Az Autókereskedők (Wheeler Dealers) autókkal foglalkozó ismeretterjesztő sorozat a Discovery Channel műsorán. A műsorban régi, mára legendássá vált autókat keresnek, vásárolnak és újítanak fel, majd adják tovább. Minden autóval két részen át foglalkoznak. Vw golf ár 3. Autókereskedők (Wheeler Dealers) Műfaj Ismeretterjesztő sorozat Alkotó Attaboy Műsorvezető Mike Brewer Edd China Ant Anstead Főszereplő Mike Brewer Edd China Ország Egyesült Királyság Nyelv angol Évadok 15 Epizódok 167+9 különkiadás ( epizódlista) Gyártás Részenkénti játékidő 40 perc (epizódonként) Sugárzás Eredeti adó Discovery Channel Eredeti sugárzás 2003 – 2014. november 24. További információk weboldal IMDb A műsorban Mike Brewer (magyar hangja a korai évadokban Holl Nándor, a többi évadban Tarján Péter) és Edd China (magyar hangja a korai évadokban Láng Balázs, a 7-9. évadban Szabó Máté, a 9. évadtól Kisfalusi Lehel) szerepelnek. Mike dolga az autók megkeresése, megvásárlása, az alkatrészek megvásárlása és végül az autók értékesítése.
Az autógyártás hajfestékjeinek, köldökpólóinak és műszempilláinak sorából könnyen kiragadhatunk olyan gyönyörű megoldásokat, mint az ötvenes évek áramvonalasságot "fokozó" farokuszonyai, az úgymond helytakarékos farmotoros építési irányzat, a digitális sebességmérők, vagy a közelmúlt népszerű divatjaként a kocsit a sérülésektől óvó, rugalmas, olcsón cserélhető, fényezett lökhárító, amely a valóságban már minimális behatásra is karcolódik, törik, javíttatása és cseréje pedig vagyonokba kerül. A fenti megoldások mind jónak, vagy legalábbis esztétikusnak tűntek egykor, de ahogy a gyakorlatban megbuktak, úgy hullajtotta el őket az autóipar. Az egyik ilyen újkori fétis a hengerenként négy szelepes technika, amelyet a versenysportban már nyolcvan évvel ezelőtt alkalmaztak nagyfordulatú motorok teljesítménynövelésére. Autókereskedők – Wikipédia. Ahogy a nagy darabszámok miatt olcsóbbá válhattak az igényesebb technológiák, úgy terjedtek el a nyolcvanas években a sokszelepes motorok a sportos utcai autókon is, hiszen ezeknél is cél a minél nagyobb teljesítmény.
A csomagtartó a szokásos tiszta munka, kibélelve, síkokkal határolva. A próbált kocsi eléggé topfelszereltségû volt, így nem csak az ülés alatt, hanem a középkonzolon is hátravezették a szellõzés-fûtés levegõjét. Motor indít, és eszembe jutott a régi duma ezerkilencszáznyolcvankilencbõl, mikor jöttek az elsõ fejek a nyugati wágenekkel és mondták "észre sem venni, hogy jár a motor". Vw golf ár 2. Lehet, hogy a Porsche Hungária jól kibélelt sajtóautókat tett alánk, de basszus, itt igaz volt ez a régi duma. Semmi motorhang, semmi remegés, olvasószemüveggel kell a fordulatszámmérõt sasolni, hogy tényleg jár-e a gépezet. Egyesbe be, gázra rá, murvás, majd kockaköves felület, és a gördülési zaj is kint marad, és tök szépen gördül a kocsi. Rögtön kerestem a középkonzolon a gombok között, hogy aktív futómû van-e a kocsi alatt – merthogy rendelhetõ állítható csillapítású futómû, amit eddig csak az Audikba adtak. De nem- sima cucc dolgozott a jármû alatt. Marad még hely a hátul ülõknek is Késõbb menet közben sem múlt el ez a tiszteletteljes viselkedés, és a futómûhangolás nem- mégsem ment el kompromisszumos irányba, a jó komfort nem zárja ki a jó útfekvést.
A torony feljegyzések szerint a 140 méteres magasságot is elérhette, ezzel a világ második legmagasabb építményévé válva – hiszen a legmagasabb a már említett, akkor még 147 méter magas gízai nagy piramis volt –, és a legendák szerint a fényét 50 kilométeres távolságból is látni lehetett. Ám ahogy a fent említett rodoszi kolosszus, a világítótorony is földrengések áldozatává vált, és szépen lassan amortizálódott le az évszázadok során, míg a XV. századra teljesen megsemmisült. Maradványaira 1994-ben találtak rá a víz alatt. 5. A halikarnasszoszi mauzóleum Az Óperzsa Birodalom egyik tartományának vezetője Halikarnasszoszban építtetett magának és nejének fényűző fővárost. A világ hét csodája – Wikiszótár. A pompát magától nem sajnáló Mauszólosz halála után felesége a gyászát egy gigantikus síremlék megépíttetésébe fojtotta. Természetesen a mauzóleum nem tagadta meg az uralkodó szellemiségét, csak az alsó szint húsz méter magas volt, a második szinten harminchat görög oszlop díszelgett, a négy oldalát pedig görög művészek csinosították ki szobrokkal.
Igen: az Alexandria előtti Pharosz sziget világítótornyát szokás még említeni, nem Babilon városfalait. Annál érdekesebb, hogy az Angelika Vahlen magyarul is megjelent kis könyve (Az ókor világcsodái. Gondolat Könyvkiadó 1985) és az osztrák Maria Dawid építészettörténészhez hasonló tárgyú szakkönyve is az antipatroszi listát követi, vagyis csak függelékben tesz említést a fogalommá lett fároszról. Nem kevésbé érdekes, miért nem említi Antipatrosz a híres világítóházat, hiszen azt a knidoszi Szósztratosz i. e. A világ hét csodája – Wikipédia. 280 táján már építeni kezdte. Az ok sejthető: a szidóni férfiú korábbi "csodalistákra" támaszkodott, s ezek egy olyan korban keletkeztek, amikor Rhodosz kikötőjében már állt a napisten, Héliosz kolosszusa, a fárosz viszont még nem (a lindoszi Kharész – a hagyomány szerint – 292 és 280 között fogott a napisten kolosszusának megmintázásához). Újabb meglepetés is érhet bennünket, ha gondosan tanulmányozzuk az ókori, majd a bizánci és a nyugat-európai szerzők csodalistáit. Szinte mindegyikük változtat valamit: Hérodotosz és Diodórosz Szikeliotész (történetírók), Sztrabón, a higgadt földrajztudós, Propertius és Martialis (római költők), Vitruvius, a De architectura című roppant fontos építészeti szakkönyv szerzője, az idősebb Plinius (természettudós), Josephus Flavius, akinek nevét a zsidó háború leírása tette örökéletűvé, Plutarkhosz, a Párhuzamos életrajzok nagy hírű írója, a mindig megbízható Pauszaniasz, aki útikalauzt írt Hellászról.
Talán mostanra már egyfajta sorminta fedezhető fel: a mauzóleum vesztét is földrengések okozták, utolsó darabjait a középkorban hordták el építkezéshez. 6. Az olümpiai Zeusz-szobor Bár már ez sem létezik, kétségtelen, hogy a nagy piramis után ez a leghíresebb csoda a hét közül, hiszen mindenki hallotta hírét a történelemórákon. A híres görög szobrász, Pheidiasz alkotása a hellén vallás főistenét, Zeuszt ábrázolta egy trónon ülve, jobb kezében Niké, a győzelem istennője, bal kezében pedig egy jogar. A fa alappal, arany és márvány berakásokkal készült szobor a források szerint 12 méter magas volt, és állítólag épphogy befért a szentélybe. Az ókori világ hét csodája | Érdekes Világ. Több mint nyolcszáz évig róhatták le tiszteletüket az arra járók a gigász előtt, ám sajnos az idő elbánt vele is. Hogy mikor és hogyan pusztult el, nem teljesen világos, egyesek szerint a Zeusz-templom lerombolásakor semmisülhetett meg, mások úgy vélik, hogy a tűz martaléka lett. 7. Az epheszoszi Artemisz-templom Bár Szidóni Antipatrosz epigrammájában egyértelműen jelezte, hogy ez a kedvence a hét közül, az Artemisz-templom tulajdonképpen nem is egy épület, ugyanis jó néhányszor újra kellett építeni.