Amikor ezt készítették, az Attilának segítő mesteremberek is nehezen tudták elképzelni, hogy megáll. Így neki külön le kellett modelleznie, hogy bebizonyítsa, milyen erő elbírására képes a szerkezet. A belső látvány, a különös forma pedig megragadó. A tető csúcsán lévő nyíláson beáramló fény természetes megvilágítást biztosít a háznak. A tetőszerkezet külső látványára is sokan rácsodálkoztak már. Szalmaház építés ar bed. "Amikor a környékbeliek látták, hogy földet viszünk a ház tetejére, azt hitték, megbolondultunk" – emlékszik vissza Attila. A föld mellett a tetőn kövek vannak, ezek között sziklakerti növényzet, ami szárazságtűrő. (És hogy miért nem fű? Mert nem lehet folyton a tetőre menni, hogy lekaszáljuk, vagy a kecskét odaküldeni, hogy legeljen, másrészt ha szárazság van, a nagy fű könnyebben befülledhet, begyúlhat. ) A tetőn lévő kövek ugyanakkor hófogóként is működnek, így télen a hó nem csúszik le, hosszú időn keresztül szigetelésként ott marad a háztetőn. A szalmaház építésének híre már sok helyre eljutott, így olyan ember is van, aki éppen ezt látva kapott kedvet ahhoz, hogy hasonló házat építsen.
A természet alakítja a környezetet, de ebbe nagymértékben beavatkozik az ember. Folyamatos a húzd meg, ereszd meg, pedig jó ideje tudjuk: mi húzzuk a rövidebbet. Van azonban olyan is, aki az egyenlőtlen erőviszonyok harcában nem akar részt venni. Ezért dönt úgy, megpróbálja aszerint alakítani életét, hogy azzal a legkisebb beavatkozást okozza környezetének. Lázár Attila 2008-ban, lassan kilenc éve kezdett el szalmaház építésén gondolkodni. Temérdek könyvet olvasott, videót nézett meg a témában, kísérletezni kezdett egy kisebb szalmaépülettel, aztán úgy döntött, az elméleti tudást a gyakorlatival is meg kellene koronázni. Meg sem állt Észtországig, ahol élesben is megtanulhatta a szalmaházépítést. A tudással hazatérve felhagyott a kísérlettel. A szalmaház nem mese, és a farkas se fújja el - Verde. "Amikor az ember a családjával akar beköltözni egy házba, annak az építését már nem lehet kísérletként kezelni" – érvel Attila, hogy miért is gondol át minden lépést többször. És ahány a megvalósított ötlet, annyi a kérdés is az odalátogató laikus részéről.
Nincs pénzügyi támogatás A szalma ház az ökológiai otthon kiváló. Az egyéb építési és fenntartható fejlesztési kiadásokkal ellentétben azonban ez a fajta építés nem alkalmas az állami vagy helyi önkormányzati támogatásra. Ma Franciaországban egyre több középület épül, ideértve a szalmából épített iskolai csoportokat, a szalmát elhelyező épületeket stb.
Folyton új, fiatal írókat szervezett a Nyugat köré, ám ezzel kihívta a mecénás, Hatvany haragját. Hatvany a régi, már befutott írógárdával szerette volna továbbvinni a lapot. Osvát ezt mereven elutasította. A vita párbajjal végződött. A Nyugat első nemzedékének írói közül Ady kivételével a legtöbben – így Babits, Kosztolányi, Juhász Gyula, Tóth Árpád, Karinthy és Móricz is – Osvát mellé álltak. A második nemzedék írói, például Szabó Lőrinc, Illyés Gyula, Márai Sándor és Tamási Áron, továbbvitték a folyóirat szellemiségét és színvonalát. A szerkesztést Osvát halála után, 1929-ben Babits vette át. Ekkor jelentkezett a Nyugat harmadik nemzedéke, köztük Weöres Sándor, Radnóti Miklós, Ottlik Géza és Szerb Antal. 1941-ben Babits halálával a Nyugat megszűnt, de Illyés Gyula még ugyanabban az évben újraindította Magyar Csillag néven. A folyóiratnak csak a címe változott meg, a címlapja és a szellemisége ugyanaz maradt. Nyugat első nemzedke . Ezt a szellemiséget szüntette meg Magyarország német megszállása. A Magyar Csillag, a Nyugat méltó utóda 1944-ben jelent meg utoljára.
Ezért lett a korszakforduló után is termékenyítő hagyomány Füst Milán újító merészsége, Gellért Oszkár szabálytalan változatossága és Szép Ernő "megtévesztő érzelmesség"-e. Abban az önvizsgálatban, mely a felszabadulást követő első években jellemezte a magyar lírát, az "apátlanság" – ez a kifejezés Sőtér István és Vas István írásaiban is felbukkant – érzését némiképp csökkentette a hagyomány letéteményeseinek jelenléte, kik működésükkel is bizonyították a múlt folytathatóságát és értékeit.
A 20-as években mellőzöttsége, anyagi létbizonytalansága felerősítette költészetében a fájdalmas én-lírát, de már nemcsak saját egyedüllétét fogalmazta meg, hanem az egymástól elszigetelődött, elidegenedett emberek kozmikus méretű magányát is. Ennek a témának első megszólaltatója a magyar lírában Vajda János volt (Az üstökös). Lélektől lélekig Lélektől lélekig című elégiája egyetlen kép kibontása. A színképelemzés tudományos igazságától jut el a csillagokkal való rokonság gondolatáig. A legfontosabb mondanivalót az utolsó két strófa felkiáltásai fejezik ki: az egyes emberek között is "roppant, jeges űr lakik". Körúti hajnal Az impresszionista költészet egyik mintadarabja a Körúti hajnal. A francia impresszionista festőket is vonzották a hajnal és az alkony benyomásai, amikor minden súlytalanabbnak, lebegőbbnek tűnik. A Körúti hajnal a pesti táj ébredésének hangulatát ragadja meg: a még derengő, színeket kioltó szürkeséget (1. Nyugat első nemzedékei. ), az első fény felragyogását (2-4. ), majd a nappali élet kijózanító valóságát.