Feladata a nemzeti park fenntartása és fejlesztése. Alapvető feladata, hogy a gondjaira bízott értékeket közvetítse az érdeklődők számára és ennek érdekében látogatóközpontokat, tanösvényeket, erdei iskolákat hoztak létre a természetbarátoknak. A nemzeti park nevezetességei: Szabadkígyósi Wenckheim kastély Szabadkígyósi kastély Dévaványai-Ecsegi puszták Dévaványai-Ecsegi puszta Kis-Sárrét Csolt Monostor Középkori Romkert és Történelmi Kiállítóhely Csolt monostor Kardoskúti Fehér-tó Szarvasi Arborétum 5 kérdés – 5 válasz: 1. Mikor alapították a Körös-Maros Nemzeti Parkot? Válasz 1997-ben. 2. Mi a címerállata? Válasz: Túzok. 3. Hol van a Túzokrezervátum? Válasz: A Békés megyei Dévaványán. 4. Melyik területe vált híressé a régészeti feltárásai miatt? Válasz: A vésztőmágori Csolt Monostor Középkori Romkert és Történelmi Kiállítóhely. 5. Hol van a Körös-Maros Nemzeti Park igazgatóságának székhelye? Válasz: Szarvason. Tartalom forrása: Magyar nagylexikon, 11. kötet:KIR-LEM; Körös-Maros Nemzeti Park – wipipedia; Garami László, Garami Lászlóné: Zöld utakon.
A Körös-Maros Nemzeti Park a romániai hegységek lábától a Tiszáig húzódó, egyedi arculatú táj megmaradt értékeit őrzi. Ezek jó része ma is vízhez kötődik: ilyen a Körösök és a Maros folyó vízrendszere és holtágai, az ártéri erdők, a Sárrét mocsarai és a hozzájuk tartozó szikes gyepek is. Olyan állat- és növényritkaságok találhatók ezen az 1997 óta nemzeti parki oltalom alatt álló területen, melyek Magyarországon egyedül itt tenyésznek, vagy állományuk jelentős része találja meg itt életfeltételeit. A Körös-Maros völgyében szigetként maradtak meg a nemzeti park területi egységei. Ezeket északról a Körösök, délről a Maros, nyugaton a Tisza foglalják keretbe. A folyókat sok helyen puhafás ártéri erdők, füzes-nyárasok bokros, ligetes állományai kísérik, a hullámtéren belül maradt medermaradványok és rétek az egykori alföldi mocsárvilágot idézik. A Körösök hullámtere vízimadarak élőhelye. Az emlősök közül a vidra emelhető ki gyakoriságánál fogva. A Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványai-Ecsegi-puszták területi egysége több típusú élőhelyet őriz.
Pontosan huszonöt esztendővel ezelőtt, 1997. január 16-án alakult meg – hazánk hetedik nemzeti parkjaként -, a Körös-Maros Nemzeti Park. A több részterületből álló, 52 125 hektár kiterjedésű nemzeti park magába sűríti mindazt, amit az Alföld táji és természeti értékei jelentenek. A Nemzeti Park munkatársai az elmúlt két és fél évtizedben rengeteg szakmai tudást és tapasztalatot gyűjtöttek össze a természetvédelmi kezeléshez. "Megteremtettük az élőhelyek hosszú távú fenntartásához nélkülözhetetlen extenzív legeltetés feltételrendszerét és kiépítettük a bemutatás infrastruktúráját. A helyreállító beavatkozások révén számottevően javult az élőhelyek állapota. A fajmegőrzési programok eredményeként emblematikus, veszélyeztetett fajok állományait sikerült stabilizálni, vagy növelni. Mindez lehetőséget ad arra, hogy ezeket, az Alföld eredeti arculatát őrző, egyedi és megismételhetetlen szentélyterületeket a jövő generációira örökíthessük. " A Körös-Maros Nemzeti Park területének döntő hányada Békés megyében és Csongrád-Csanád megye tiszántúli felén található, kisebb része Jász-Nagykun-Szolnok megye délkeleti peremére is átnyúlik.
A Körösök és a Maros folyóvölgye és ártéri erdei ma még a korábbinál is jelentősebb zöld folyosóknak számítanak. Nemcsak, hogy fontos élőhelyei különböző értékes lágyszárú növényünknek, kétéltűnek, hüllőnek és madárnak egyaránt, de a fajok terjedésében, akár évszakokhoz kötődő helyváltoztatásukban is kiemelt útvonalat biztosítanak. Fotó: Dr. Kalotás Zsolt (Dévaványa a túzokok birodalma) Az ember több évszázados tájátalakító munkáját azonban valószínűleg a régió löszpusztagyepei és a hozzájuk kötődő növényi flóra és állatfauna sínylette meg legjobban. Ezért is számítanak a nemzeti park különleges jelentőségű részterületeinek a Csorvási löszgyep, a Tatársánci ősgyep, vagy a magyar földikutyák otthonaként is ismert Tompapusztai löszgyep. Ennek az élőhelytípusnak maradtak fenn még hadállásai az ország e területén meglehetős számban található halmokon, vagy kurgánokon (pl. Bekai-halom, Fekete-halom stb. ). A halmok ökológiai szerepük felett régészeti jelentőséggel bírnak, ahogy ezt a Mágor-pusztán kialakított történelmi emlékhelyen is megismerhetjük.
A Túzokrezervátum kifutóin 15-16 kilós hímekben és 4-6 kilós tojókban gyönyörködhetünk. 5. Körös-ártér Békésszentandrás határában van hazánk legnagyobb kunhalma, földvára, a Gödény-halom, ami 12, 26 méter magas, palástjának kerülete kb. 160 méter. A gödények kedvelt helye volt, a Hármas-Körös árterében állandóan szárazon maradt terület. Innen kapta a nevét. A régészetileg védett terület a táj egyik érdekessége. 6. Biharugrai-halastavak Hazánk második legnagyobb halastórendszere is a Nemzeti Parkhoz köthető, ami Békés megye és a Kis-Sárrét északkeleti peremvidékén található. A közel 1900 hektáros területet felölelő Biharugrai-halastavakat a Biharugrai- és Begécsi-tó együttese alkotja. Gazdag madárvilágot köszönhetünk ennek a vidéknek, ahol előszeretettel fészkelnek többek között a kárókatonák, nagy lilikek, kanalas gémek, de a vonulófajok közül az énekes hattyú és a füles vöcsök is feltűnnek itt. 7. Wenckheim Kastély – Szabadkígyós Magyarország legjelentősebb műemlékeinek egyike a szabadkígyósi Wenckheim-kastély, ami 1875 és 1879 között Ybl Miklós tervei alapján neoreneszánsz és eklektikus stílusban épült.
Lázár Ervin 1936 - 2006 Kossuth-díjas író, elbeszélő, meseíró, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. A síremléken álló modern figura a vállán ülő galambbal Csíkszentmihályi Róbert szobrászművész alkotása. Lázár Ervin írása: A kék meg a sárga Egyszer két festékpötty - egy kék meg egy sárga - egymás mellé esett a papírra. Egészen közel, a szélük összeért. - Nem menne kicsit távolabb? - mondta ingerülten a Kék. - Menjen maga - válaszolta a Sárga -, s különben is, talán köszönne! Ezzel hátat is fordított volna, mert a Kéket parasztos színnek tartotta - csak hát ez a festékpöttyöknél nehéz ügy, mert sem odébb menni, sem hátat fordítani nemigen tudnak. Lázár Ervin síremléke – Köztérkép. - Még hogy én köszönjek?! Egy Sárgának! - morgott fitymálóan a Kék, és bizonyára lebiggyesztette volna a szája szélét, ha lett volna neki. - Talán csak nem azt akarja mondani, hogy nekem kellene előre köszönnöm? - De azt. Ha nem látná, én a Kék vagyok! - Engedje meg, hogy fölkacagjak - mondta gúnyosan a Sárga -, hiszen maga a legközönségesebb szín a világon, nem is lehet egy napon említeni velem... és legyen szíves, ne könyököljön az oldalamba.
Lázár Ervin: A kék meg a sárga (mesefilm, esti mese gyerekeknek) | MESE TV - YouTube
Lázár Ervin: A Hétfejű Tündér Egyszer két festékpötty – egy kék meg egy sárga – egymás mellé esett a papírra. Egészen közel, a szélük összeért. – Nem menne kicsit távolabb? – mondta ingerülten a Kék. – Menjen maga – válaszolta a Sárga –, s különben is, talán köszönne! Ezzel hátat is fordított volna, mert a Kéket parasztos színnek tartotta – csak hát ez a festékpöttyöknél nehéz ügy, mert sem odébb menni, sem hátat fordítani nemigen tudnak. – Még hogy én köszönjek?! Egy Sárgának! – morgott fitymállóan a Kék, és bizonyára lebiggyesztette volna a szája szélét, ha lett volna neki. – Talán csak nem azt akarja mondani, hogy nekem kellene előre köszönnöm? – De azt. Ha nem látná, én a Kék vagyok! Lázár ervin kék és sárga nincs szín. – Engedje meg, hogy fölkacagjak – mondta gúnyosan a Sárga –, hiszen maga a legközönségesebb szín a világon, nem is lehet egy napon említeni velem… és legyen szíves, ne könyököljön az oldalamba. – Először is maga könyököl az én oldalamba, másodszor pedig én színezem az eget, a tengert, a vizeket, a legszebb virágok kékek, és az emberi szemek közül is a kékek a legszebbek.
Egyszer két festékpötty – egy kék meg egy sárga – egymás mellé esett a papírra. Egészen közel, a szélük összeért. – Nem menne kicsit távolabb? – mondta ingerülten a Kék. – Menjen maga – válaszolta a Sárga –, s különben is, talán köszönne! Ezzel hátat is fordított volna, mert a Kéket parasztos színnek tartotta – csak hát ez a festékpöttyöknél nehéz ügy, mert sem odébb menni, sem hátat fordítani nemigen tudnak. – Még hogy én köszönjek?! Egy Sárgának! – morgott fitymállóan a Kék, és bizonyára lebiggyesztette volna a szája szélét, ha lett volna neki. – Talán csak nem azt akarja mondani, hogy nekem kellene előre köszönnöm? – De azt. Lázár ervin kék és sárga lápbuzogány. Ha nem látná, én a Kék vagyok! – Engedje meg, hogy fölkacagjak – mondta gúnyosan a Sárga –, hiszen maga a legközönségesebb szín a világon, nem is lehet egy napon említeni velem… és legyen szíves, ne könyököljön az oldalamba. – Először is maga könyököl az én oldalamba, másodszor pedig én színezem az eget, a tengert, a vizeket, a legszebb virágok kékek, és az emberi szemek közül is a kékek a legszebbek.
2008. október 18., szombat, Kiscimbora Egyszer két festékpötty — egy kék meg egy sárga — egymás mellé esett a papírra. Egészen közel, a szélük összeért. — Nem menne kicsit távolabb? — mondta ingerülten a Kék. — Menjen maga — válaszolta a Sárga —, s különben is, talán köszönne! Ezzel hátat is fordított volna, mert a Kéket parasztos színnek tartotta — csak hát ez a festékpöttyöknél nehéz ügy, mert sem odébb menni, sem hátat fordítani nemigen tudnak. — Még hogy én köszönjek?! Egy Sárgának! — morgott fitymálóan a Kék, és bizonyára lebiggyesztette volna a szája szélét, ha lett volna neki. — Talán csak nem azt akarja mondani, hogy nekem kellene előre köszönnöm? — De azt. Ha nem látná, én a Kék vagyok! — Engedje meg, hogy fölkacagjak — mondta gúnyosan a Sárga —, hiszen maga a legközönségesebb szín a világon, nem is lehet egy napon említeni velem... Lázár ervin kék és sárga audio eszköz nagyfelbontású. és legyen szíves, ne könyököljön az oldalamba. — Először is maga könyököl az én oldalamba, másodszor pedig én színezem az eget, a tengert, a vizeket, a legszebb virágok kékek, és az emberi szemek közül is a kékek a legszebbek.