Moholy-Nagy László 1946. november 24-én halt meg Chicagóban. Festőként és fotóművészként az általa legelemibb ábrázoló tényezőnek tartott fény foglalkoztatta. Fotogramjait kamera nélkül, fényérzékeny papírra komponálta; átlátszó vagy polírozott felületre készített olajképei áramló, hullámzó fényhatást teremtenek. Üvegarchitektúrái különböző technikával készültek, átlátszó térplasztikái, fénymobiljai állandóan változtatják fény- és térhatásukat. A reklámgrafikában és a tipográfiában is maradandót alkotott, és ő tervezte a rendkívül népszerű Parker 51 töltőtollat, amely a New York-i Modern Művészetek Múzeuma (MoMA) gyűjteményében is megtalálható. Az anyagtól az építészetig című műve a Bauhausban tartott előadásaira épül, önéletrajza 1947-ben Abstract of an Artist címen jelent meg. Életét és munkásságát felesége, Sibyl Moholy-Nagy elemezte Moholy-Nagy, kísérlet a teljességre című könyvében, amely 1950-ben jelent meg. Moholy-Nagy László – A fény és design magyar mestere. Művei konstruktív kompozíciók, az emberi térszemlélet modelljei. Hitt abban, hogy a tárgyformálás megreformálhatja a társadalmat, azt vallotta, hogy a modern technika összhangba hozható a művészettel.
A kiadvány archív fényképekkel, dokumentumokkal és műtárgyfotókkal gazdagon illusztrált. A bevezetőt Moholy-Nagy László lánya, Hattula Moholy-Nagy írta. Moholy-Nagy László (1895 - 1946) - híres magyar festő, grafikus. A " Képek és hátterek – Moholy-Nagy László a Nagyalföldön 1895 – 1919 " című könyvet november 24-én, szerdán 17 órakor mutatják be a Móra Ferenc Múzeum dísztermében. További bejegyzések Szabó András tárlatvezetése a "Múzsák és szerelmek" című kiállításban november 21-én 16 órakor a Fekete házban Összes bejegyzés MUKUCSOM 2021
Liszickijjel közösen állított ki, legharmonikusabb olajképeit, fotogramjait, fotóplasztikáit és kollázsait ekkor alkotta, a Ma közölte egy filmforgatókönyvét is. Fénykísérleteit fotóval, filmmel és háromdimenziós objektekkel folytatta. 1928-ban Gropiusszal ő is megvált a Bauhaustól, Berlinbe ment, s a párizsi Werkbund-kiállításon mutatta be Fény-tér-modulátor című kinetikus szerkezetét, ennek nyomán jött létre Fekete-fehér-szürke árnyjáték című absztrakt filmje. Rövidfilmjei a városi életet mutatták be, díszleteket, fény és hangeffektusokat készített Piscator színházának, operaelőadások díszleteit és világítását tervezte. Részt vett a modern építészek (CIAM) athéni kongresszusán, előadott a pozsonyi iparművészeti iskolában. 1932-1934 között a párizsi Abstarction Création csoporttal állított ki. Laszlo moholy nagy photos. A nácizmus elől 1934-ben Hollandiába, majd Angliába ment, hirdetés-, kiállítás- és filmtervező volt, életmű-kiállítását a London Gallery mutatta be. 1937-ben Gropius révén meghívták Amerikába, Chicagóban létrehozta az Új Bauhaust.
1939-ben Moholy megnyitotta a The School of Designt Chicagóban, ahová a New Bauhaus sok oktatója és diákja követte. Walter Papecke, a Container Corporation elnöke volt az anyagi támogató. Az iskola küldetése "integrált művészeti, tudományos és technológiai képzés, amely az emberi igények és minden egyes diák kreatív erejének teljes megértéséhez vezet. " 1940-ben indult a School of Design nyári kurzusa a Mills College-ban (Oakland, Kalifornia). Moholy-nagy lászló. 1942-ben a School of Design álcázó anyag-tervezés kurzust indított a hátország támogatására, amelyet a polgári védelem hitelesített. 1944-ben a School of Designt átszervezték, és ekkor felvette az Institute of Design nevet. Ugyanebben az évben megjelent az iskola színes filmje, a Design Workshops (Formatervező műhelyek). 1947-ben – egy évvel Moholy-Nagy halála után – megjelent a Vision in Motion (Látás mozgásban). A könyv összefoglalta mindazt, amit Moholy-Nagy tanított, és betekintést nyújtott az Institute of Design filozófiájába, illetve Moholy-Nagy interdiszciplináris megközelítésébe.
És épp ez az igazán érdekes a koncepcióban. A jelek szerint az alkalmazottak a négy nap alatt ugyanannyit dolgoznak, mint korábban az öt nap alatt tették – csak most hatékonyabban haladnak. Ez pedig arra késztet, ahogy azt elemzők is felvetették, hogy érdemes komplexen átgondolni a munkavégzés jelenlegi bevett formáját. A home office által kiaknázható lehetőségekről már írtunk itt korábban, látszik, hogy a munkaidő kihasználásának hatékonysága számos módon növelhető. Hosszabb hétvége? Feltörekvőben a 4 napos munkahét! - Blog. A 4 napos munkahét hátrányai Természetesen nem teljes a rózsaszín köd, vannak hátrányai is a négy napos munkahétnek. Voltak alkalmazottak, akik megnövekedett munka-stresszről beszéltek, amit az okozott, hogy bár a feladatuk nem lett kevesebb, azt most négy nap alatt kellett elvégezniük az eddigi öttel szemben. Vezető pozíciót betöltők pedig arra panaszkodtak, hogy többet kell túlórázniuk. Ez persze csak arra mutat rá, hogy milyen komplex feladat a munkaidő-beosztás megtervezése: akinek nagy nyomást jelent négy nap alatt elvégezni ugyanazt, amit korábban öt nap alatt kellett, az valószínűleg nem három órát tölt hasznosan a nyolcból.
Egyre több helyről hallani, és összességében mindenhol jók a tapasztalatok: elégedettebb dolgozók, csökkenő költségek, hatékonyabb munkavégzés a 4 napos munkahét eredményei. A Microsoft Japánban vezette be a 4 napos munkahét kipróbálását, és arról számoltak be, hogy a hatékonyság 40%-al nőtt, az áram költsége 23%-al csökkent. A finn miniszterelnök, Sanna Marin bejelentette, hogy lehet, hogy az ő országuk lesz a követező, aki kísérletezni fog a 4 napos munkahéttel. Ez lesz az új trend? A 4 órás munkahét na. Jobb munka-magánélet egyensúly Az egyik legjelentősebb hozadéka a 4 napos munkahét bevezetésének az elégedettebb és ezáltal hatékonyabb dolgozók. Az alkalmazottak egyszerűen boldogabbak, úgy érzik, a munka és a magánélet egyensúlya jobban helyére billen. Ez a jó érzés ahhoz is vezet, hogy amikor viszont ténylegesen dolgoznak, nagyobb koncentrációval, hatékonyabban teszik. Több kutatás szólt már arról, hogy a 8 órás munkanapból az átlagos dolgozó 3 órát tölt ténylegesen munkával. Ezek elképesztő számok, de könnyű belátni, hogy nem a keményebb számonkérés a megoldás, hiszen a probléma sokkal mélyebben gyökerezik.
A 18. század végén a 10-16 órás munkahetek számítottak normálisnak. Aztán érkezett Robert Owen "nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozás" jelmondata. Akkor még csak jól csengő szólás volt, mára azonban ez az elfogadott. Ma már azonban egyre többen tartják kevésbé hatékonynak és számos kísérlet és kutatás igazolta, hogy rövidebb óraszámban sokkal hatékonyabban és pontosabban, gyorsabban tud dolgozni az ember. Ugyanakkor a részmunkaidőben végzett munka hátránya, hogy negatívan érinti, magyarán csökkenti az emberek nyugdíját, és függővé teheti az így dolgozókat másoktól. Azonban világszerte a technológia, a robotizáció egyre több munkát vesz el az emberektől, így idővel akár az alapjövedelem is megteremthető lenne. A 4 órás munkahét new. Vagyis egy átmeneti állapotként kevesebb munkával lehetne ugyanannyi fizetéshez jutni – fejtegetik egyes gazdasági elemzők. A javaslat közvetlen terítéken van az Európai Unióban, Új Zélandon már megtörtént a puding próbája, nagyon pozitív eredményekkel, most pedig a Németeknél rajtolhat el a jövőben.