Ha az építésügyi igazgatásban kibocsátott hiánypótlási felhívásokat is ide soroljuk, ahol közel egyharmados volt a növekedés, úgy kijelenthetjük: olyan okokból nőtt leginkább a két szakterület munkaterhe, amelyek az építtetők és tervezőik, kivitelezőik felkészületlenségéből, nem kellő jogszabály-ismeretéből, illetve többször az önkéntes jogkövetés hiányából adódtak. Másik csoportja a két év közt harmadával nőtt ügyszámoknak az építésügyi igazgatástól más szervek, kiemelten a NAV által kért adatszolgáltatásoké (egyes telkek beépítettségére vagy beépíthetőségére vonatkozóan, pl. Építésügyi hatóság gyöngyös svg. illetékmentesség-megállapítás kapcsán). Mindkét szakterületen közel 20%-al nőtt az önálló határozatok száma; ez az építésügyi igazgatásban 8%-al kevesebb lezárt eljárás mellett valósult meg (a következő évre áthúzódóaké a harmadával növekedett), míg az örökségvédelemben 23%-al több lezárt eljárást eredményezett. Az örökségvédelmi szakhatósági állásfoglalások száma a 6%-os csökkenés ellenére is magas, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy ezeket az általános építményfajták esetén – az építésügyi igazgatási integráció óta – a hatósági statisztikában meg nem jelenő, régészeti és/vagy műemlékvédelmi szakkérdés-vizsgálatok váltották fel.
123, 2020-ban 22. 556, 2021-ben 29. 941 lakás (14. 282, 11. 381 és 16. 531 lakóépület) vált jogszerűen felépíthetővé. Forrás:
Azt írják, "lazán túlépíti csillebérci telkét" a Winner Ingatlan Kft. Az MKKP a szabálytalanságokat jelentette az illetékes hatóságnál. Czafik Zsolt egyetlen megkeresésünkre sem reagált.
| A hitehagyott port A közszolgáltatás nem bürokrácia és az államigazgatás az egész rendszernek csak egy része, írják. A szakszervezet nemzetközi összehasonlítást is tartalmazó átfogó elemzést tart szükségesnek a közszolgáltatás fogalmairól, a közszolgálat helyzetéről, mert enélkül elfogadhatatlanak és társadalmi következményeit tekintve is veszélyesnek látja a megalapozatlan létszámleépítési felvetéseket. A kormány a közigazgatás hatékonyságának a növelésével, valamint a megmaradó dolgozók béremelésének megoldhatóságával indokolja, hogy leépítést tervez. Közszféra leépítés 2018 honda. Gulyás Gergely szerint a jövő év elején jöhetnek az elbocsátások. Az előkészítő munka zajlik, terveink szerint a létszámcsökkentés és béremelés a jövő év elejétől kezdődik. Minden esetben a legemberségesebb megoldásokra törekszünk, például nem veszünk fel új munkaerőt azok helyére, akik a közszolgálatból nyugdíjba mennek. Összességében pedig elmondhatjuk, hogy a magyar gazdaság elmúlt évekbeli jó teljesítményének köszönhetően ma nagyon sok területen nem munkanélküliség, hanem munkaerőhiány tapasztalható, éppen ezért a közszolgálatból távozók jó eséllyel el tudnak helyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon - közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter írásbeli válaszában az MSZP-s képviselő Mesterházy Attilával, aki a közszférában dolgozók tervezett elbocsátásáról kérdezte.
A Belügyminisztérium a napokban tömeges létszámleépítést jelentett be. A jobbikos Hegedűs Lorántné szerint ennek legnagyobb vesztesei a kistelepülések lesznek. 3000 elbocsátott kulturális közfoglalkoztatott az áldozata annak a zsákutcás gondolkodásmódnak, ami egyértelműen azt célozza, hogy az "olcsó és kisebb állam" égisze alatt értelmetlen tisztogatások legyenek a közszférában – reagált Hegedűs Lorántné, a Jobbik országgyűlési képviselője a Belügyminisztérium döntésére, melyről tegnap este számoltunk be. Hazeter fős azonnali leépítés a közszférában- HR Portál. Kirúghattak 3000 diplomás közmunkást A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének elnöke a 168 Órának azt mondta, hogy nagyjából háromezer diplomás közmunkást rúghattak ki, amit a Belügyminisztérium döntése előzött meg a kulturális közfoglalkoztatottak elbocsátásáról. Csóti Csaba szerint azért nem ismert a pontos adat, mert nem készültek felmérések, valamint az intézmények vezetőitől sem kapnak tájékoztatást. A képviselő úgy véli, a helyhatósági választások előtt drasztikus lépésekkel igyekszik a kormányzat ellehetetleníteni egyes önkormányzati intézmények működését.
Különböző számadatok keringenek arról, hogy hány embert fog a kormány leépíteni a közszférában, de Gulyás Gergely 15-20 százalékos kijelentésénél többet senki nem tud. A héten áttörés várható az ügyben, mégis megoszlanak a vélemények arról, hogy a szóban forgó 100 ezer ember hiányozni fog vagy sem az ágazatból – sőt van olyan szakszervezeti vezető, aki szerint már most is hiányzik ennyi ember. A volt VOSZ-főtitkár Dávid Ferenc szerint viszont az ország versenyképessége csak a versenyszférába való átcsoportosítással valósulhat meg, miközben Boros Péterné szakszervezeti vezető szerint olyan nagyok a terhek, amelyek már több munkahelyi halált is okoztak. Az utóbbi hónapokban, de különösen az utóbbi napokban mindenki azt találgatja, hogy mi lesz a közszférában. A kormány szerint ugyanis nincs szükség ennyi emberre ott, a szakszervezet viszont úgy látja, előbb a feladatok mennyiségét kellene csökkenteni, aztán lehet beszélni létszámcsökkentésről is. Közszféra leépítés 2018 jeep. Mindeközben – legalábbis a sajtóhírek szerint – már ezen a héten bejelenthetik a leépítés részleteit.
(Forrás:, Címlapkép: Szigetváry Zsolt, MTI) Jet li betegsége 2017 Brfk xv. kerületi rendőrkapitányság budapest 1152
Bár a közszférában dolgozók átképzését sem utasította el teljes mértékben, annak sikerességében ugyanakkor bizonytalan: mint mondta, tömegesen nem működne és semmilyen átképzésről nem hallott eddig. Földiák elmondta: már ma is érzékelhető az önkormányzati szerveknél, hogy nem tudják ellátni az alapfeladataikat, mert van, ahol nincsen jegyző, de olyan is van, ahol körjegyző van, tehát több településnek van egy jegyzője, vagy éppen egy polgármesteri hivatala. Boros Péterné azt emelte ki, hogy a kelleténél már ma is 100 ezerrel kevesebben vannak a humán közszolgáltatásban (tanár, bölcsődei dolgozó, nővér, rendőr, katona, szociális munkás, kivéve az állami tulajdonú bankok, MÁV, vagy éppen a Paksi Atomerőmű) a munkaerőhiány következtében. Magyarul: ma már 580 ezren vannak, amit a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke szerint a kormány is elismert egy szakértői egyeztetésen. Közszféra leépítés 2010 qui me suit. Boros Péterné úgy véli: az átképzés csak üres frázis. Mint mondta, sokan vannak a területen olyanok, akiknek a bérét hosszú évek óta nem rendezték, a munkahelyi túlterheltség pedig olyan stressz faktor, amely már több halálos balesetet is előidézett.
Boros Péterné "kommunikációnak" tartja a miniszteri közlést. "Három hónapnyi kormányzati bujkálás és az érintetteket stresszelő pszichoterror után még mindig nem tudunk azért biztosat" - fogalmazott az érdekvédelmi vezető, aki azt vélelmezi, hogy a munkaerőhiányt a kormány eltitkolja, és most létszámcsökkentéssel leplezi. "Ez az a kormányzati intézkedés, aminek csak vesztesei lesznek" - tette hozzá. Boros Péterné szerint a kormány még nem látja, de saját maga is vesztes lesz, mivel pár hónapon belül a kieső létszámot pótolnia kell. 5-10 százalékos közszférás leépítés? - HR Portál. A legnagyobb vesztesek mégis - Boros szerint - a maradók lesznek, akik az eddigi 10 órás munkanapjukat kell, hogy meghosszabbítsák, ha meg akarják tartani a helyüket. A szakszervezeti vezető sokkal több felelősséget várna el a kormányzattól a saját kollégái iránt, ezért arra szólítja fel Gulyás Gergely minisztert, hogy teljesítse törvényi kötelezettségét, és hívja össze a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórumot - ez az a szakmai fórum, ahol az egész folyamat szakmai összefüggéseit át lehetne tekinteni.
Az EP-választásra időzíthetik a sztrájkot a közszolgák 2019. 05. 16. 06:48 Hírszerkesztő Az információi szerint, érzékeny időpontban folyamodhatnak a munkabeszüntetés eszközéhez a közszolgálati dolgozók, miután a a kormány továbbra sem jelölt ki tárgyalópartnert az érdekképviseleteik számára – írja a.