyis hangosabban, rájátszva a hangsúlyokra. A kétféle oktatási intézmény között azonban nem ez a legfőbb különbség.
Esélyegyenlőség mindenkinek A Shell sokszínűségi és befogadási (Diversity and Inclusion, D&I) csapata nagyon büszke a fogyatékkal élő alkalmazottak esélyegyenlőségének aktív népszerűsítésére. Ez az elkötelezettség volt az, amely Andy Kneen Human Resources menedzsert (Projektek és Technológia szakág, földgáz terület) először a szervezetünkhöz vonzotta. Andy röviddel azután, hogy végzett az egyetemen, közúti balesetet szenvedett. Két rehabilitációval töltött év után úgy érezte, készen áll arra, hogy állást találjon. Néhány évvel később Andy viszonozni szerette volna valahogy azt, amit kapott, ezért 2005-ben csatlakozott a Shell egyesült királysági enABLE-hálózatához, amely ez idő tájt alkalmazottak kis csoportjaként működött, ahol a fogyatékossággal kapcsolatban a munkahelyen felmerült problémákat vitatták meg. A hálózat napjainkra hat enABLE-hálózattá bővült világszerte: ezek az Egyesült Királyság mellett Hollandiában, Franciaországban, az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában és Brazíliában működnek.
Gyorsan meg is született a "Megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról szóló" 2011. évi CXCI. (XII. 29. ) törvény, melyet minden átmenet nélkül hatályba is léptettek 2012. január 1-én. A hétköznapi életben, csupán "új rokkant-törvényként" emlegetett rendelkezések következménye a rokkantak nyugdíjjogfosztása, valamint a rendkívül megszigorított orvos-bizottsági felülvizsgálatok következményeként a rokkantak és fogyatékkal élők egy részének jogtalan visszaminősítése, mely a súlyos betegek egy részének elszegényedésével járt. Mindeközben a kormány azt hangoztatja, hogy elkötelezett a fogyatékossággal élő embertársaink esélyeinek megteremtésében, illetve megerősítésében. Ez a törekvés nagyrészt a rokkantak és fogyatékkal élők foglalkoztatását célozza meg úgy, hogy például 2020. évben az érintettek 44 százaléka, közel 160 ezer megváltozott munkaképességű személy dolgozott. De nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az érintettek súlyos betegen is kénytelenek munkát vállalni, ha nem akarnak éhen halni a segélyszerű, csupán csak "jövedelempótló" szociális ellátásukból, miközben az egészséges emberek a betegségük idejére táppénzt kapnak.