Pasizás - de csak mértékkel Az elhagyott nőnek a férfiak szerint "szakítás szaga" van. Ezt nem nyomja el a legújabb parfüm sem, de legalább jellemzően vonzza volt barátod haverjait, akik alig várták ezt a pillanatot, és úgy gondolják, ha kisírhatod magadat a vállukon, akkor már fél kézzel a bugyidban vannak. Ha nem vagy kiképezve mindenféle rosszindulatú pletyka és beszólás ellen, inkább hagyd ki ezeket a lehetőségeket! Semmiképp nem jó, ha azelőtt, hogy feldolgoznád előző kapcsolatodat, újba ugranál, főleg, hogy ha úgy érzed, kötnek még érzelmi szálak az exhez. Inkább próbálgasd csábítási technikáidat, hogy amikor élesedik a dolog, könnyedén az ujjad köré csavarhass bárkit! Ha mégis összejössz valakivel, ne dörgöld az exed orra alá, és ne akard féltékennyé tenni. Miért keres mégis, ha minden veszekedés alkalmával azt vágja a fejemhez, hogy nem kellek neki?. Inkább terjeszd el, hogy randizgatsz, de semmi komoly. Ültesd a bogarat a fülébe, hogy a pasik imádnak- ez garantáltan felkelti benne a haldokló vadászösztönt. A célegyenesben is megfontoltan Ha valóban fontos voltál neki, akkor biztos visszajön hozzád.
NEM ÉLÜNK, csak vagyunk! Ez a Kormány legfőképpen, de nem egyedül tehet róla, hogy hosszú évtizedek alatt a becsület minden szegmensét mellőzve csak arra figyelt, hogy kialakítsa a maga hatalmi, gazdasági elitjét, és ezért alacsony szinten tartotta az életszínvonalat, aminek fokmérője a tömegek csoportjainak - és nem a teljes népnek – a jövedelmi viszonyai. 3, 5 millió ember valószínűleg egyetért velem, de hallgat! Ha nem keresem visszajön 6. Nekünk az oly nagyon utált Nyugattal szemben nem igazán van hova hátrálnunk. Ezért van az, hogy magunkba zuhanva, csak magunkért küzdünk, és nem teszünk semmit az ellen, ha látjuk, hogy a villamoson zaklatnak egy fiatal hölgyet vagy rugdosnak a megállóban egy hajléktalant. Ezért van a bűnözőknek kánaánja! Nem fér bele az értékrendünkbe, ami körülöttünk történik, de a fásultság, a "nem akarok még több bajt magamnak", "gyenge vagyok" és már nem merem felfogni, hogy sok gyenge mennyire erős lehet együtt, odavezet az értékrendünk válságában, hogy kifogásokat keresünk magunkban, és a jogos félelemmel vegyes "közömbösségünk" hatására azt mondjuk, hogy: minek kell ilyen kihívóan öltözködni, miért alszik egy ember a villamosmegállóban, ők is tehetnek róla, hogy áldozatok.
Amikor a koronavírus miatt elrendelt éjszakai kijárási tilalom ideje alatt állig felfegyverzett TEK-esek járőröztek Budapest utcáin (A fotó illusztráció) YouTube Idetartozik az ember elidegeníthető és elidegeníthetetlen jogának kérdésköre is, aminek alapja tulajdonképpen az lenne, hogy milyen jogainkról mondunk le az állam javára. No ez olyan, mint egy régi reklámszöveg: "fabulon a bőre őre, ezt használja nyakra, főre", azaz mindenki utal rá, de például az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata mégsem bír törvényi, végrehajtható, kikényszeríthető erővel. Ha elengedem visszajön a nő? Ha nem keresem az hatásos? Hölgyeim elsősorban a.... Próbáljuk alapelvként figyelembe venni, be is építjük valamennyire a jogrendbe, de a törvényhozókat nem igazán hatja meg a munkájuk végzése során. Magyarázzuk meg ezt is inkább egy-két példával! A jogos védelem elidegeníthetetlen az embertől, ha jogtalanul az életére törnek, azonban, ha elmúlt a támadás azonnali bekövetkezésének veszélye, már önbíráskodás, ha a vélt vagy valós sérelmét önmaga akarja valaki megtorolni, mert arra ott az állam, akinek a javára lemondtunk a "szemet szemért, fogat fogért" (talio) elvről.
1490. április 6-án hunyt el Hunyadi Mátyás, aki egyesek szerint a magyar történelem legkiválóbb uralkodója volt. Mátyás király halála kapcsán általában kétféle elképzelést szoktunk emlegetni. Az egyik az, hogy a király természetes módon hunyt el. A másik szerint viszont Mátyás király a felesége, Aragóniai Beatrix mérgezésének esett áldozatul. De vajon mit tudhatunk meg az esetről? Ennek próbáltunk utánajárni. Virágvasárnapból gyászba 1490. április 4-én virágvasárnapi ünnepségre készült Bécs városa, amelyet Mátyás király egyfajta rezidenciának használt azóta, hogy elfoglalta. Az ünnepség azonban elhúzódott, a király Bonfini beszámolója alapján hat órán keresztül figyelte az eseményeket. A szertartást követően visszavonult a lakosztályába és meg akarta várni Beatrix királynét is, aki a további ünnepségeken vett részt. Mivel addig nem evett semmit, olasz fügét kért, (ami április elején Bécsben nem lehetett könnyű beszerezni), ám a kamarása állottat szolgált fel neki. Ez kiborította addigi béketűréséből Mátyást, és az időközben az ünnepekről visszatérő Beatrix sem tudta megnyugtatni, hiába javasolt különböző fogásokat ebédre.
Mivel 1458-ban trónra került a vele szinte egyidős Hunyadi Mátyás, a családja hazahívta, mert komoly szerepet szántak neki a királyi udvarban. A király kancellárja Ő lett a király feleségének, a fiatal, szinte még gyermek Podjebrád Kunigunda tanítója, s ő nevezte el Katalinnak is. Vezetésével a fiatal lány gyorsan megtanult magyarul és bizonyára nagyon művelt királyné lett volna, de első gyermekének születése után nem sokkal, gyermekágyi lázban elhunyt. A királyné halála letörte a királyt, ugyanakkor a Szent Korona visszaszerzése és az azzal való megkoronázása örömmel és némi elégtétellel töltötte el. A király elégedett volt Janus tevékenységével, így királyi kancellár lett, miközben nagybátyja már bíboros és esztergomi prímás volt. A hivatalos ügyekben Janus Pannonius lett a király elsődleges segítője, de a politikai ügyekben Vitéz János volt a legfőbb tanácsadója. Persze az egyházi pályafutását sem hanyagolták el, így Janus már 1459 márciusától pécsi püspök lett, amely jelentős és rendszeres évi bevétellel járt.
Kihasználták, megalázták, majd jobb szó nem nagyon akad rá: eldobták. Dr. Horváth Richárd történésszel, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársával beszélgettünk. Cikkünk első részében a király hosszú özvegységéről, Beatrix kiválasztásáról és a királyi udvar megváltozott légköréről lesz szó. Nem kapkodtak Mátyás után Katalin halála után éppen csak letelt a gyászév, a magyar diplomácia máris mozgásba lendült, a küldöttségek 1465-től sorra keresték Európa királyi dinasztiáit új arát keresve. Sikertelenül, a nagy uralkodóházak ugyanis sorra kosarazták ki őket, még másod- harmadszülött hercegnőket sem adtak Magyarországra. Számunkra Mátyás a legnagyobb uralkodók egyike, de akkoriban nem volt több Hunyadi János fiánál, egy havaselvei vajdai vagy bojárfamília leszármazottjánál. Az ország érdeke a középkorban az uralkodó dinasztia érdekét jelentette, az évszázadok óta előkelő trónjukon ülő Valois-k, Planegenetek vagy a Kasztíliai-ház számára Hunyadi Mátyás nem volt parti – mondja a Horváth Richárd.
Beatrix művelt, intelligens, 19 éves fiatal nő volt, ráadásul híresen szép. A források elejtett félmondataiból tudjuk, hogy a király belehabarodott feleségébe, az érdekházasság szerelmi kapcsolattá érett – emeli ki a történész. Táncoló lovak és tönkrement kapcsolat Rengeteg időt töltöttek együtt, a korban teljesen példátlan módon Beatrix még a hadjárataira is elkísérte Mátyást, asszony létére önként vállalta a hadi élet viszontagságait, hogy mellette lehessen. A XV. század végén egyébként a nyugati uralkodók már maguk sem vonultak hadba személyesen, Mátyás egyedi volt ebben a tekintetben: ha csak tehette, maga vezette seregét, részt vett az összecsapásokban is. Ide tartozik egy érdekes epizód is. Ferdinánd, az após egy alkalommal a finom, művészetek bűvöletében élő Itália egyik divatos attrakcióját küldte vejének: betanított, parádézó lovakat. Királyunk a palota ablakából nézte végig tudományukat, és dühbe gurult, azon nyomban felháborodott levelet írt Ferdinándnak: Hogy jutott eszébe ilyen ajándék?