Az egyes műsorok műfaji sajátosságainak, a tervezés, az előkészítés és a rögzítés szakmai fogásainak elsajátítása mellett kiemelt hangsúlyt kap a helyi, regionális, országos, kisebbségi, illetve kereskedelmi műsorszolgáltatás sajátosságainak megismertetése. Kommunikáció és médiatudomány angolul. Médiainformatika specializáció A médiainformatika specializáció a kor elvárásainak megfelelően a különböző médiumokban használatos informatikai eszközök használatára készíti fel a hallgatókat. A képzési terv részeként a leendő kommunikációs szakemberek megismerkedhetnek többek között a weblap- és kiadványszerkesztés, az arculattervezés, az internetes tartalomkezelés, a digitális hang- és videovágás alapjaival. Mobil- és közösségi média specializáció A mobil- és közösségi média specializáció a kommunikáció szak hallgatói számára olyan elméleti és gyakorlati ismereteket ad, amellyel a kreatív ipar felkészült munkavállalói lehetnek. A legfrissebb mobilkommunikációs trendek mellett a digitális fordulat és a mobilinterfész-technológia elmélete adja a képzés keretét.
Szívesen kezdeményez beszélgetést, szeret csapatban dolgozni. Munkája jó stressztűrő, konfliktuskezelő képességet kíván, ezért előny a nyugodt alaptermészet. Tanulmányok, képzések A szakképzettség megszerzéséhez érettségi után a kommunikáció- és médiatudomány alapképzést kell elvégezni a felsőoktatásban társadalomtudomány képzési területen. A képzési idő hat félév. Képző intézménytől függően számos szakirány választható: például szervezeti kommunikáció, újságíró, elektronikus médiumok, integrált modern üzleti és intézményi kommunikáció, online és print sajtó, vizuális kommunikáció. Aki ezen a területen szeretne továbbtanulni, az mesterképzésben, például kommunikáció- és médiatudomány szakon folytathatja tanulmányait, ami négy félévig tart. Felvételi 2021: Itt vannak a kommunikáció és médiatudomány szakok ponthatárai. Elhelyezkedési lehetőségek A kommunikáció- és médiatudományi szakember a kommunikáció és a média helyi és országos intézményeiben helyezkedhet el, vagy ügyfélszolgálati területen, nagyobb cégek marketing-, PR-, HR-, illetve kommunikációs osztályain. Jellemző munkakörök, amelyeket betölthet: újságíró, rovatszerkesztő, kommunikációs munkatárs, értékesítő, hírszerkesztő, riporter, marketingasszisztens, műsorvezető, projektmunkatárs, sajtóreferens.
Digitális riporteri munkát végezhetsz televíziós és új média szerkesztőségekben, lehetsz tartalomfejlesztő, vagy közösségi média menedzser is. A képzés ára* Képzési szint Munkarend Helyszín Finanszírozási forma Költségtérítés (félév) Képzési idő Alapképzés Nappali Budapest Költségtérítéses 295 000 Ft 6 félév Levelező 263 000 Ft 6 félév
A kurzuskínálatban helyet kaptak olyan tantárgyak is, melyek a hallgatók gazdasági, illetve marketing ismereteinek bővítését szolgálják. A szakról bővebben:
Új média - A képzésen olyan médiaelméleti szakemberek végeznek, akik megállják a helyüket online és elektronikus médiumok, vállalatok, médiaelemző és közvélemény-kutató cégek munkatársaként. Képesek lesznek a digitális média helyét pozícionálni és alakítani a társadalomban. Hangsúlyt kapnak a médiaelemzési technikák, a médiumok konvergenciája, a társadalmi nyilvánosság és az új technológiák kapcsolata, a médiahasználat vizsgálata.
oldal A döntéseket és eseményeket, a nemzetközi konfliktusokat és a polgárháborúkat csakis akkor érthetjük meg, ha a legkörültekintőbben számításba vesszük a reményeket, a félelmeket és a történelmi előítéleteket, s hogy mindezeket hogyan befolyásolják az egyént, a társadalmakat és az országokat formáló fizikai körülmények, vagyis maga a földrajz. oldal A táj, ahol élünk, mindig alakította az embert. Befolyásolta a háborúkat, hatással volt a hatalom működésére, a politikai folyamatokra és a világ majd minden szegletét elfoglaló embercsoportok társadalmi fejlődésére. A technológia látszólag áthidalja a népeket elválasztó fizikai és szellemi szakadékokat, de nagyon is könnyű megfeledkezni arról, hogy milyen sokat számít a földterület, ahol élünk, dolgozunk és felneveljük a gyermekeinket, s hogy a bolygónkon élő hétmilliárd ember vezetőinek döntéseit bizonyos mértékig meghatározzák a mindnyájunkat korlátok közé szorító folyók, hegységek, sivatagok, tavak és tengerek - ahogy ez a múltban is történt.
Könyv, film, zene, hangoskönyv akár 27% kedvezménnyel! Társadalomtudomány A politikai események magyarázatában a földrajznak nagyobb a szerepe, mint hinnénk. A térképek sok hosszas, elvont eszmefuttatást tesznek egy pillanat alatt magától értetődővé és kézzelfoghatóvá. Krekó Péter (átvett idézet) fülszöveg Mostanra szinte közhellyé vált azt gondolni és mondani, hogy rendkívül bizonytalan időket élünk. A világ - halljuk - soha nem volt még ennyire kiszámíthatatlan. Az ilyenfajta állítások óvatos, sőt szkeptikus válaszra ingerelnek. Helyénvaló az óvatosság. A világ mindig is bizonytalan hely volt, a jövő pedig a dolgok természeténél fogva előreláthatatlan. Mostani problémáink bizonyára lehetnének rosszabbak is. Ha más nem, 1914 századik évfordulója emlékeztethet erre. John Scarlett (átvett idézet) 7. oldal A szélsebes technológiai fejlődéssel összefüggő gazdasági, társadalmi és demográfiai átalakulás globális következményei élesen megkülönböztetik a mai kort minden korábbitól. Talán ezért beszélünk annyit a "rendkívül bizonytalan időkről".
Összefoglaló Új fejezettel bővült a kötet: A földrajz könyörtelen hatalma című fejezet néhány olyan régiót említ, mely hatással lehet világunk jövőjére. Iráni atomalku, párizsi klímaegyezmény, Iszlám Állam, ukrajnai háború - kifejezések, melyekkel gyakran találkozhatunk a hírekben, tudósításokban. De vajon tudjuk-e, értjük-e, mit jelentenek? Tim Marshall brit újságíró segít eligazodni a naponta ránk zúduló információáradatban, s közben ráirányítja a figyelmünket a földrajzi fekvés fontosságára. A politikusok mozgásterét mindig is korlátozták országuk földrajzi viszonyai: a hegyek, a folyók, az éghajlat, a tengerek, a sivatagok. A szerző tíz fejezetben (többek közt Oroszország, Kína, Egyesült Államok, Latin-Amerika, Közel-Kelet, Európa) térképek segítségével vázolja fel e régiók múltját és jelenét, s közben rámutat a fontosabb tényezőkre, melyek történelmüket befolyásolták. "Tim Marshall rendkívüli tudással vázolja fel az aktuális geopolitikai tájképet, és módszeresen kiegészíti azt a várható (és már elég jól látható) ökológiai, illetve fegyverkezési következményekkel.
Általában minden fejezet elején a földrajzi adottságok ismertetésével kezdi – a legtöbb esetben szó szerint körüljárja az adott országot vagy térséget, felleltározva a határvonalul szolgáló vagy stratégiai szempontból fontos természeti elemek biztosította lehetőségeket vagy éppen a belőlük fakadó korlátokat –, ezt követően történelmi távlatokban vizsgálja ezek szerepét az illető ország vagy régió életét meghatározó események vonatkozásában, majd aktuálpolitikai kérdések mentén tematizál. Így nemcsak a világtörténelem nagyobb eseményei elevenednek meg, hanem számos, az elmúlt években vagy akár napjainkban is nagy aktualitással bíró történések is terítékre kerülnek (amelyek némelyike a könyv megírása óta eltelt néhány évben is jelentős fejleményekkel bővült).
4 perc olvasás A színteret alapvetően a Kelet-európai-síkvidék adja: ez az óriástáj a világ leghatalmasabb síksága. Érdekes ez a rekord, ugyanis Európa majdnem a legkisebb kontinens, ehhez képest neki jutott a legnagyobb síkság, mely nagyobb, mint Amazónia, a Préri vagy éppen a Nyugat-szibériai-alföld. Mintegy ötmillió négyzetkilométerével Európa felét teszi ki, ezzel előidézve, hogy az öreg kontinens legyen a legkisebb átlagmagasságú földrész. Európa nyugati fele kifejezetten tagolt vidék, szigetekre, félszigetekre bomlik, hegységek szabdalják, ezzel nagyon erős kontrasztban áll a Kelet-európai-síkvidék, mely domborzatilag teljesen nyílt, jószerivel csak a folyók képeznek némi akadályt. Ráadásul a Kelet-európai-síkvidék Lengyelország területén különösebb határ nélkül folytatódik a Közép-európai-síkvidékben, mely a Lengyel-, Germán-, végül pedig a Flamand-alföldön keresztül egészen az Északi-tengerig (Atlanti-óceánig) tart szintén komolyabb domborzati akadály nélkül. Innen nézve nem véletlen, hogy a középkortól kezdve a térségben folyamatosak voltak a nyugat–keleti népességmozgások, és az államterek határai is hasonló mértékben mozogtak.